Hirdetés

Napjainkban egyre elterjedtebbek azok a munkaállomások, melyek a fizikai aktivitást serkentik. Gyakran láthatunk álló vagy álló-ülő kombinált asztalokat, vagy éppen egy futópadra szerelt munkalapot. A munkahelyi bútorok friss divatja azokra a tanulmányokra épít, melyek az így elérhető egészségesebb életmódot, a jó testtartást és az ezek által csökkenő mentális stresszt hangsúlyozzák. Nemrég azonban kiderült, nagy itt a marketing szerepe is. Mégis jó, ha inkább ülünk?

Hirdetés

Egy finn kutatócsapat úgy döntött, szembe megy az árral: 2017-ben publikált tanulmányukban arról írnak, miért nem feltétlenül jó, ha bedőlünk a fent említett trendeknek.

Markus Makkonen, Minna Silvennoinen, Tuula Nousiainen, Arto Pesola és Mikko Vesisenaho összefoglalták, hogy az utóbbi években végzett számos tanulmány figyelmeztet az egészségre és a jólétre vonatkozó hosszadalmas ülő magatartás veszélyeiről. Ezek a tanulmányok végül az ergonómia új ágazatához vezettek, ennek következtében pedig a különböző bútorok a munkahelyzet és más tényezők javítására kezdtek el irányulni. A csapat rámutat arra, hogy egy adott iparág sztereotipikusan hajlamos az ülő munkahelyek kérdéskörében felmerült problémák kiélezésére, megvitatására és az ezek miatti aggodalmaskodásra: ez az IT (information technology). És mint ilyen, a kutatók egy kisebb IT-csapatot választottak a vizsgálathoz, hogy kiderüljön, vannak-e előnyök az álló munkaállomások tekintetében.

A képernyő előtti munkavégzésnél kiemelten fontos, hogy asztalnál dolgozzunk.

A vizsgálat során figyelték a fizikai aktivitást, a mentális éberséget, a stresszt és a mozgásszervi tényezőket egy nagy szoftverfejlesztő vállalat alkalmazottainál Finnországban. Az alkalmazottak kitöltöttek egy kérdőívet és részt vettek a Firstbeat Életmód Értékelési szolgáltatásban. A csapat úgy találta, hogy az iparágban dolgozó munkavállalók álló munkavégzése során a munkahelyi előnyök egyáltalán nem olyan világosak, mint az ezekre a munkaállomásokra vonatkozó marketing hype. „A tanulmány eredményei azt sugallják, hogy az álló munkahely helyett az állóképesség használata csak szerény mértékű fizikai aktivitást eredményez” – vallják a kutatók. Ráadásul a változás nem befolyásolja a mentális éberséget.

Sőt, az álló munkaállomás úgy tűnik, hogy a stressz-megnyugvás egyensúlyát inkább a stressz felé tolja, mintsem a megnyugvás irányába. Habár a vállizmok és a hát izmai és csontjai körül csökkent a feszültség, ez az izomfeszülés a lábakba centralizálódott. Érdekes módon az álló munkaállomások használata nem befolyásolta a munkahelyi kényelmet vagy a munkahelyi elégedettséget.

Az álló munkavégzés miatt csökkenhet a vállizmokban a feszültség.

Az egészségre gyakorolt ​​szerény fizikai javulás – a szívfrekvencia megnövekedése átlagosan 4,2 ütem / perccel, a VO2 0,3 ml / testtömeg-kg-os növekedése, illetve óránként elégetett további kilenc kilokalória – csökkenti a fokozott veseelvérzési kockázatot. Ez habár gyakori azoknál, akik hosszabb ideig állnak, a hát alsó szakaszainak problémái súlyosbodhatnak a folyamatos álló helyzettől.

Természetesen egy tanulmány nem elég ahhoz, hogy nagyobb hatással legyen a világ több pontját elérő divathullámra, ugyanakkor fontos figyelembe vennünk, hogy bármilyen pozíció – legyen akár ülő vagy álló – esetén a folyamatos, hosszan tartó kvázi mozdulatlanság egészségügyi kockázatokkal járhat. Tartsunk tehát rendszeresen szüneteket és mozgassuk át izmainkat. Lehet, hogy a kávészünetre nem a fejünknek van leginkább szüksége!

 

Felhasznált szakirodalom:

Makkonen, M., Silvennoinen, M., Nousiainen, T., Pesola, A. J., Vesisenaho, M. (2017): To sit or to stand, that is the question: examining the effects of work posture change on the well-being at work of software professionals. International Journal of Networking and Virtual Organisations, 17 (4): 371. DOI: 10.1504/IJNVO.2017.088504

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző diplomás viselkedéselemző, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem munka- és szervezetpszichológia mesterszakának hallgatója. 2016 ősze óta a Mindset Pszichológiai Szaklap szakújságírója, a Karrier&Gazdaság rovat vezetője. Jelenleg a CX-Ray adatvezérelt HR-rel foglalkozó szoftverfejlesztő cégnél végzi szakmai gyakorlatát.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ