Hirdetés

Egy bölcs ember nem enged meg magának érzelmeket” – kezdi előadását a minap az ókori görög sztoikus mozgalomhoz kötődő, sokat idézett provokatív kijelentéssel dr. Bányai-Nagy Henriett klinikai szakpszichológus, egyetemi adjunktus a Magyar Pszichológiai Társaság Nyári Egyetemén. Később megtudjuk: a fent említett gondolat már elavult, és a még gyerekcipőben járó érzelmi intelligencia kutatás csak nem régóta képezi a tudományos vizsgálódás témáját. Mit jelent az érzelmi intelligencia? Vajon tényleg mindenki olyan magas érzelmi intelligenciával rendelkezik, mint gondolja? Tudósításunkból kiderül!

Hirdetés

„Érdemes megnézni, mit ért a pszichológia érzelmi intelligencia alatt!” – veti fel dr. Bányai Nagy Henriett az előadás elején a kérdést. Hogy miért is fontos feltenni ezt a kérdést? Ha megfigyeljük, a hétköznapi életben is már igen széleskörűen használt az érzelmi intelligencia kifejezés. Napjainkban a magas érzelmi intelligencia többek között azt jelenti, hogy az érzelmeink révén lehetünk intelligensek, vagyis lehetünk sikeresek az életben. Az érzelmi intelligencia röviden e két tényező, az érzelmek és a gondolkodás integritásáról szól.

Dr. Bányai-Nagy Henriett kiemelte, hogy: „Soha nem egyenlő az érzelmeink szabályozása az érzelmeink elnyomásával!”

Előzmények

Az érzelmi intelligencia kutatás igen fiatal, újszerű, még gyerekcipőben járó tudomány.
Miért ilyen későn jelent meg a téma a tudományos gondolkodásban? A válasz egészen az ókorig vezethető vissza. Már a filozófusokat is érdekelte, miként viszonyul az érzelem és a gondolkodás egymáshoz. Sokáig azt gondolták, az érzelmek primitívebbek a gondolkodásnál. „Egy bölcs ember nem enged meg magának érzelmeket” – hozza a szemléletes példát dr. Bányai-Nagy Henriett. Kifejti, hogy magas érzelmi befolyásoltság alatt nem látjuk teljesen tisztán a lényeget és összezavarodhatunk. Ilyen értelemben az érzelmek negatív oldalát hangsúlyozta a történelem legnagyobb szakasza.

Az intelligencia kutatás területén a nagy paradigmaváltás az 1980-as években kezdődött. Ekkor Gardner (1983) elsőként kérdőjelezte meg az intelligenciát mérő tesztek eredményességét. Úgy vélte:

az IQ-tesztek nem az intelligenciát mérik, hanem mindössze a társadalmi konformizmus mértékét mutatják.

Szerinte az IQ problémamegoldó készséget jelent, több komponensből tevődik össze, és egy adott kulturális kollektívában való sikerességhez segíti hozzá az embert.

A mai érzelmi intelligencia előfutárának az úgynevezett inter-, és intraperszonális intelligenciát tekinthetjük. Az interperszonális intelligenciát mondhatjuk az életbeli sikeresség előrejelzőjének. Olyan tényezőket tartalmaz, melyek az előrelépéshez és az eredményességhez segítik hozzá azt, aki magas intraperszonális intelligenciával rendelkezik. Szintje attól függ, hogy az ember milyen mértékben képes:

  • másokat befolyásolni
  • jól olvasni a másik ember elméjében, motívumaiban
  • megbízni másokban
  • kérni és adni
  • barátkozni, motiválni.

Az interperszonális intelligencia pedig abban nyilvánul meg, hogy valaki mennyire tud:

  • helyes-helytelen, jó-rossz, igazságos-igazságtalan dolgok között különbséget tenni
  • kitartó lenni
  • hozzáférni a saját érzelmeihez, majd reflektálni azokra
  • független lenni a kritikáktól, mások véleményétől
  • erősségeit és gyengeségeit felismerni, és gyengeségeit önmagának tulajdonítva elfogadni azokat.

Érzelmi intelligencia modellek

Az érzelmi intelligencia számos definíciójával találkozhatunk, ugyanakkor két irányzat egyértelműen elkülöníthető: a képesség alapú megközelítések és a kevert érzelmi intelligencia modellek. Salovey és Mayer (1990) kutatók írták le és jelentették meg először a szakirodalomban az érzelmi intelligencia definícióját: „Az érzelmi intelligencia olyan konstrukció, amely az érzelmi töltésű információ megértése, feldolgozása és használata terén mutatkozó egyéni különbségekre vonatkozik. Az érzelmi intelligencia az érzelmek észlelésének, kifejezésének, megértésének, felhasználásának és irányításának azon képessége, mely elősegíti a személy fejlődését.” 

Továbbá kidolgozták az EI (érzelmi intelligencia) háromágú modelljét (Salovey és Meyer, 1990). Ezt az úgynevezett képesség alapú EQ modellek közé sorolhatjuk, ugyanis tisztán tudományos fogalom, mely az EI-t mentális képességeinknek tulajdonítja.

A háromágú modell az érzelmek szabályozásának képességéből, észleléséből és kifejezéséből, valamint a problémamegoldásban való használatából áll. Ezek alapján egy magas EI-vel rendelkező személy képes a saját érzéseit felismerni és úgy kifejezni, hogy az a többi ember számára egyértelműen leolvasható legyen. Ugyanakkor a másik ember érzelmeit is pontosan felismeri. Különbséget tud tenni az őszinte (Duchenne-mosoly) és a megjátszott, hamis mosoly között. A Duchenne-mosoly esetében a szem körüli izmok összehúzódnak, melyeket nem lehet akaratlagosan mozgatni. Ilyenkor beszélhetünk őszinte mosolyról és nem csak szociális mosolyról. Akinek az érzelmi intelligenciája nem olyan magas, az a „mosolyok útvesztőjében” könnyen összekavarodik. Dr. Bányai-Nagy Henriett fontosnak tartja kiemelni, hogy:

soha nem egyenlő az érzelmeink szabályozása az érzelmeink elnyomásával!”

A szabályozás esetében ugyanis arról van szó, hogy tudunk-e segíteni magunkon, mikor rossz hangulatban vagyunk. Például vannak-e megküzdési stratégiáink arra, hogy felvidítsuk magunkat? Egy érzelmileg intelligens ember képes másoknak is segíteni kijönniük a rossz hangulatból. Ezen túlmenően felismeri azt, hogy saját negatív hangulata mire lehet jó. Például olyankor hatékonyabban el tudja végezni az összpontosítást igénylő, monoton feladatokat. Míg pozitív hangulat a kreativitást segíti elő. Úgynevezett „kitágító” hatása van. Olyankor az ember fizikailag is nagyobb teret követ figyelemmel. Több minden jut eszébe, számos ötlete van arra, mit szeretne csinálni, mihez lenne kedve, és mit hogyan tudná megoldani.

Az EI háromágú modelljét később kiterjesztették négyágú modellé (Salovey és Meyer, 1997). A szabályozás, észlelés és kifejezés, valamint az integrálás kiegészült az érzelmek megértésének és az érzelmi tudás alkalmazásának képességével.

Azok az emberek, akik jobban boldogulnak az életben, a Bar-On-féle érzelmi intelligenciát alkotó komponensekben különösen ügyesek.

Bar-On érzelmi intelligencia modellje (1997) a kevert modellek közé tartozik. Szerinte „az érzelmi intelligencia azon érzelmi, személyes és társas kompetenciák, valamint készségek együttese, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy az egyén eredményesen küzdjön meg környezete követelményeivel”. 

10 kulcskomponenst írt le, melyeknek birtokában az ember magasan érzelmi intelligens lehet.

Az érzelmi intelligencia komponensei

  1. Az önismeret segíti az embert erősségei és gyengeségei tudatos alkalmazásában a siker érdekében.
  2. Az érzelmi tudatosság megmutatja mennyire érti meg valaki az érzései okát, következményeit.
  3. Önérvényesítés során képes asszertívnak lenni. Ilyenkor nem alárendelő és nem is agresszív módon viselkedik, hanem képes érzelmei, valamint önmaga konstruktív kifejezésére.
  4. Stressztűrés során hatékonyan kezeli érzelmei „hullámvölgyeit”.
  5. Impulzuskontroll is jellemzi az érzelmileg intelligens embert. Képes indulatait kézben tartani, azokat késleltetni.
  6. A valószerűségvizsgálat hozzásegíti a személyt az érzések, gondolatok objektív vizsgálatához.
  7. A rugalmasság szükséges komponens ahhoz, hogy gond nélkül tudjunk alkalmazkodni az új helyzetekhez.
  8. Problémamegoldás során nemcsak személyes, de személyközi kapcsolatainkra is tekintettel kell lennünk annak érdekében, hogy sikeresen feloldjuk az esetleges konfliktusokat!
  9. Az empátia elengedhetetlen képesség mások érzéseinek és érzelmeinek felismeréséhez, megértéséhez és tudatosításához.
  10. A személyközi kapcsolatok és a társas interakciók fontos szerepet játszanak a jóllétünkben, így a másokhoz való kapcsolódás képessége kiemelt szerepet kap az érzelmileg intelligens ember életében.

Kutatók azt találták, hogy azok az emberek, akik jobban boldogulnak az életben, a felsorolt 10 érzelmi intelligenciát alkotó komponensben különösen ügyesek. Mindennek fontos következményei lesznek az ember életére nézve.

  1. Optimizmus. Önmagához képest optimistábban fog gondolkodni az ember. William James szerint az az életünk, amit megtapasztalunk belőle, tehát a tapasztalataink összessége. És az, hogy mit tapasztalunk, csak rajtunk múlik. Attól függ, mire irányítjuk a figyelmünket. A cél, hogy megtanuljuk, miként fordítsuk a figyelmünket a naposabb oldalra!
  2. Önmegvalósítás. A saját útjára lépés könnyebb lesz a magas EI-vel rendelkező ember számára. Ilyenkor az a cél, hogy az ember képes legyen az erősségeit, legjobb képességeit a maximumra kifejleszteni.
  3. Boldogság. Egyre elégedettebb lesz az ember önmagával, életével, kapcsolataival.
  4. Függetlenség. Megtanul bízni magában és másokban is. Továbbá érzelmileg független lesz másoktól.
  5. Társas felelősségtudat. A magasan érzelmi intelligenciájú emberek jól beilleszkednek a közösségbe. Jellemzően azt élik meg, hogy a saját és a közösség céljai egyaránt összehangolhatók és egy irányba mutatnak.

Összefoglalva dr. Bányai-Nagy Henriett előadásán elhangzottakat: hangsúlyozni kell a tudatosságot! Az érzelmi intelligencia ugyanis egy személyiségfejlesztési kérdés. Tehát az, hogy milyen mértékben vagyunk vagy leszünk érzelmileg intelligensek, csak rajtunk múlik!

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ