Mindannyian kerülhetünk olyan élethelyzetbe, amikor óriási kihívással nézünk szembe, és a siker érdekében le kell győznünk a szorongásunkat, félelmünket. Ebben segít, ha megtaláljuk a számunkra legmegfelelőbb megküzdési stratégiákat – tuti recept nincs, de elmondom, nekem mi segített.

Vizsga, felelés, prezentáció, első randi, repülőút, állásinterjú, új munkahely – ki ne izgult volna már valamelyiktől? Egy ponton túl azonban az izgalom szorongássá, a várakozás álmatlan éjszakákká, a stressz pedig gyomorgörccsé válik, és ez a kellemetlen élmény sokszor megakadályozza, hogy teljes kapacitásunkat kihasználjuk. Nehéz ugyanis rávennünk magunkat, hogy belemenjünk a számunkra erősen szorongáskeltő helyzetekbe, még akkor is, ha a félelmünk irracionálisan nagy, és a legyőzéséből valójában előnyünk származik. A szorongás a leggyakrabban valamilyen teljesítményhez kapcsolódik, akár szociális téren, akár az iskolában vagy munkában – attól félünk, hogy kudarcot vallunk, de paradox módon csak akkor tudunk fejlődni, ha megbirkózunk a helyzettel.

Ez az ősembertől örökölt mechanizmus valós veszélyek idején nagyon hasznos lehetett, csak épp az a baj, hogy a bennünk akkor is megszólal a vészjelző, ha nem vagyunk életveszélyben, s ugyanolyan reakciókat vált ki, mint régen. Az olyan testi tünetek, mint a leizzadás, a kiszáradt torok, a hányinger,a  hasmenés és társai mellett a szorongás a gondolkodásra is hatással van:

ilyenkor egy negatív irányba torzító szemüvegen át látjuk a világot.

Ez a kép nem reális, mert mindent rosszabbnak mutat, mint ami: a képességeinket, a helyzetet, a lehetséges kimeneteleket. Hosszú távon hasznos figyelmet szentelnünk annak, hogy miért pont ott és akkor kapcsol be nálunk a vészjelző, amikor, és önismereti munka során érdemes leásnunk a gyökerekig, a legtöbbször azonban erre nincs idő. Amikor a szorongás kopogtat az ajtón, azonnal tenni kell valamit. Ezért fontos, hogy rátaláljunk a számunkra hasznos megküzdési módokra. Nem minden fog működni mindenkinél, de ki kell próbálni, mert néha a legváratlanabb dolog segíthet.  

1. Házimunka

Számomra a mosogatógéppel kezdődött a megoldás. Annyira szorongtam az előttem álló új munkától, hogy teljesen megbénított. Már napok óta alig bírtam enni és aludni, egyenesen rettegtem. De rávettem magam, hogy felkeljek, és valami olyan cselekvésbe fogtam, amit meg tudtam tenni: kipakoltam a mosogatógépet. Ettől az egyszerűen végrehajtható és ismerős dologtól váratlanul jobban éreztem magam. Aztán vasaltam. Ahogy a ruhákon kisimultak a ráncok, úgy simultak el lassan a gyötrő gondolatok is bennem. Végre aktívan lefoglaltam magam, éreztem a hatékonyságom, és ez kirángatott abból az érzésből, hogy nem tudok csinálni semmit. Az eljárást azóta csak házimunka-terápiának hívom: ha szorongok, igyekszem olyan hasznos, otthoni feladatokra fogni magam, amik a tehetetlenség-érzéssel szemben hatnak.

2. Sport

A sport a szorongás legjobb természetes ellenszere, mert átélhetjük benne, hogy meg tudunk küzdeni a kihívásokkal, erősek vagyunk és egészségesek. Emellett boldogsághormonokat termel, és ezáltal segít csökkenteni a negatív gondolatok hatását. Én például régebben futottam, most már úszom, de mindkettőben átélem azt, hogy lehagyom egy kicsit a problémáimat. Mindegy, hogy mit csinálunk: zumbázunk, futunk, biciklizünk,, jógázunk, úszunk, vagy táncolunk, találjunk egy mozgásformát, amit szívesen csinálunk, és végezzük rendszeresen, mert hosszú távon mentálisan is megerősít és ellenállóbbá tesz a stresszel szemben! Az az egy fontos, hogy élvezzük és eléggé el tudjunk mélyülni benne, ne járjon közben is folyton a szorongáson az eszünk.

3. Kézimunka

Nem véletlenül látjuk nagymamáinkat olyan gyakran kézimunkával a kezükben: az ismétlődő, mechanikus mozdulatok az ősidők óta megnyugtatnak, a munkavégzés leköti a figyelmünket. Emellett az elkészült dolgokkal örömet okozhatunk másoknak vagy magunknak. Nekem a horgolás vált be a legjobban, mert ott nagyon oda kell figyelni, hogy hova miből hányat horgolok, így teljesen leköt, de rengeteg olyan kézimunka van még, amivel hasonló hatást lehet elérni, úgyhogy érdemes megtanulni egyet-kettőt, és rendszeresen csinálni. Egy kötés vagy horgolás elvégre bármikor elfér a táskánkban.

4. Pozitív gondolkodás

A gyötrő gondolatok még akkor is makacsak, ha minden módszerrel megpróbáljuk elterelni a figyelmünket, ezért egy ponton ezekkel is foglalkoznunk kell. Amikor nagyon szorongunk, nehéz reálisan rálátni a helyzetre – ebben segít az első három dolog: megnyugtat annyira, hogy leülhessünk egy tárgyalóasztalhoz a negatív gondolatainkkal, és megpróbáljuk őket meggyőzni, hogy nincs igazuk. A pozitív élmények hatására kitágul annyira a gondolkodásunk, hogy újra meglássuk a pozitívumokat, reálisabban értékeljük önmagunkat és a helyzetet. Számomra ez olyan volt, mint egy kapcsoló átállítása: negatív állapotban csak a rosszat láttam, hogy mit nem tudok megtenni, miben nem vagyok elég jó, mi baj történhet majd. Pozitív állapotban viszont felidéződött bennem, hogy milyen jó tulajdonságaim és erősségeim vannak, korábban milyen kihívásokat oldottam meg sikeresen, és tulajdonképpen sokkal reálisabb, hogy ezek alapján az előttem álló feladatokat is meg tudom oldani, mint az, hogy nem. Nem mindig könnyű magunk mellett érvelni, de ezt is meg kell tanulni: összegyűjteni, mi bizonyítja inkább azt, hogy valami sikerülhet, mint azt, hogy nem, és ezekre a dolgokra fókuszálni. Az elején sokat segíthet, ha valaki megerősít kívülről, ha van, akihez fordulhatunk, amikor épp képtelenek vagyunk pozitívan látni a dolgokat, hogy elmondja, valójában sokkal jobbak vagyunk annál, mint amilyennek gondoljuk magunkat.

A szorongás az életünk része, és bárki kerülhet olyan kihívást jelentő helyzetbe, ami előhozza belőle. Valójában a legnehezebb megküzdeni a szégyennel és önváddal, amit a szorongás vált ki belőlünk, és nekiállni csinálni valamit akkor is, ha egyáltalán nem hiszünk benne, hogy jobb lehet.

A szorongás nem a te hibád, ezért sose szégyelld vagy büntesd magadat érte. És bármi is segít átlendülni rajta – a sport, a házimunka, a barátok, vagy a légzőgyakorlatok, a meditáció –, csak csináld!

MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ