Bár most tombol a nyári szünet, és senki nem akar az iskolára még gondolni sem. Mégis fontosnak érezzük, hogy írjunk erről a témáról, hiszen a társas zaklatás nem csak az iskolai falai között lehet jelen. Egy gyermekközösségben sajnos óhatatlanul felütheti a fejét egymás kigúnyolása, kiközösítése. De hol is válik el a gúnyolódás a zaklatástól? Mit is nevezünk iskolai zaklatásnak? Kik a résztvevői és milyen lépéseket tehetünk ellene? Cikkünkből kiderül.

A bullying az agresszív viselkedés egy olyan formája – erőszakoskodás, zaklatás, terrorizálás –  amely

ismétlődő jelleggel irányul gyenge, magányos egyénre,

akinek nehézségei vannak önmaga megvédésében.

A negatív cselekedet megvalósulhat testi érintkezés, szavak vagy bármi más segítségével, ilyen lehet például ha valakit szándékosan kizárnak egy csoportból. Bár a zaklatásban részt vevő gyerekek vagy fiatalok nagy valószínűséggel eltérően gondolkodnak arról, hogy a zaklatást hogyan érzékeli az áldozat, azt azonban legtöbbjük valószínűleg felismeri, hogy a viselkedés fájó vagy kellemetlen az áldozat számára.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezeket az esetek csak akkor lehet bullyingnak minősíteni, ha ismétlődően és hosszú időn keresztül történnek. Ezzel igyekszik a definíció azokat az eseteket kizárni, amikor egyszer egy személy, máskor pedig egy másik személy ellen irányul valamilyen nem komoly negatív cselekedet. A zaklatás szó használatához feltétel még a hatalmi egyensúly hiánya, vagyis az

aszimmetrikus hatalmi kapcsolat is.

Ahogy a definícióban is szerepel, a negatív cselekedetnek kitett diák nehezen tudja megvédeni magát, és – legalábbis valamennyire – tehetetlenül áll a molesztáló diákkal, diákokkal szemben. Fontos megkülönböztetni a közvetlen zaklatást, ahol az áldozatot viszonylag nyílt támadás éri, valamint a közvetett zaklatást, ahol az áldozatot kiközösítik, és szándékosan kizárják a csoportból.

Kik vesznek részt benne?

A bullying során a résztvevők különböző szerepeket töltenek be: a zaklató – vagy másnéven a bully –, a zaklató segítője, a zaklató megerősítője, a kívülállók, az áldozat és az áldozat védője. Tekintsük át, mi is jellemzi általánosságban a zaklatót és az áldozatot.

A zaklatók általában olyan személyek, akik jó szociális készségekkel, viszont alacsony empátiával rendelkeznek. Erősnek érzik magukat, és alapvetően kevésbé kötődnek az iskolához. Emellett a jó kapcsolatteremtő készségüknek köszönhetően serdülőkortól kezdve népszerűek.

Az áldozatok ezzel szemben alacsonyabb szociális státuszúak, legtöbbször visszahúzódóak, magányosabbak. Ám sokszor épp ellenkezőleg, provokatív megnyilvánulásaikkal, viselkedésükkel „vívják ki” maguknak a zaklató figyelmét.

Az áldozat
Az áldozatok legtöbbször olyan személyek, akik magányukból fakadóan kevésbé tudják megvédeni magukat.

Bántalmazás az iskola falain kívül: cyberbullying

Az internet térhódítása az iskola falain kívül is lehetőséget ad a gyerekeknek egymás bántalmazására. Cyberbullyingnak vagy online zaklatásnak nevezzük az agressziónak azt a formáját, amely – az iskolai zaklatás más formáihoz hasonlóan –

szándékosan, ismétlődően, de valamilyen elektronikus kontextusban történik.

Kutatások alapján a cyberbullying kapcsolatot mutat a szorongással, a depresszióval, a szerhasználattal, az alvási problémákkal, az alacsony iskolai teljesítménnyel és az öngyilkosság magatartással is. Emellett a kutatások azt is kimutatták, hogy a serdülőkorú lányok gyakrabban használják a közösségi médiát kommunikáció céljából, így ők sokkal inkább ki vannak téve az online térben történő zaklatásnak.

Kowalski (2014) a cyberbullying alábbi típusait különbözteti meg: flaming (online harc), zaklatás (ismétlődő, támadó üzenetek küldése a célpontnak), outing és trickery (személyes információk megszerzése és terjesztése a személy tudomása és beleegyezése nélkül, az áldozat nevében történő negatív vagy illetlen információk kommunikálása), cyber-stalking (zaklató üzenetek küldése), sexting (az áldozat tudta nélküli intim fotók megosztása másokkal).

Cyberbullying
Az internet tudatos használata csökkentheti, hogy gyermekeink online zaklatás áldozatává váljanak.

Mit tehetünk zaklatás ellen?

Van néhány általános érvényű tanács, melyek szem előtt tartása csökkentheti a zaklatás kialakulását. Ha iskolai zaklatásról beszélünk, elsődleges a megelőzés. Alapvetően a pozitív intézményi légkör csökkentheti a bullying kialakulását, így a szociális közeg szerepe kiemelten fontos. Kulcsfontosságú, hogy az iskolák olyan irányelveket alakítsanak ki a bullyinggal kapcsolatban, amely az egész iskolára kiterjeszthető. Emellett elengedhetetlen a felügyelet növelése a szünetekben, valamint a tanárok és az igazgató elkötelezettsége a megelőzés iránt.

Kiemelt fontosságú még a diákok és a szülők edukálása is a témában.

Így még azelőtt meg tudjuk állítani a zaklatást, mielőtt elkezdődne!

Beszélgessünk erről a gyerekekkel! Lehetséges, hogy nincsenek tisztában azzal, hogy amit a másikkal tesznek, az neki bántó. Arra is fel kell hívni a gyerekek figyelmét, hogy ha másokat bántalmaznak, annak jogi következményei is lehetnek.

Fontos emellett, hogy szülőként tegyük az otthonunkat is zaklatásmentessé. A gyerekek legtöbbször a helyes viselkedést a szüleik példáján keresztül tanulják meg. Ha otthon túlságosan agresszív a légkör, vagy túl szigorú környezetben nevelkednek, ez iskolai agressziót eredményezhet náluk. Szülőként pozitív modellként kell szolgálni és megmutatni, mi a helyes viselkedés másokkal szemben.

Az önbecsülés is nagyon fontos szerepet tölt be a témában. Azok a gyerekek, akik alacsony önértékeléssel rendelkeznek, gyakran bántják a többieket azért, hogy ezáltal „többnek” érezzék magukat. Mindamellett azok a gyerekek is lehetnek gonoszak a többiekkel, akik népszerűek. Fontos, hogy a gyermekünk egy egészséges és reális önértékeléssel rendelkezzen.

Jelentsük, ha zaklatnak!

Nagyon jelentős, hogy a diákok jelentsék egy olyan felnőttnek, akiben megbíznak, ha zaklatás áldozatai. A cyberbullying esetében gyakran azért nem szólnak a gyerekek, mert félnek, hogy a szülők elveszik tőlük mobiltelefonjaikat, számítógépeiket. A szülőknek ebben a helyzetben nem ez a dolguk, hanem hogy támogassák a gyermeket. Emlékeztessük őket, hogy a zaklatás rossz és a kezeléséhez szükség van a felnőttekre is.

Ne menjen bele a gyerek a csúfolódásba! Automatikus reakció, hogy ha bántanak bennünket, visszatámadunk. Ez azonban nem ér célt ebben az esetben. Tudatosítsuk a gyerekekben, hogy nem szégyen ezekben az esetekben segítséget kérni egy felnőttől, hiszen ez nem árulkodás, csak a konfliktus tisztázása.

Ahogy cikkünk elején is említettük, sajnos egy közösségben nem könnyű biztosítani, hogy ne kerüljön sor a bántalmazás, zaklatás valamilyen formájára, de a megelőző lépések betartásával csökkenthetjük ennek valószínűségét.

Ha Téged is zaklatnak az interneten, az alábbi oldalon tudod jelenteni: www.biztonsagosinternet.hu.

NINCS MÉG HOZZÁSZÓLÁS

VÁLASZ