Hirdetés

„Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel.”  – ez a gondolat nem új keletű. Sokak számára jól ismert jelenségről van szó, amellyel hétköznapjaink során is találkozunk. De van valódi alapja ennek a felvetésnek, vagy csupán egy vicces gondolat? Valóban olyan gyakran előfordul? Mi a tudomány álláspontja? Poós-Nagy Fruzsina life és business coach cikkében feltárja a válaszokat.

Hirdetés

A fenti gondolat három személyhez is köthető: a Nobel-díjas ír költőhöz, William Butler Yeats-hez, az angol filozófushoz, Bertrand Russellhez, illetve a Németországban született amerikai íróhoz, Charles Bukowskihoz. Több gondolkodó is felismerte tehát azt, amely oly sokak számára ismerősen cseng. Ez talán nem véletlen. Miért van az, hogy a tudatlan emberek óriási magabiztossággal rendelkeznek? Az okos emberek valóban többet kételkednek magukban és saját tudásukban?

A Dunning-Kruger hatás

Az amerikai Cornell Egyetem két kutatója, David Dunning és Justin Kruger évtizedeket szenteltek annak, hogy ezt a jelenséget tudományosan is megvizsgálják. Eredményeik nyomán született meg 1999-ben az Unskilled and Unaware of It: How Difficulties in Recognizing One’s Own Incompetence Lead to Inflated Self-Assessments című közös írásuk, amely a Journal of Personality and Social Psychology című folyóiratban jelent meg. Ebben írnak először az úgynevezett Dunning-Kruger hatásról. Ez az a jelenség, amikor valaki minél kevesebb ismerettel rendelkezik egy adott területen, annál inkább

hajlamos túlbecsülni saját tudását.

A Dunning-Kruger hatást számos területen sikerült igazolni: szövegértésben, gépjármű vezetés során, különféle játékokban: sakk, tenisz, illetve diákok saját teszteredményeinek megbecsülése kapcsán is.

A legfontosabb megállapításaik az adott területen inkompetens emberekkel kapcsolatban:

  • Nem képesek felismerni saját inkompetenciájukat
  • Nem képesek saját inkompetenciájuk mértékét megállapítani
  • Nem képesek mások tudásszintjét reálisan felmérni
  • Ugyanakkor képesek arra, hogy saját inkompetenciájukat felismerjék és belássák azt, miután az adott területen szaktudásra tettek szert

A magabiztosság változása a tudás és tapasztalat gyarapodásával

Amennyiben valaki egy adott területen egyáltalán nem rendelkezik tudással, azzal többnyire tisztában van, így a magabiztossága is rendkívül alacsony. Gondoljunk csak bele: japán nyelvről ki fordítana le nagy önbizalommal bármit, ha még soha életében nem is foglalkozott nyelvtanulással?  Ugyanakkor

a kevés tudás veszélyeket rejtegethet.

A minimális tudással és tapasztalattal rendelkezők hajlamosak elhinni magukról, hogy ők már ezen a területen kiválóak. A tudás és tapasztalat gyarapodásával jellemző a magabiztosság visszaesése, a saját hiányosságok felismerése. Bizonyos kompetencia szint felett pedig újra nő a magabiztosság, és a szakértői tudásszintnél éri el ugyanazt a magabiztossági szintet, mint a minimális tudás esetén.

Cikkünk folytatásából kiderül, hogy mivel magyarázható a Dunning-Kruger hatás, hogy mi az oka a jó teljesítmény alábecsülésének a kiválóan teljesítőknél. Továbbá megtudhatjuk, mely kulturális különbségekre derült fény a kutatások során.

A szerző Poós-Nagy Fruzsina, life és business coach, viselkedéselemző, közgazdász, a Lisznyai Pszicho-Műhely tagja.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ