Életünk egyre fontosabb részét képezi az online felületen való megjelenés. Milyen legyen az új profilképünk? Szelfi vagy egészalakos? Mikor tegyük közzé? Vajon mennyi like-ot kapunk? Mit osszunk meg másokkal? Néhány a kérdések közül, melyek valamennyiünket foglalkoztatnak. De mi a valóság? Megtudhatunk bármit a kép szereplőjének személyiségéről, vagy az egész csak illúzió? Cikkünkből kiderül.

A szelfi (selfie) kifejezés bombaként robbant be a köztudatba 2013-ban. Manapság már senkit sem lep meg, ha egy pózoló embert lát az utcán okostelefonnal a kezében, mellyel másodpercek töredéke alatt készíti el a tökéletesen megkreált önarcképet, azaz a szelfit. Sokan unaloműzőként tekintenek a szelfizésre. Ám más szemszögből nézve a képek az önkifejezés eszközeként is szolgálhatnak.

Egyre kutatottabb területté válik a közösségi oldalak használatának módja, valamint a megosztott képek és a személyiségvonások közötti kapcsolat vizsgálata. Ugyanis saját elhatározásunktól függ, hogyan nézünk ki a képen, milyen szituációban jelenítjük meg magunkat és milyen benyomást keltünk a másikban ezáltal.

Be lehet jósolni csupán egy fénykép alapján a készítő személyiségét?

Ennek megválaszolásához közelebb vihet Kenny és West elmélete, miszerint egy adott ember személyisége elfogadható pontossággal megítélhető egy teljesen ismeretlen számára. Ehhez megvizsgáljuk az arckifejezést, a testtartást, az öltözködést, a környezetet, a zenei ízlést és a beszédstílust. Például egy extravertált személy irodája barátságos, melegséggel áraszt el, amikor belépünk, míg egy lelkiismeretes ember hálószobája kivétel nélkül mindig tiszta és rendezett. Az öltözködés is sok mindent kifejezhet. A lelkiismeretesebbek ritkábban hordanak magassarkú cipőt, az érzelmileg stabilabbak pedig szívesebben viselnek márkás darabokat.

Mit árul el egy kép?

A legtöbb fényképet elemző kutatásban mások által készített képeket elemeztek. Egyes eredmények szerint a vidámságból és a mosolyból az extraverzióra következtethetünk, míg a vonzó megjelenéssel, a sminkkel és a feltűnő ruhadarabokkal a nárcizmus áll kapcsolatban. Egy adott emberről információhoz juthatunk a testtartását megfigyelve is. Az egészalakos képeken az extravertáltakból árad az energia, szemben az introvertáltakkal, akiknek a megjelenése feszültségről árulkodik. Egyesek szerint az arc vonzóságából még az IQ-ra vonatkozó predikciókat is tehetünk. Krämer és Winter a közösségi média oldalakon közzétett profilképek elemzése közben arra lettek figyelmesek, hogy

az extravertáltak nagyobb előszeretettel használnak képeiken effekteket.

Feltételezhető azonban, hogy a mások által készített képek és a szelfik között különbség fedezhető fel a személyiség kifejeződésének módjában. A szelfizés esetén a készítő szabadabban variálhatja az arc láthatóságának mértékét, az érzelmek megjelenítését és a fényképezés szögét. Továbbá olyan különleges jellegzetességek is fellelhetők rajtuk, mint az ún. „duckface” arckifejezés. A „duckface” kacsacsőrre emlékeztető ajakbiggyesztés. Célja, hogy az ajkak nagyobbnak és teltebbnek tűnjenek.

Qui, Lin és munkatársai kutatásában ezért a szelfiken felbukkanó személyiséggel kapcsolatos jeleket igyekeztek beazonosítani. Vizsgálatukban kívülállók véleményeztek profilképeket, valamint a képek tulajdonosait is megkérték az önjellemzésre. Érdekes eredményre jutottak. Az ismeretlen pontozók között nagy volt az egyetértés a lehetséges személyiség tekintetében, azonban ez kizárólag az extraverzió esetében vágott egybe az önbeszámolással. Magyarázatul szolgálhat a társadalmi kívánatosságnak való megfelelés vágya. Ennek érdekében hajlamosak vagyunk filterek alkalmazására képeinken. Ezzel célunk a pozitív visszajelzések besöprése, melyet manapság leginkább a like-ok száma tükröz.

Egy további kutatásban Eftekhar és munkatársai más perspektívából közelítették meg a kérdést. A közösségi oldalon folytatott tevékenység és a személyiség közötti kapcsolatra helyezték a hangsúlyt. A feltöltött képek mennyisége és a személyiségvonások között erőteljes kapcsolat mutatkozott meg. A legtöbb képet az extravertáltak és a magas neuroticitással jellemezhetők osztják meg. A neuroticitás ezen felül azzal is kapcsolatban állt, hogy mennyire voltak manipuláltak a képek, melyek célja a jó benyomás keltése. Mindhiába,

a barátságosság vonással leginkább jellemezhetők képei a legkedveltebbek

és a legtöbbek által kommentáltak. Azonban az ő esetükben ez nem kizárólag az online kapcsolatokat tükrözi, hanem a való életben kötött barátságok jelennek meg online felületen. Nagy előnnyel indulnak, hisz a viszonosság elve alapján az offline életbeli kedvességüket kapják vissza a virtuális világban is.

A közösségi média kis szeletébe nyerhettünk betekintést az említett eredményekkel, ám úgy tűnik komplexebb dologról van szó, mint azt gondolnánk. Életünknek egy másik oldala nyilvánul meg az online felületeken, sok esetben nem tükrözve a valóságot. Mesterien szerkesztjük meg képeinket, és örömmel tölt el, amikor láthatjuk munkánk gyümölcsét. Mégis, ha mélyebbre ásunk, felfedezhetünk némi összefüggést a személyiség és a képek által keltett látszat között. Ez lehetőséget nyit arra, hogy ebben az új helyzetben is bejósolhatóvá tudjuk tenni környezetünket.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

NINCS MÉG HOZZÁSZÓLÁS

VÁLASZ