„A viszály szükséges, hiszen az a világ mozgatórugója” – hangzott el Dr. Csepeli György előadásán az idén tizenötödik alkalommal megrendezett Szegedi Pszichológus Hallgatók Egyesületének legnagyobb projektjén, a Forum Humanum két napos szakmai konferenciáján. A rendezvény célja idén is a pszichológia sokszínűségének a bemutatása volt, minél több szakterület érintésével. Ennél fogva az előadások között a megszokott szociál- és személyiségpszichológiai témákon kívül a sport-, börtön-, kognitív és neuropszichológia területeire is bepillantást nyerhettek az érdeklődők, míg a különböző műhelyek keretein belül a résztvevők a saját bőrükön tapasztalhatták meg például a szomatodráma vagy a hipnózis dinamikáját. Tudósításunk.

Buddhizmus és nyugati pszichológia, hol tart a dialógus? – Dr. Szokolszky Ágnes

Az utóbbi évtizedekben párbeszéd kezdődött a nyugati kognitív tudomány és a buddhizmus között. Ennek a kapcsolatnak az alapját Carl Gustav Jung tanaiban és könyveiben kereshetjük, de azóta számos pszichológiai irányzat merített a keleti kultúra egyes elemeiből. A tényleges párbeszéd megkezdésében nagy szerepe van a 14. Dalai Lámának, akinek tudásvágya arra ösztökélte, hogy találkozókba kezdjen különböző professzorokkal, akik saját területeiken elismertnek számítanak. Ilyen volt David Bohm kvantumfizikus, Karl Popper filozófus, Illetve a Mind and Life Intézet alapítója Francisco Varela. Dr. Szokolszky Ágnes előadásán megtudtuk, hogy a buddhizmusban a tapasztalatiságnak, tehát a világ htc_7844megismerésének nagyobb szerepe van, mint egy empirikus kutatásnak. Ezért is volt szükség arra, hogy a tanokat és a gyakorlatokat a nyugati civilizációhoz formálják, annak érdekében, hogy a nyugati és a keleti kultúra közelebb kerüljön egymáshoz.

A nyugati kultúra öt fő akadálya a keleti kultúra megértéséhez: az érzékleti vágy, a negatív érzések, a lustaság, a nyugtalanság és a bizalom hiánya. Ezek legyőzhetőek helyes hozzáállással és a mentális erők fejlesztésével, gyakorlásával. Az előadó kiemelte, hogy a tudatban nagy erők lakoznak, csakis az adott személyen múlik, hogy ezekből mennyit valósít meg. A tapasztalati tanulás elérhető: jógával, meditációval, megfelelő életmóddal és helyes étkezéssel. Ezeknek is köszönhető a meditáció, a relaxációs technikák, vagy a mindfullness megszületése, de a szomatopszichológiában is nagy szerepe van keleti tanoknak. Az előadónő szerint a mindfulness egy divatos és könnyen értelmezhető dolog, azonban a konstrukció rossz. Kiöljük belőle a lényeget annak érdekében, hogy nyugatias legyen.

A meditáló mesterekkel végzett fMRI kutatások azt mutatják, hogy ezek a személyek képesek kontrollálni az észlelési folyamatokat.

Nagyobb hatásfokkal tudják hasznosítani a tudatukat.

Az előadó saját tapasztalatairól is beszámolt: számára nem volt hatásos a meditáció. Ez annak is köszönhető, hogy a nyugati emberek számára fel kell oldani a meditációs paradoxont: uralni az elmét az irányítás és az ítélkezés elengedésével, a cél elérésének akarása nélkül.

Életutak és családi sorsok – Kozma-Vízkeleti Dániel

Kozma-Vízkeleti Dániel a rendszerszemléletű családterápia híve. A pszichológus egyik alapvető gondolata, hogy mi tehetünk saját életünkért. Ezzel párhuzamosan mindig fejlődhetünk. Az önismeretünk sosem lesz 100%-os. A családon belül, időben eltolódva 3 életciklus figyelhető meg: egyéni, párkapcsolati és családi.

A családon belül minden generáció problémájára figyelnünk kell.

Erre azt a példát hozta az előadó, hogy egy családi veszekedés hátterében nem csak a kamaszkorú gyermek „nehéz időszaka” lehet, bármennyire is könnyű arra fogni. Otthonról rengeteg mintát, hiedelmet, szerepet viszünk magunkkal életünk során. Sokkal inkább visszük tovább azt, amit látunk, mint amit szóval próbálnak belénk sulykolni. Tehát, ha a szülők ellenzik a cigarettát vagy az alkoholt, de titokban ők használják ezeket és véletlenül a gyerek ezt meglátja, akkor utóbbit nagyobb eséllyel raktározza el a gyermek. Stresszhelyzetben ezek a látott minták kerülnek előtérbe, mivel használatuk egyszerű és gyorsan a segítségünkre lehetnek.

Vannak helyzetek, amikor elhatározzuk, hogy nem visszük tovább az adott mintát,

mert azzal nem tudunk azonosulni, de az igazság az, hogy akaratunk ellenére is megtesszük. Kozma-Vízkeleti Dániel előadásán megtudtuk, hogy sokkal könnyebb azt mondanunk, hogy mit nem akarunk, mint elhatározni azt hogyan működhetnek a dolgok. Ehhez nagy lelki erőre van szükség. Az előadó kiemelte a szabadságfok jelentőségét: az egyéni boldogulásunkhoz szükséges, vagy az énünk szempontjából fontos dolgokat ki tudjuk választani.

A pszichológus szerint mi vagyunk életünk alakítói. Merni kell válogatni az otthonról hozott értékekből, mintákból. Segít, ha nem visszük tovább azt, amiről látjuk, hogy nem jó. Ha mégis megtesszük és ennek tudatában vagyunk, akkor pedig ne játsszuk el, hogy meglepődünk a következményeken.

Szorongás, pánik és ami mögötte van – Dr. Almási Kitti

Dr. Almási Kitti Szorongás, pánik és ami mögötte van című előadásán tömve volt hallgatókkal az előadóterem. Ez nem meglepő, hiszen a pszichológus lendületességével, könnyed humorral és saját tapasztalataival folyamatosan fenntartotta az érdeklődést.

htc_7955

Az előadónő tapasztalatai szerint a társadalom tagjai között egyre gyakrabban jelenik meg a szociális szorongás, amelynek alapját a bizalmatlanság, előítéletesség is képezheti. Ez esetben az egyén nem tudja tovább cipelni a benne felgyülemlett feszültséget, így gyakori, hogy a környezetre projektálja (kivetíti) azt. Ennek köszönhetően azonban a környezetet veszélyesnek és fenyegetőnek, míg saját magát áldozatnak látja. Ezt a fajta attitűdöt, szorongást felerősíthetik az overprotective, azaz túlgondoskodó szülők, akik egyrészt nem engedik elszakadni maguktól a gyermekeiket, másrészt a saját belső szorongásukat helyezik át rájuk, amikor szüntelenül a környezetből eredő veszélyekre hívják fel a figyelmet.

Ennek a szorongásnak a feloldására megoldás lehetne az optimistább hozzáállás, a pozitív pygmalion-hatás, amikor is elhiszik valakiről, hogy képes valamire, és ez a hozzáállás, mint egy önbeteljesítő jóslat, bekövetkezik. Ebben az esetben a gyereknek nem kell szorongania attól, hogy ő mást gondol vagy érez, mint például az édesanyja, tanárja vagy a kortársai. A különlegessége így új lehetőséget nyit ki előtte, nem pedig bezárttá teszi őt. Itt említette meg dr. Almási Kitti, hogy egy Magyarországon végzett felmérés szerint, a magyarok nem csak mások véleményétől félnek, hanem saját magukban nem bíznak, ami szintén fokozza a szorongásukat. Ebből is megmutatkozik, hogy a szorongást jellemzően belénk nevelik és a veszélyesnek észlelt környezettől eltávolodunk, így egy idő után a körülöttünk lévők valóban elkezdenek úgy viselkedni, ahogy mi elvárjuk tőlük, és egy negatív önbeteljesítő jóslatként bekövetkezik, amitől tartottunk. Lényeges, hogy éppen ezt elkerülve időben felfigyeljünk a jelenségre és ha szükséges, segítséget kérjünk egy szakembertől.

Kirekesztő elfogadás – Az antirasszizmus nyomora – Dr. Csepeli György

Dr. Csepeli György az előadását elgondolkodtató és provokatív kérdésekkel kezdte, mint például „Az rasszizmus, ha kijelentjük, hogy a négerek gyorsabban futnak, mint a fehérek?”, ezzel is jelezve a jelenség érzékenységét. Evolúciós szempontból azonban jobban érhetőbbé válik: míg alapvetően az emberi nem egységre van teremtve – hiszen minden ember képes szaporodni mindenkivel, valamint minden ember alkalmas valamennyi nyelv elsajátítására 1 és 11 éves kora között –, pszichológiailag mégis elkülönülünk egymástól, hiszen bennünk van a nomád programozottság, hogy csoportokká alakuljunk. Azonban ez sem alapvetően a diszkrimináció miatt alakult ki, hanem mert így határozzuk meg saját magunkat másokkal szemben.

A „Társadalmi szerződés” utópiája és a valóság között is hatalmas ellentmondásokat fedezhetünk fel. Előbbi kimondja, hogy az emberi nem egy csoportként működik, amiben minden ember egyenlő, ésszerű és együttműködő. Ezzel ellentétben a valóságban azt tapasztalhatjuk, hogy a csoportok versengenek és harcolnak egymás ellen. Empedoklészt idézve, a szeretet és a viszály kettőssége mozgatják mind a világot, mind az embert. Még Kant is (aki a társadalmi szerződés neves hirdetője volt) azt mondta, hogy a viszály szükséges, hiszen az a világ mozgatórugója.

Az előadás eddig a pontig a viszály és a diszkrimináció meglétét taglalta. A rasszizmus okát a modernitásban, azon belül is a kolonizációban kell keresni, hiszen Amerika felfedezését követő évszázadokban több mint 40 millió embert taszítottak rabszolgasorba Afrikából, így ezt kognitívan meg kellett magyarázniuk maguknak a fehéreknek.

Emiatt alakult ki a rasszizmus,

amelyben egyszerre jelenik meg a védekezés, a biztonság, a fölényérzet valamint a haszonszerzés igénye. A konfliktus megoldása érdekében első lépésben meg kellene érteni a rasszizmust jelen események között. Dr. Csepeli György szociálpszichológus szerint magáról a jelenségről kellene minél több kutatást végezni, az ezekből kapott eredményeket pedig tanítani kellene a társadalom tagjainak.

A cikk megírásában közreműködött: Kovács Kristóf

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ