Hirdetés

Nincs olyan ember, akit ne foglalkoztatna a boldogság – önmagáé vagy másoké. Hogyan érhető el, hogy tehető tartóssá, mit jelent igazán? A boldogságorientáció fogalma arra a kérdésre született válaszul a tudományos kutatás oldaláról, hogy az emberek milyen eszközök segítségével keresik a boldogságot, milyen módon hajlamosak azt leginkább átélni. Állandó tulajdonság ez? Tisztán elkülöníthető típusokról beszélünk? Mit befolyásol boldogságorientációnk?

Hirdetés

A pozitív pszichológia megjelenésével a jólléttel kapcsolatos pszichológiai tartalmak nagy figyelmet kaptak, mint például az optimizmus, a remény vagy a flow. A boldogság kutatása is kulcstényezővé vált. A boldogságról való gondolkodás során kétféle boldogságot különítettek el. A hedonikus boldogság lényege, hogy minél több és minél intenzívebb pozitív érzelmet, érzést éljünk át, és a negatív érzelmek szintje alacsony maradjon. A gyönyörkeresés és az élvezethajszolás hétköznapibb kifejezései hasonló jelentést ragadnak meg. Az eudaimonikus boldogság már összetettebb, többrétegű. Az eudaimonikus boldogság átélését adja többek között az önismereti munka, a belső, személyes célok és az önfejlődés irányába tett erőfeszítések, az élet értelmességének érzése, és az olyan tevékenységek végzése, amelyek személyiségünket fejezik ki és intenzív bevonódással jellemezhetők. Fontos különbség, hogy az eudaimonikus boldogság nem feltétlenül jár kiugróan pozitív érzelmekkel.

A mindennapokban az élvezetek keresése alapvető örömforrás

Élvezetek, tevékenységek vagy életcél?

Peterson, Park és Seligman (2005) ezek alapján és ezeket továbbgondolva háromféle boldogságorientációt különítettek el. Az élvezetkereső boldogság a pozitív érzések, élmények és ingerek keresését jelenti. Azoknak az embereknek, akikre jellemző ez a boldogságorientáció, fontos, hogy mindig kellemesen érezzék magukat, nem halogatják az örömszerzést, és nem vonják meg maguktól az élvezeti cikkeket sem. Az értelemkereső boldogság az élet céljának, értelmének keresésével vagy magyarázatának meglétével jellemezhető. Az értelemkereső emberek hisznek abban, hogy életük egy magasabb célt szolgál,

FELELŐSSÉGET ÉREZNEK A VILÁG FORMÁLÁSÁÉRT, ÉS LÉTÜKET EGY NAGYOBB EGÉSZ FONTOS, ÉRTELMES RÉSZEKÉNT FOGJÁK FEL.

Az áramlatkereső boldogság pedig a bevonódást, a flow-t biztosító tevékenységek keresésében nyilvánul meg. A nevet adó flow-t, más néven áramlat-élményt Csíkszentmihályi Mihály fogalmazta meg. Egy tevékenységben való teljes elmerülést, belefeledkezést jelent. Az ilyen tevékenységek örömet okoznak, és a jelenbe, a pillanatba húznak, hiszen a tevékenység során az időérzékelés feloldódik, és az énélmény is megváltozik. Az áramlatkereső emberek kedvelik a kihívásokat, a tevékenységek könnyen magával ragadják őket, és figyelmüket nem vonják el a külvilág történései.

Az időérzékelés és az énélmény megváltozása fontos jellemzői a flow-nak

Előnyök és hátrányok

Peterson és munkatársai (2005) vizsgálatai alapján ezek a boldogságorientációk minden emberben megvannak, de eltérő erősséggel. Egyes boldogságorientációk kevéssé, mások kifejezetten jellemezhetnek bennünket. A kutatók két pólust állapítottak meg ez alapján. Az „üres élet” alatt arra utalnak, hogy az egyénnél mindegyik boldogságorientáció csak csekély mértékben jelentkezik. A „teljes élet” pedig azt jelenti, hogy az egyénnél a boldogságorientációk együttes magas szintje figyelhető meg. Ez azért fontos, mert

AZ ÉLETTEL VALÓ ELÉGEDETTSÉG MAGAS SZINTJÉT TALÁLTÁK A „TELJES ÉLETTEL” RENDELKEZŐ EGYÉNEKNÉL,

míg az „üres élet” alacsony élettel való elégedettséget eredményezett. A három boldogságorientációt tekintve is különbségek rajzolódnak ki. Az értelem- vagy jelentéskeresés és az áramlatkeresés erősebb összefüggést mutat az élettel való elégedettséggel, mint az élvezetkeresés. Ez átfedésben lehet azzal is, hogy az élvezetkereső boldogságorientáció alacsonyabb életkorral és alacsonyabb végzettséggel kapcsolódik össze. Az életkor növekedésével a hedonikus élmények keresése általi boldogság gyakorisága egyre csökken. Tehát a legtöbb embernél a korral egyre nagyobb teret kapnak az élet értelmével kapcsolatos kérdések, ami nem meglepő, tekintve a családalapítás, gyermeknevelés és a munka által kínált bővülő szereprepertoárt.

Az emberek gyakran a családi élettel összefüggésben találják meg életcéljukat

Mit érdemes átgondolni?

Ugyan az élvezetkereső hozzáállás és viselkedésmód intuitíve úgy tűnik, mintha nagyobb boldogságot nyújtana, mégis azt mondhatjuk el, hogy ez a boldogságorientáció eredményezi legkevésbé az élettel való tartós elégedettséget. Ezt az is erősíti, hogy a hedonikus ingerek által kiváltott gyönyör vagy öröm az adaptáció miatt egyre kevésbé kielégítő, veszít az élvezeti értékéből. Ezzel szemben az áramlat- és az értelemkeresésre ez nem igaz. Vagyis a bevonódást, azonosulást kiváltó szabadidős tevékenységek, hobbik vagy

AKÁR A HIVATÁS IS OLYAN ÚT, AMely AZ ÉLETTEL VALÓ ELÉGEDETTSÉGÜNKET FOKOZZA.

Szintén elősegítheti ezt, ha olyan célokat találunk, amelyek számunkra az élet értelmét nyújtják. Ezek a célok is megjelenhetnek mind a szabadidős, mind a hivatásos tevékenységeinkben, valamint magánéletünkben is. Lehetnek például segítségnyújtásra, alkotásra, kiteljesedésre irányuló célok. Ami közös bennük, hogy olyan értékek vezérlik ezeket, amik áthatják a mindennapjainkat. A lényeg, hogy azt éljük meg általuk, hogy részesei vagyunk egy nagyobb egésznek, amihez hozzá is teszünk, és van jelentősége annak, amit csinálunk. De a legideálisabb, ha mindhárom boldogságorientációnak teret engedünk az életünkben. Mint mindig, itt is érvényesül az alapszabály, hogy a kiegyensúlyozottság a legjobb megoldás.

Forrás: http://docplayer.hu/20788015-A-boldogsag-harom-arca-a-boldogsag-orientacio-skala-magyar-valtozatanak-validalasa.html

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző tanácsadás és iskolapszichológia szakirányon végzett okleveles pszichológus. Önkéntes tapasztalatot eddig a Bátor Tábor és a Mosolygó Kórház keretein belül szerzett. Szakdolgozatában a kapunyitási krízissel foglalkozott, de érdeklődési körébe tartoznak az óvodapszichológia, a pszichoszomatika, a betegség utáni lelki rehabilitáció és a pozitív pszichológia témái is.

1 hozzászólás

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ