Hirdetés

Saját asztal, saját bögre. Vagy akár saját babzsák, saját kuckó? Irodai környezetünk nemcsak esztétikai jóérzést kelt bennünk, de a személyes terünkre, ezáltal elégedettségünkre, hangulatunkra is hatással van. Hogyan alakultak a trendek az irodai „tudományos feng shui” területén? Miért divat az open office napjainkban? És miért éri meg a Google-nek biliárdasztalokra költeni? Cikkünkből kiderül!

Hirdetés

Kevés olyan irodabútor van, ami annyi érzelemre tud hatni, mint az amerikai filmekből jól ismert irodafülke. Amikor az 1960-as évek Amerikájában normává vált ez a megoldás, sokan látták ezeket az új munkaállomásokat felszabadító innovációként, mivel lehetővé tették az alkalmazottak önálló munkavégzését a tágas, megosztott terek limitáló és zavaró tényezői nélkül. Alkalmazkodó, gazdaságos megoldást nyújtottak. 

A „kocka fülke” azonban az elnyomó vállalati kultúra szimbólumává vált az évtizedek során. A „dobozos munkaállomások” az idő folyamán egyre inkább arra szolgáltak, hogy a lehető legmagasabb létszámú munkavállalót lehessen bezsúfolni egy közös terű irodába, és egyre kevésbé volt a humán faktoron a hangsúly. A kutatók kezdték észrevenni, hogy az ilyen kialakítású irodák munkavállalói boldogtalanok és motiválatlanok: csökkent a termelékenységük, a betegnapok gyakrabban fordultak elő, és egyre nagyobb valószínűséggel hagyták el a vállalatot. Hogyan jutottunk el napjaink egyterű irodarendszereihez?

Az irodai terek evolúciója

Az 1920-as években Taylor nagy hatást gyakorolt az amerikai iroda-kultúrára. Ez a hatás pedig lassan-lassan elérte Európát is, és elindult a munkaterek tudományos vizsgálata, illetve a fejlesztésükre irányuló törekvés. Taylor célja az volt, hogy maximalizálja a hatékonyságot a munkahelyeken. Ennek elérésére óriási, egyterű munkatereket alakított ki, melyben a felügyelővel szemben helyezkedtek el a munkaasztalok.

A frontális megfigyelés és felügyelés nem feltétlenül segítette a produktivitást.

Az 1930-as és 1940-es években kezdték bevezetni a levegőztető rendszereket, illetve a megvilágítást az irodákba, így ebben az időszakban már nem voltak a munkások a természetes fényhez kötve: sem időben, sem térben nem volt szükséges alkalmazkodni a napfényhez.

1964-et írtak, amikor Herman Miller megalkotta az első „cubicle” névre hallgató munkaállomást, ami a tipikus amerikai „doboz iroda”-ként szinte jelképpé vált azóta. Ez egy három oldalú elszigetelést jelentett, ami által a munkavállaló a többiektől elszeparáltan dolgozhatott, ugyanakkor szabad mozgási térrel is rendelkezett. Ez a megoldás egyre elterjedtebb lett, a 80-as és 90-es években már-már nem is lehetett más megoldással találkozni, legalábbis az amerikai nagyvállalatoknál biztosan nem.

Cubicle munkaállomások

A 2000-es években a technológiai innovációk kora érkezett el, amivel egy időben visszatértek a nyílt, egyterű irodák alkalmazásához. Ez az elrendezés ugyanis lehetővé tette, hogy a kollégák szabadon beszélgessenek, információt cseréljenek vagy megvitassanak valamit, így több irányú inputot kapjanak, ami az innováció egyik alapköve.

Napjainkban azoknál a cégeknél, ahol megfelelő erőforrással (és kellő motivációval vagy felismeréssel) rendelkeznek, a munkavállalók maguk választhatják ki, hol szeretnének dolgozni. Ezt a döntést legfőképpen azzal segítik elő, hogy amellett, hogy mindenki rendelkezik saját térrel, számos közösségi- és csapatmunkát segítő tereket hoznak létre.

A legfőbb irodai kihívások

Napi 8 órát irodában töltve megtapasztaljuk azokat a kihívásokat, nehézségeket, melyek a közös térhasználatból fakadnak, és kifejezetten hatással lehetnek teljesítményünkre.

  1. Elterelés: a hangzavar és a munkatársak félbeszakítása megakasztja az innovativitás áramlatát, gondolatmenetét. Ezek a zavaró tényezők kognitív túltelítettséghez is vezethetnek.
  2. A levegő minősége: az irodai rossz levegő akár 3 százalékkal is csökkentheti a produktivitást.
  3. Napfény: kutatások bizonyítják, hogy jó hatással van a produktivitásra, illetve a munkavállalók alvására is, ha az iroda sok természetes fénnyel van ellátva.

Azok a vállalatok, ahol a munkavállalók eldönthetik, hogy mikor, hol és hogyan hajtják végre feladataikat,

  • sokkal elégedettebb beosztottakkal rendelkeznek,
  • a vállalatot a versenytársaknál sokkal innovatívabbnak érzékelik,
  • és lényegesen produktívabbak.

Megéri tehát meghallgatni a kollégák igényeit! Nem véletlen, hogy a Google világszerte híres irodamegoldásairól (is)!

 

Felhasznált szakirodalom:

The evolution of office space című infografika, a Dél-Kaliforniai Egyetem Alkalmazott Pszichológia Tanszékének munkája nyomán.

•••

Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző munka- és szervezetpszichológus. 2016 ősze óta a Mindset Pszichológiai Szaklap szakújságírója, a Karrier&Gazdaság rovat vezetője. Jelenleg a CX-Ray adatvezérelt HR-rel foglalkozó szoftverfejlesztő cég munkatársa. Főbb érdeklődési területei: társas kapcsolatok a munkahelyen, hálózatelemzés, környezetpszichológia.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ