Hirdetés

A harmadik bécsi iskola, az egzisztenciaanalízis és logoterápia Viktor E. Frankl bécsi orvos nevéhez köthető, akinél hitelesebb kidolgozója nem is lehetne ennek a terápiás irányzatnak. Frankl 1942 és 1945 között összesen négy náci koncentrációs tábort járt meg, többek között Auschwitzot is. Ez alatt a három év alatt elvesztette a feleségét és mindenét, amely a háború előtti életéhez kötötte. Hogyan volt képes mégis felállni ilyen szörnyű események után és folytatni az életét? Hogyan használhatjuk Frankl gondolatait, amikor nem életveszélyről, „mindössze” egzisztenciális válságról beszélünk? Milyen módon hasznosíthatunk logoterápiás gondolatokat például munkánk során? Cikkünkben ezekre keressük a választ.

Hirdetés

A logoterápia elnevezés a görög „logos” szóból ered, amelynek jelentése többek közt az értelem – Frankl szerint az emberi lét a jelentésre irányuló akarat által motivált, ezért nevezte el így terápiáját. Hogy a filozófia és a pszichológia egymástól nem is olyan messze álló tudományok, az is bizonyítja, hogy Frankl módszerének kidolgozása során elég erős filozófiai alapokra helyezte iskoláját. Az egzisztenciaanalízis lényege az értelem- és jelentéskeresés, amelynek megtalálása Frankl szerint az emberek elsődleges motivációja – szemben Freuddal, aki szerint az élvezetre irányuló ösztöneink, és Adlerrel, aki szerint a felsőbbrendűségre való törekvésünk motivál. A harmadik bécsi iskola szerint egyszerűen megfogalmazva az emberek akkor érzik magukat jól a bőrükben, ha látják az értelmet és vannak céljaik – ez alól természetesen semmi, a magánélet és a munka sem kivétel.

Teher alatt nő a pálma

Frankl Mégis mondj igent az életre! A logoterápia dióhéjban című könyvében leírja a koncentrációs táborban átélt szenvedéseit és gondolatait, amelyekbe kapaszkodott. A táborban, ahol mindentől megfosztottan éltek napról napra, puszta létezésük és szellemi szabadságuk maradt csak meg számukra. Ebben a környezetben rettenetesen nehéz volt értelmet találni, ami miatt megérte kitartani. Frankl írásai szerint azonban ha lehetőséget kapott volna, hogy szenvedéseit meg nem történtté tegye, akkor sem élt volna azzal, hiszen azok által is gyarapodott. Az egzisztenciaanalízis értelmében az emberi lény számára megadatott, hogy szellemi szabadsága jegyében lehetősége legyen a döntésre és a választásra, a szörnyű kondíciók ellenére is. Az értelem megtalálása ezekben a döntésekben is benne rejlik.

A bécsi orvos példája természetesen kifejezetten extrém, a körülmények pedig rendkívül szomorúak. Jelentéskeresésre vonatkozó problémákkal azonban találkozhatunk minden nap, akár a sarki közértben is. Úgynevezett egzisztenciális frusztrációról beszélhetünk abban az esetben, amikor a jelentésre törekvő akarat valamilyen tényező által frusztrációnak van kitéve. Nem értjük, miért nem szeretjük a munkánkat, miért nem látjuk értelmét a párkapcsolatunknak és így tovább. Igen komoly frusztrációt okozhatnak ezek a gondolatok, hosszú távon pedig egyáltalán nem veszélytelenek. Frankl szerint vezethetnek úgynevezett noogenetikus neurózishoz is, amely egzisztenciális (létezéssel, jelentéstalálással, jelentéskeresésre irányuló akarattal kapcsolatos) problémákra vezethető vissza. A jelentéskeresés során ütközhetünk olyan problémákba, amelyek egzisztenciális válságot váltanak ki belőlünk, azonban az egzisztenciaanalízis szerint ezek a nehézségek teljesen normálisak és szükségesek is. Ezekben az esetekben segíthet a logoterápia azzal, hogy segít megtalálni az élet szubjektív értelmét és jelentését a kliens számára, segíti saját erőforrásainak felhasználásában, ezáltal a saját boldogulása felé terelve őt.

A jelentéskeresés folyamata fáradságos, és belső feszültséggel jár, de feltétele a mentális egészségünknek is.

Olyan módon, mint amikor agyunk karbantartása érdekében például logikai játékokat játszunk vagy keresztrejtvényeket fejtünk meg.

„Minden kornak megvan a maga neurózisa – és minden kornak szüksége van saját pszichoterápiára. Valóban, ma már nem szexuális frusztrációval állunk szemben, miként Freud idejében, hanem egy egzisztenciális frusztrációval. Napjaink tipikus páciense nem kisebbrendűségi érzéstől szenved, mint Adler idejében, hanem egy mérhetetlen értelmetlenségi érzéstől, mely ürességérzéssel társul – s emiatt beszélek én egzisztenciális vákuumról” – írja Frankl

Logoterápiás gondolatok a munkahelyi problémákhoz

Frankl nagyszerű módszerekkel ismertet meg bennünket könyveiben, amelyekből alapvető fogalmakat érdemes kiemelnünk, magunkévá tennünk és alkalmaznunk a mindennapokban, akár munkahelyünkön is. A logoterápiát jellemzi egy alapvető pozitív világnézet, amely mindenkinek csak a javát szolgálhatja. Vegyünk sorra pár ilyen alapfogalmat!

  • Dereflexió

A logoterápia szerint gondot okozhat, amikor a problémákra való összpontosítás túlzottan elhatalmasodik a gondolkodásunk felett és kialakul a hiperreflexió. A dereflexió módszere szerint érdemes találnunk a probléma mellett egy másik, fontosabb tényezőt, amely valamilyen értelmet ad számunkra, hogy koncentrációnkat arra összpontosítsuk, és megakadályozzuk a nehézségeink elmélyülését azáltal, hogy megfelelő módon ignoráljuk azokat. Előfordulhat, hogy nem látjuk értelmét a munkánknak, azonban munkahelyet váltani különböző kondíciók miatt nem tudunk vagy egyszerűen nem szeretnénk. Ilyen helyzetekben kereshetünk értelmet egy egyszerű módszer segítségével is: vezessünk naplót a munkahelyi szép pillanatokról! Később, ha a kilátástalanság érzése fenyeget, elég egyszerűen elővenni a naplónkat, beleolvasni és emlékeztetni magunkat azokra a pillanatokra, amelyekért érdemes a munkahelyünkön dolgozni. Problémáinkhoz Frankl szerint négyféle módon viszonyulhatunk: a helytelen passzivitás esetén elfutunk a probléma elől, a helytelen aktivitásnál kialakul a hiperreflexió. Ezekkel szemben helyes passzivitás során megtanuljuk megfelelően alkalmazni a dereflexív módszereket, illetve ironizálunk a problémáinkkal, a helyes aktivitás során pedig cseleszünk is. A dereflexió célja, hogy adaptív módon, a legjobban viszonyuljunk a problémánkhoz.

  • Paradox intenció

Frankl logoterápiája során előszeretettel használta ezt az eljárást. A lényeg, hogy problémáinkat el is bagatellizálhatjuk azáltal, hogy kigúnyoljuk, nevetségessé tesszük félelmeinket. Ezáltal sikerülhet eltávolodnunk a problémától és hatástalanítani azt. A problémáinktól való félelem során egyfajta anticipatorikus szorongás lesz úrrá rajtunk, ami tovább fokozhatja a félelmeinket. Meg kell találnunk a módját, hogy a szorongáskeltő helyzetekben képesek legyünk humorral és ironizálással túllépni azon! Képzeljük el, hogy rettenetesen frusztrál egy közelgő prezentáció, mert sok ember előtt kiver a víz vagy elcsuklik a hangunk. Rettegünk a felettesünktől való kommunikációnál vagy aggódunk, mert úgy érezzük, bármelyik pillanatban megszűnhet a munkahelyünk. Találjuk meg a módját, hogy nevetéssel orvosoljuk a helyzetet!

  • Beállítódásunk megváltoztatása

Ahogyan Frankl mondja, az egyik legnagyszerűbb emberi mivoltunkban az, hogy szabadságunk van a döntéseinkben és a választásainkban, helyzettől függetlenül. Mindig megválogathatjuk, hogyan értelmezzük az eseményeket, amelyek velünk történnek. Talán ez a legnehezebb, hiszen attitűdjeink személyiségünktől is függnek, de

meg kell tanulnunk, hogyan gondolkodhatunk félig teli poharakban, félig üresek helyett,

és hogyan kerekedhetünk felül azokon a tényezőkön, amelyek tőlünk függetlenek és megváltoztathatatlanok. Figyeljünk oda és kerüljük a káros gondolatokat, mint például hogy „…én már csak ilyen vagyok…”!

A modernizációval és a folyamatok automatizálásával egyre több szabadidőnk van a munkahelyeinken is. Sajnos ezt az időt gyakran nem hasznosan töltjük, inkább hajlamosak vagyunk unatkozni, valamint haszontalan dolgokkal elütni a munkaidő üres járatait. Ezekben az órákban nagyon könnyen eszünkbe juthatnak gondolatok arra vonatkozólag, mi is tulajdonképpen életünk értelme, milyen jelentést tulajdonítunk akár a magánéletünknek, akár a munkánknak. Legyünk résen, és ne hagyjuk, hogy negatív érzések kerekedjenek felül rajtunk, találjuk meg a fényt a sötétségben!

 

Felhasznált szakirodalom:

Viktor E. Frankl (1977): Mégis mondj igent az életre! Logoterápia dióhéjban. Európa Kiadó, 2016

Varga Szabolcs (2015):A logoterápia eszköz- és módszertárának alkalmazási lehetőségei a szupervízióban I. Képzés és Gyakorlat Folyóirat 13. évfolyam 3-4. szám.

•••

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző a Károli Gáspár Református Egyetem pszichológia szakán szerzett viselkedéselemző diplomát, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdasági Egyetem Munka- és szervezetpszichológia mesterszakának hallgatója. A Mindset Pszichológia Karrier és Gazdaság rovatának szakújságírója.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ