Hirdetés

Folyamatosan dolgozol, és úgy érzed nincs időd semmire? Nehezen hozol döntéseket? Akkor ez a könyv számodra kötelező olvasmány! A HVG Kiadó által megjelentetett Okosabban, gyorsabban, jobban című könyvében Charles Duhigg hasznos útmutatásokat ad olvasmányos és érdekfeszítő történeteken át ahhoz, hogy rövid idő alatt is el tudjuk látni feladatainkat. Hogyan növelhetjük hatékonyságunkat? Mi segíthet bennünket jobb döntéseket hozni? Könyvajánlónk.

Hirdetés

Charles Duhigg Pulitzer-díjas oknyomozó újságíró korábbi könyvsikere a Szokás hatalma után ismét elkalauzol bennünket a legfrissebb kutatási eredményeken és érdekes interjúkon át egy igencsak fontos területre, ami nem más, mint a hatékonyság és termelékenység. A mai rohanó világban szinte folyamatosan úgy érezzük, hogy képtelenek vagyunk ellátni napi teendőinket, kapkodunk, próbálkozunk a multitaskinggal, de mégse érjük utol magunkat. A tudomány eszközeinek segítségével azonban változtathatunk ezen, és ehhez remek útmutatást adhat számunkra ez a könyv, mely nyolc koncepciót helyez a középpontba. Ezek közé tartozik a motiváció, csapatmunka, koncentráció, célkitűzés, vezetés, döntéshozatal, kreativitás és az információbefogadás. E témákat alaposan körüljárva ad választ arra, miért lehet ugyanannyi munkával valaki sikeresebb a másiknál, legyen szó akár egyéni, akár vállalati szintről. Miként válhat motiválttá valaki ismét attól, hogy folyamatosan bombázzuk eldöntendő kérdésekkel? Mi a titka a legsikeresebben teljesítő csapatoknak?

Hogyan motiváljuk önmagunkat és másokat?

Halmozódnak a feladatok a teendő-listádon, és te mást se csinálsz, csak halogatsz? Ne tedd, inkább alakítsd a munkát döntésekké! Ha azt érezzük, nálunk van a kontroll, az jó kiindulás lehet a motiváltabb állapot eléréséhez. Ezen felül azonban fontos az is, hogy lássuk teendőink miértjét és értelmét, és ez illeszkedjen a saját értékrendünkhöz és céljainkhoz. Duhigg a könyv végén leírja, ő hogyan motiválta magát a könyv megírása közben, valamint érdekes történeteket mesél el arról, hogyan segíthet az időseknek a kontrollérzet egészségük fenntartásában, és hogyan hozta vissza szinte apátiában levő férjét egy nő az ösztönzés megfelelő eszközeivel.

A pszichológiai biztonság mint a csapatok sikerének kulcsa

Az elmúlt évtizedekben számtalan kutatás született annak kapcsán, hogy vajon milyen tényezők befolyásolják a csapatok hatékonyságát, sikereit. Ezeket nem csupán tudományos berkeken belül, laboratóriumi falak között végezték, de olyan cégóriásoknál is, mint például a Google. Vizsgálataik kimutatták, hogy a csapatok produktivitásának a pszichológiai biztonság a kulcsa. Ez azt jelenti, hogy akkor a leghatékonyabb a közös munka, amikor a tagok megbíznak egymásban, mernek őszintén vitatkozni egymással, egyforma mértékben hallatják hangjukat, mindenki odafigyel a másik szükségleteire és érzéseire. Míg korábban azt gondoltuk, a hatékonyság kulcsa az, hogy egy csapat kikből áll, kiderül, a működés, a dinamika fontosabb.

Építsünk mentális modelleket, avagy legyünk saját életünk mesélői!

Figyelmünk kontrollálása sok időt takaríthat meg nekünk, hozzásegíthet a jobb, eredményesebb munkavégzéshez, és olykor akár az életünket is megmentheti. Ilyen helyzeteket mutat be a szerző is: egy ápolónőről mesél, aki kiemelkedő szemfülességével megmentette egy csecsemő életét, valamint a mentális modellek és egyéb tényezők jelentőségét is tárgyalja az Air France 447-es járatának tragédiája kapcsán.

Figyelmünk irányítása könnyedén tanulható

azáltal, hogy a körülöttünk történő eseményeket elmeséljük saját magukban, kialakítunk elvárásokat bizonyos dolgokkal és helyzetekkel kapcsolatban, ezáltal úgynevezett mentális modelleket építve. Ezek segítenek fókuszálni, mivel kiszűrik az információtengerből a számunkra kevésbé jelentőseket, így amikor hirtelen rákényszerülünk arra, hogy figyeljünk (például az automatizált rendszer az autónkban felmondja a szolgálatot, vagy az értekezleten miközben elmélázunk kérdést intéz hozzánk a főnökünk), ki tudjuk választani az információk közül, hogy mi a fontos, és azonnal helyesen tudunk reagálni rájuk.  A produktivitás egyik kulcsa a figyelmünk irányításának képessége. Azok, akik megtanulják ezt kontrollálni, valamint szokásként képesek mentális modelljeik létrehozására, sokkal sikeresebbek.

Mit tanulhatunk a hatékonyságról magánemberként egy nagyvállalattól?

Az amerikai óriáscégnél, a General Electric-nél a 80-as években vezettek be egy új célkitűzési rendszert, melyet később számtalan más szervezetnél is alkalmazni kezdtek hatékonyságnövelés céljából. Negyedévente minden egyes dolgozónak össze kellett írnia a céljait, azok teljesítésének mikéntjeit és normáit. Ezek az úgynevezett SMART, vagyis okos célok. A célkitűzések kritériuma a konkretizáltság (S), a mérhetőség (M), megvalósíthatóság (A), realitás (R) és a határidőhöz való kötöttség (T). Miért jó ez? Számtalan kutatásban kimutatták, hogy a nagy, ámde konkrét célok jobb teljesítményhez vezetnek. Míg a legtöbb leányvállalatnál, ahol bevezették a SMART módszert működött is, pár gyáregység esetében kevésbé. Ennek oka, hogy bár betartották a stratégia elveit, mégis túl könnyű célokat tűztek ki maguk elé. Annak érdekében, hogy ezt kiküszöböljék a japán vasútmérnökök példájából tanulva a vezető, Jack Welch feszített célokat is meghatároztatott innentől kezdve az alkalmazottakkal. Tanulmányok sora kimutatta, hogy az olyan célok melletti elköteleződés, melyek elérhetetlennek és túl merésznek tűnnek, sokkal jobbat hoznak ki az emberekből, mivel rákényszerítik őket arra, hogy más gondolkodásmódot alkalmazzanak a helyzetben. Az eredmény pedig az innováció és a termelékenység, abban az esetben, ha ez a feszített cél kisebb részekre, konkrét lépésekre bontható. Annak érdekében, hogy ez mégse keltsen pánikot és szorongást, a feszített célokat érdemes párosítani a SMART gondolkodással, így lehet a legjobb eredményt elérni.

Dönts okosan, mert megéri!

A könyvből nem csupán az derül ki, hogy a megfelelő döntéshozatal tanulható, de abban is tippeket ad, hogyan sajátítsuk el ezt mi magunk is. Felhívja a figyelmet arra, hogy a probabilisztikus gondolkodás gyakorlása ehhez szinte elengedhetetlen. Mit is jelent ez pontosan? Valahányszor döntenünk kell, képzeljük el a jövőben lehetséges forgatókönyveket, írjuk le és gondoljuk át, melyik és miért következhet be legvalószínűbben! Amikor megpróbálunk előre jelezni valamit vagy feltételezésekbe bocsátkozunk, a korábbi tapasztalatainkra és tudásunkra támaszkodunk. Annak érdekében, hogy minél pontosabb előjelzéseink legyenek, törekedjünk arra, hogy a sikertörténetek mellett a kudarcok hátterét is megismerjük! Nem csupán másokét, hanem sajátunkét is. Ha valamit elrontottunk, gondoljuk át, mit lehetett az oka, így a jövőben pontosabban fel tudjuk majd mérni a helyzetet, és jobb döntéseket tudunk majd hozni. Utóbbihoz hozzájárul olykor az is, hogy kikérjük mások véleményét, meghallgassunk más nézőpontokat és ezeket újra és újra mérlegeljük, így tisztábban láthatjuk lehetőségeinket és jobb elhatározásra juthatunk.

Az Okosabban, gyorsabban, jobban olvasása során amellett, hogy rengeteg izgalmas kutatásba és valóságban megtörtént esetbe nyerhetünk bepillantást, a függelékben útmutatót is kapunk ahhoz, hogy a mindennapjainkban a könyvből megszerzett tudást és számtalan ötletet hasznosítani is tudjuk. Mit jelent az információvakság? Hogyan segített a kreatív kétségbeesés jelensége a Disney Jégvarázs című mesefilmjét katasztrofálisból kasszasikerré alakítani, és mit tanulhatunk mi ebből saját életünkre vonatkoztatva? Hogyan válhatunk pókerbajnokká a bayes-i pszichológia által? Nos, a könyvből ez mind kiderül.

•••

Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ