Hirdetés

Vajon miért lett híres a „Modern Family című amerikai szituációs komédia? Mivel nevetteti meg a nézőket? A Modern Családban” más sorozatokból hiányzó, egyedülálló tulajdonságokat is felfedezhetünk. Sok érdekességet mutat be magáról a családról, amelyet mindannyian ismerünk. Lássuk hát, mit árul el a családról ez a szórakoztató sorozat!

Hirdetés

Claire Dunphy, Jay Pritchett, Cameron Tucker. Ezek a nevek sokaknak ismerősen csengenek, akik a Modern Család című sorozat lelkes nézői. A fenn említett karakterek ugyanis a szituációs komédia kulcsemberei közé tartoznak. A sorozat egy nagycsalád működését mutatja be. Az apa, Jay Pritchett, és két gyereke, Claire és Mitchell családjainak életébe nyerhetünk bepillantást. A hangsúly – hasonlóan a Jóbarátokhoz – a belső kapcsolatokon van, a tagok egymáshoz, és nem a külvilághoz fűződő viszonyán.

A sorozatban három nukleáris család életét követhetjük nyomon, akik egy nagycsaládot alkotnak.
A sorozatban három nukleáris család életét követhetjük nyomon, akik egy nagycsaládot alkotnak.

Pszichológiai szempontból az egyik érdekesség a történetmondás módja. A sorozatban az eseményeket a szereplők folyamatosan kommentálják a nézőknek. Egy kanapén ülve mondják el valódi gondolataikat – felidézve ezzel a terápiás helyzetet. Ez egy sajátos narratívát ad a történethez. Sokszor előfordul, hogy ebben az elemben rejlik a humor. A szereplők által a sorozat falain belül kommunikált tartalom nem feltétlenül egyezik meg azzal, amit valóban gondolnak – és mi is látunk. Az események kommentálásával kristályosodik ki egy-egy szereplő igazi szándéka. Így láthatjuk meg a kommunikációs elcsúszásokat is a családokban. Például hogy ki, mit, miért nem mer mondani, vagy éppen miért hangsúlyoz.

Ezek a megjegyzések nagyban segítik a család működésének megértését is. Mindegyik családnak megvan a maga dinamikája (a családi rendszer működéséről itt olvashatnak). Vannak kialakult, láthatatlan szabályok. Viselkedésminták, szerepek, amiknek meg kell felelni az optimális működés érdekében. Ezek családonként változnak. Sokszor a felek kölcsönös megegyezésén múlik, ki lesz a szigorú, ki a problémamegoldó, ki a család bohóca. Az idézőjel használata ebben az esetben azért indokolt, mert ez nem kimondott megegyezés. A felek különböző helyzetekben való reakcióiból alakulnak ki a szabályok, és vissza is hatnak rájuk. Ezek adnak útmutatást a viselkedésükre vonatkozóan. Biztosítják a stabil családi működést, de egy patológiás rendszer alapjaiként is szolgálhatnak.

A Modern Családban három különböző családmodell jelenik meg. Mindháromban vannak olyan jellemzők, amelyeket a való életben patológiásnak titulálhatnánk. Viszont a sorozatban éppen ezektől válnak a humor forrásává ezek a családok. A maguk esetlenségével, furcsaságaival lesznek szerethetők.  Együttműködésük néha kaotikus és/vagy komikus, így megállják a helyüket a szituációs komédia alappilléreiként. Milyen jellemzőkkel bír ez a nagy család? Vegyük sorra őket részenként!

I. Nagyapa és a „gold digger” család

Jay Pritchett a történetben a nagyapa, a család feje. Jól működő vállalkozásának köszönhetően elég tehetős. Konzervatív szerepű apa.  Első házasságából van két gyermeke (a másik két sorozatbeli család tagjai), Claire és Mitchell. A sorozat nézői a második házasságába kapcsolódnak be. Egy nála jóval fiatalabb kolumbiai nőt, Gloriát vett feleségül. Így élnek egy háztartásban, Jay és Gloria, akiknek ez már a második házassága, és Manny, Gloria fia.

Jay nem beszél az érzelmeiről, és nem kér bocsánatot.

Az ő szerepe az anyagi háttér nyújtása a család működéséhez. A sorozatban jellemfejlődésen megy keresztül. Gloria a fiatal, gyönyörű, érzékeny nő. A sztereotipikus jómódú háztartásbeli feleség szerepében tetszeleg. Túl sokat vásárol (a férje pénzéből), és a családot minden elé helyezi. Leginkább a külseje és a fia jár az eszében. Jayt sokszor előző férjének idealizált másához hasonlítja, aki egyébként egy szélhámos volt.

Kettőjük kapcsolatában helyet kap a kultúrák közti különbség is. Mivel Gloria kolumbiai származású, visszatérő konfliktus tárgya például az ünnepek megülésének módja. Jay csak az amerikai módot tartja elfogadhatónak. Nem szereti a kolumbiai szokásokat. Gloria viszont annál nagyobb hangsúlyt fektetne utóbbira, és szeretné a fiában is erősíteni a Kolumbiához való kötődést. Jay higgadt, racionális férjként van jelen a családban, míg Gloria az ő ellenpólusát képezi. Ez a leosztás olyan szempontból előnyös, hogy

a két szereplő kiegészíti egymást.

Így a problémák egy bizonyos része az egyik, míg teljesen más része a másik felelőssége. Viszont nehézségekhez is vezet az, hogy nincs átfedés a feladatokban.

Manny a sztereotip egyke fiú tulajdonságainak nagy részét hordozza. Nagyon éretten viselkedik – annak ellenére, hogy a sorozat elején csak 8 éves. Szereti a szépirodalmat, a színházat, a felnőttes dolgokat. Mivel koránál jóval érettebben gondolkodik, nehéz beilleszkednie. „Anyuka pici fia”, aki szenved a túlféltéstől. Erre ő is ráébred, és ahogy igyekszik a pubertás felé, anyja féltését kevésbé veszi komolyan. Manny nem teljesíti be Jay elképzeléseit. Verseket ír, hangszereken játszik. Ez konfliktus a két szülő között. Az anya nem akarja az érzékeny énjét elnyomni, viszont Jay az általa férfiasnak hitt képre akarja formálni, amelybe nem fér bele a versírás.

A sorozatban láthatjuk, hogy hogyan formálódik ez a család a különböző életciklusokba lépve. Mindhárom szereplő egyre jobban alkalmazkodik egymáshoz. Ahogy a szülők kapcsolata egyre javul, úgy enyhül a gyermek problémája is. Jay megtanulja kifejezni érzelmeit, Gloria amerikai állampolgárrá válik, Manny pedig beilleszkedik az osztályközösségbe.

Cikkünk folytatásában a sorozatban szereplő két másik család működésére térünk ki.

Hirdetés
FELHASZNÁLT IRODALOMPsychology Today
MEGOSZTÁS
A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia mesterképzésének tanácsadás-és iskolapszichológia szakos hallgatója. Egyetemi tanulmányaiban fél évet a University of Warsaw töltött ösztöndíjas hallgatóként. A Mindset Pszichológia Család & Gyermekpszichológia rovatának szakújságírója. A humánerőforrás-menedzsmentben szerzett tapasztalatokat, valamint önkéntes szolgálatot végzett az egyik magyarországi, szenvedélybetegek számára fenntartott segélyvonalnál. Fontosnak tartja a pszichológiai kutatások és a gyakorlati felhasználhatóság összekapcsolását. A terápiás irányzatok közéül a rendszerszemléletű család-és párterápia, meseterápia, sématerápia, zeneterápia áll hozzá közel.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ