Pszichológushallgatóként sokszor szembesül az ember a kérdésekkel: milyen irányban szeretnél továbbtanulni, mivel, kikkel szeretnél később foglalkozni? Ezeket megválaszolni nem egyszerű feladat, hisz a pszichológia maga hihetetlenül sokszínű tudomány, beletartozik a munkahelyi kiválasztási folyamatok irányítása, a szexuális diszfunkciók pszichoterápiája, vagy épp a pozitív pszichológia elmúlt 30 évben kialakult területe.

Mivel is foglalkozik egy szexológus? Egy szervezetpszichológus? Vagy épp egy pozitív pszichológus? A leideni egyetem pszichológia szakos hallgatói úgy döntöttek, hogy szerveznek egy kongresszust, ahol 10-20-40 éve a pályán lévő pszichológusok mesélnek hallgatóknak. A Mindset hollandiai tudósítója három előadásra látogatott el.

A szexológia hibrid tudománya

„Biológia, pszichológia és szociológia – a szex mind a hármat kitölti” – hangsúlyozta a holisztikus hozzáállás fontosságát Joel Staffeleu szexológus. A biológia  megkerülhetetlen: a szexben a testünket használjuk. Emellett nagyon fontos az érzelmek, a psziché szerepe, s ez előbbi kettő pedig elválaszthatatlan a szociális, társadalmi hatásoktól: „A szexológia egy hibrid tudomány: megjelennek a pszichológia, a nőgyógyászat, az urológia, a szociológia, de akár a jog szempontjai is, például a szexuális abúzus esetében.”

Milyen problémákkal szoktak felkeresni egy szexológust? „A leggyakrabban a szexuális diszfunkciók esetén, amelyek gyakran vezetnek párkapcsolati problémákhoz.” Staffeleu emellett genderdiszfóriával, szex- és pornófüggőséggel, illetve parafíliák terápiájával is foglalkozik.

Az önismeret fontossága

Staffeleu szerint a hatékony segítő képességei három pillérre támaszkodnak. Az egyik pillér a tudás, ami megszerezhető képzéseken, kurzusokon, könyvekből vagy épp az internetről. A második a készségek, a soft skillek területe, mely magában foglalja a gyógyulást elősegítő beszélgetésvezetést és az általános terapeutai képességeket. „Szexológus terapeutaként a társadalom minden szeletéből érkező emberrel találkozom: magasabb vagy épp alacsonyabb képzettségűekkel is fontos megtalálni a közös hangot.” – hangsúlyozta a szakember. A harmadik elem az önismeret: egy szexológus számára elengedhetetlen, hogy a saját szexualitásával tisztában legyen. „Ha autizmussal foglalkozol, akkor az autizmus és te két külön halmaz. A szexnél nincs így:

A Szex elkerülhetetlenül rólad is szól.”

A szexualitás területén belül egy-egy témához való hozzáállásunk mindenképp megjelenik a terápiás kapcsolatban.

Az önismerethez az is hozzátartozik, hogy felismerjük a határainkat. „Tapasztald meg, mivel foglalkozol szívesen. Ha úgy érzed, hogy valamilyen problémához nem szívesen fordulsz, ne vállald el” – vélekedik Staffeleu.

Pszichológia a banki világban

„Egy nagy cég mikrotársadalomként létezik, a HR-osztályon azon is dolgozunk, hogy ez a társadalom minél sokszínűbb legyen, és mellette jól működjön” – kezdte  előadását Nienke Bosma szervezetpszichológus, aki az egyik nagy holland banktól jött a kongresszusra. Mint ahogy a hagyományos társadalmaknak, egy cégnek is van egy meghatározó belső kultúrája, ami nagyon erős befolyással rendelkezik. Ahogy Bosma fogalmazott:

„A vállalati kultúra megeszi a stratégiát reggelire.”

Az aprólékosan kidolgozott stratégia felett végül a vállalati kultúra értékei válnak meghatározóvá: ennek alakításán, formálásán dolgoznak a HR munkatársai.

A résztvevőkben felmerült a kérdés: milyen mélyen kell ismerni a pénzügyi világot, ha valaki pszichológusként egy bankban dolgozik? „Természetesen kell egy alapvető érdeklődés, érzékenység a téma iránt.

Légy kíváncsi, kérdezz!

Fontos, hogy tudd, a veled egy cégben dolgozó szakembereknek mi a gondjuk, mi az örömük, hisz így tudsz rájuk hangolódni, segíteni nekik” – adta meg a választ Bosma. Klinikai gyermekpszichológia mesterképzésen végzett pszichológus is dolgozik a HR-osztályon: nem egyedül a végzettség számít. „Kövesd az érdeklődésedet” – biztatott Bosma. „Lehet, hogy kiderül, egy nagy szervezetben tudsz kiteljesedni. De az is lehet, hogy másfelé visz az utad. Próbáld meg.”

Én honnan kapok energiát?

Trénerként és terapeutaként Matthijs Steeneveld a pozitív pszichológia szemléletével dolgozik. Munkája során gyakran szembesül azzal, hogy az emberek külső okokat hibáztatnak: a piac állását, a kemény főnököt, a megbízhatatlan kollégát… „Egy tréningen, vagy épp terápián, mikor meghallgattam a panaszokat, felteszem a kérdést:

Te mit tudsz tenni a helyzetben? Te hova szeretnél eljutni?

Tapasztalatom szerint ezekben a feszültségekkel teli helyzetekben is kiderül, hogy az emberek tudnak tenni magukért” – vélekedik Steeneveld. Ha a problémák helyett a lehetőségeinkre összpontosítunk, legtöbbször megjelenik a megoldás lehetősége.

Steeneveld szerint a pozitív pszichológiai szemléletnek fontos pillére a nehézségek és fájdalmas élmények elismerése. „A pszichológia ezen irányzatán belül sok szó esik a boldogságról, flowról, háláról, ám a nehézségeknek is érdemes helyet adni” – vélekedik Steeneveld. A pozitív pszichológia nem hurrá-lelkes embereket szeretne faragni belőlünk. Arra biztat, hogy építsünk a már meglévő erősségeinkre, lehetőségeinkre, végül pedig fektessünk energiát a céljaink, vágyaink elérésébe. „Sokáig bánkódhatok azon, hogy a szüleim nem úgy szeretnek, ahogy az nekem jó lenne. Ilyenkor érdemes megfordítani a gondolatot: honnan tudom én megszerezni azt a minőségű szeretetet, hogyan tudok magamért felelősséget vállalni?”

Az előadás végén Steeneveld kiemelte, hogy fontos felismernünk, pszichológusként sem tehetünk mindenkit boldoggá.

„Bízz abban, hogy az emberek egy részének tudsz segíteni”

 – zárta az előadását Matthijs Steeneveld.

MEGOSZTÁS
A szerző az ELTE pszichológia alapszakán végzett viselkedéselemzőként, jelenleg a leideni egyetem (Hollandia) klinikai pszichológia mesterképzésének hallgatója. Érdeklődésének középpontjában a perinatális (születés körüli) pszichológia áll, a mesterszak mellett dúlának is tanul. Szenvedélye a nyelvtanulás, angolul, németül és hollandul beszél.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ