Az utóbbi időben egyre többen adnak hangot annak, hogy a magyar sportnak óriási szüksége van a pszichológiára ahhoz, hogy a versenyzők, játékosok minél sikeresebbek legyenek. Ezt a központi kérdést a kerekasztal moderátora, Dr. Harsányi Szabolcs Gergő inkább félretette, és más területekre vezette a beszélgetést a XV. Forum Humanumon. A résztvevők ismert és elismert szegedi kötődésű sportolók voltak, akik közül sokan először találták magukat ilyen helyzetben, mégis könnyen feloldódtak, és érdekes, sajátos szemszögből világítottak rá az egyes problémákra. Kell-e az edzőknek pszichológiai ismeret? Hogyan érhető tetten az antipszichológia a sportban? Milyen arousal szint szükséges a csúcsteljesítményhez? Tudósításunk az Imre Géza olimpikon, Kárász Anna világbajnok és Dr. Harsányi Szabolcs Gergő sportpszichológus részvételével zajló szegedi sportpszichológiai kerekasztal-beszélgetésről.

A beszélgetés elején Dr. Harsányi Szabolcs Gergő az edzésmenők problémáját ismertette, tehát azokról ejtett néhány szót és osztott meg kutatási eredményeket, akik edzésen jól teljesítenek, azonban versenyhelyzetben képtelenek kihozni magukból a maximumot vagy elérni azt a szintet, amelyet edzésen. Majd a következő kérdést tette fel a kerekasztal tagjainak:

Hol érhető tetten a pszichológia az egyes sportágakban?

Imre Géza kétszeres olimpiai ezüst- és bronzérmes vívó versenyzői és edzői tapasztalatai alapján azt mondta, hogy lassan ki kell jelenteni, hogy a formaidőzítés lehetetlen. Ez ugye főként fejben dől el. Szántai Levente a Szeged 2011 GA labdarúgója kiemelte a rituálékat, amelyeknek nagy szerepe van a mérkőzésre való mentális felkészülésben. Úgy gondolja, hogy már a bemelegítésnél eldől valamilyen szinten, hogy milyen lesz a meccsen a teljesítménye. Azonban egy-egy mérkőzés-szituáció, főleg kapusként a labdával való első találkozás, felboríthatja az egész bemelegítést. Akár egy véletlen bekapott gól, vagy – ha a másik oldalt nézzük – egy rosszul sikerült bemelegítést követő bravúros védés. Véleménye szerint a pszichológia tetten érhető oly módon is, hogy az edzők sokszor óriási terhet helyeznek a játékosok vállára. Volt korábban egy tipikus edzésmenő csatár a csapatban, akinek meccsen nem jött ki a lépés, és érezhető is volt a konfliktusos helyzet közte és az edző között. Egy klubváltás megoldotta a csatár problémáját és ezt követően ontotta magából a gólokat. Major Endre kerekesszékes asztaliteniszező ezekre a gondolatokra úgy reagált, hogy valóban

sok edző teszi rá a nyomást a sportolóra,

azonban néhányaknak erre szüksége van. Egy korábbi világversenyen látta, hogy az edzője felpofozta a kerekesszékes asztaliteniszezőt, amitől a sportoló csak még jobban felpörgött. Endre úgy látja, hogy világszerte vannak olyan edzők, akiknek egyszerűen nincs érzékük az emberekhez.

A kerekasztal részvevői (jobbról): Major Endre, Szántai Levente, Kárász Anna, Dr. Harsányi Szabolcs Gergő, Csató István, Varga Dávid, Imre Géza. Forrás: Forum Humanum, Készítette: Orbán Kata.
A kerekasztal részvevői (jobbról): Major Endre, Szántai Levente, Kárász Anna, Dr. Harsányi Szabolcs Gergő, Csató István, Varga Dávid, Imre Géza. Forrás: Forum Humanum, Készítette: Orbán Kata.

A csúcsteljesítményhez mindenkinek más feltételek teljesülésére van szüksége. Dr. Harsányi Szabolcs Gergő ennek fiziológiai oldaláról, az optimális arousal szintről (az idegi-hormonális rendszer izgalmi állapotáról) érdeklődött. Azt kérte a résztvevőktől, hogy 1-től 10-ig terjedő skálán határozzák meg, hogy számukra milyen szintű arousal-szint szükséges ahhoz, hogy a legjobbat tudják kihozni magukból versenyhelyzetben. Illetve arra ösztönözte a kerekasztal tagjait, hogy mondják el ,mi segít e állapot elérésében.

Varga Dávid világbajnoki bronzérmes kenus arról számolt be, hogy ő képes arra, hogy túlpörögjön, és ez negatív hatással van a teljesítményére. Szerinte az optimális a 7-8-as szint, de számára nehézségeket okoz ezt az állapotot elérni. Őt a kávé és a zene segíti ebben. Utóbbi amiatt hasznos, mert segítségével ki tudja zárni a külvilágot és az ellenfeleket. Ezzel szemben Csató István utánpótlás magyar bajnok súlyemelő szerint a 10-es szintet kell elérni. Mivel neki két részre oszlik a verseny, szakításra és lökésre, ezért különösen fontosnak tartja az első fogást. Amennyiben az nem sikerül, akkor a második fogáshoz nehéz teljesen felpörögni. Ő is a kávéra és a zenére esküszik, illetve számára

plusz energiákat szabadít fel az edzői, motivációs pofon.

Imre Géza saját élményét és tudását osztotta meg a témával kapcsolatban. Pár évvel ezelőtti Világkupán ugyanis egy műszer segítségével az egész versenysorozat alatt mérték az arousal szintjét. Az első mérkőzés előtt az átlagosnál jóval magasabb volt Géza izgalmi szintje, az asszó kezdetekor azonban szinte nullára esett vissza ez az érték, és ez a következő asszóknál is ugyanígy történt. Szántai Levente szerint a labdarúgásban posztonként változó az, hogy milyen arousal szintre van szükséges. Úgy gondolja, hogy egy védőnek vagy kapusnak nem kell, sőt akár negatív következményei is lehetnek, ha egész meccsen a legmagasabb szinten pörög. Tapasztalatai azt mutatják, hogy a fiatal játékosok néha túlizgulják azokat a helyzeteket, amikor éles meccsen a csapatba állítják őket. Ennek kezelésére egy focis berkekben ismert mondást hozott fel: „Ne izgulj fiam, izguljon, aki betett téged.”

sokan először vettek részt ekkor közönség előtt kerekasztal beszélgetésen, de gyorsan belerázódtak a helyzetbe.
Sokan először vettek részt ekkor közönség előtt kerekasztal-beszélgetésen, de gyorsan belerázódtak a helyzetbe. Forrás: Forum Humanum, készítette: Orbán Kata

Ezt követően a moderátor az antipszichológia irányába terelte a beszélgetést. Kérdése arra vonatkozott, vajon mennyire van jelen az egyes versenyhelyzetekben az, hogy az ellenfélnek rossz legyen?

Varga Dávid azt – a férfi kajakozóknál egyre gyakoribb jelenséget – osztotta meg, hogy félmeztelenül járkálnak a versenyek előtt. Számára azért is fontos a zenehallgatás, hogy az ilyen erőfitogtatást ki tudja zárni. Beszámolt arról is, hogy van egy versenyző, aki futamok előtt körbe jár az ellenfelek között, és különböző módszerekkel megpróbálja őket a sárba tiporni. Ez sokszor hatásosnak is bizonyul, hiszen többen lerakják az evezőjüket és teljesen dekoncentrálttá válnak. Kárász Anna kétszeres világbajnok kajakozó hasonló körökben mozog, ő azonban képes arra, hogy teljes mértékben kizárja a futamok előtt a külvilágot. Egy verseny előtt ránézett az egyik ellenfelére, ami rendkívül kizökkentette, mert számára

félelmetes volt látni, hogy ellenfele mennyire koncentrált.

Imre Géza többször találkozott már azzal, hogy az ellenfelek manipulálni, és ezáltal idegesíteni akarták, azonban nála ez a teljesítmény javulását hozta maga után. Csató Levente tizenöt évesen egyszer bedőlt az ellenfele manipulatív viselkedésének. Történt ugyanis, hogy volt egy srác, akiről előzetesen tudni lehetett, hogy jó formában van, és valószínűleg kettejük között dől majd el az első hely. Pár órával a verseny előtt beszélgettek és ellenfele előadta, hogy beteg volt és nagyon gyengének érzi magát, István empatikus volt és megsajnálta. Azonban a bemelegítésénél konstatálta, hogy ellenfele élete formájában van. Ez annyira kizökkentette, hogy csak a harmadik helyet tudta megszerezni. Azóta többször találkozott már hasonló szituációval, de most már tudja, hogy

aki sérülésre panaszkodik súlyemelés előtt, az valószínűleg jó formában van.

Major Endre elmondta, hogy az asztaliteniszezők bemelegítésének részét képezi két perc ütögetés az ellenféllel. Szerinte sokan direkt rontanak el ütéseket, hálóba ütik a labdát, és ezzel próbálják manipulálni az ellenfeleket. De az is előfordulhat, hogy éppen ellenkezőleg, magabiztos és erős ütésekkel igyekeznek megzavarni versenytársukat.

Forrás: Forum Humanum, Készítette: Orbán Kata.
Dr. Harsányi Szabolcs Gergő, Csató István és Varga Dávid. Forrás: Forum Humanum, Készítette: Orbán Kata.

Az előző kérdésekre adott tartalmas válaszok miatt Dr. Harsányi Szabolcs Gergő kért pár plusz percet, így idő jutott még arra, hogy a kerekasztal tagjai beszélgessenek a közönség hatásáról.

Szántai Levente a kezdősípszónál befókuszál a pályára, és másra nem figyel. Kiemelte, hogy szívesen játszana olyan meccsen, ahol 40-50 ezer ember szurkol. Úgy gondolja, hogy akkor valószínűleg képtelen lenne kizárni a közönséget. Ezután kitért arra, hogy mennyire sajnálja, hogy

a magyar labdarúgó válogatott által generált EB láz csak egy fellángolás volt.

Szerinte a klubcsapatoknak kellene tenni azért, hogy ez fent maradjon, amihez arra lenne szükség, hogy legalább egy csapat valamelyik nemzetközi kupában főtáblára jusson. Imre Géza egy 2013-as Világkupán történt szituációt mesélt el. Egy vívó lány teljesen koncentrált volt a páston, ki tudta zárni az közönséget, azonban egy „Gyerünk kislányom!” bekiabálás miatt teljesen megzavarodott, és egy asszót sem nyert. Továbbá Géza szerint nagyon jó, ha a közönség együtt él az asszókkal. Kiemelte, hogy szeret idegenben is vívni, mivel élvezi, ha a hazai versenyző megverésével elcsendesíti a közönséget. Pekingben az Olimpián történt meg vele, hogy a rossz fényviszonyok miatt nem látta a közönséget, amit korábban még nem tapasztalt. Ez nagyon megzavarta, pszichológus segítségére is szüksége volt, hogy utána fel tudja dolgozni, és megfelelően értelmezni tudja a történteket. Varga Dávidot egy hazai éremátadó után egy anyuka arra kérte, hogy menjen oda gyermekéhez, és adjon neki egy autogramot. A mozgássérült Down-kóros kisgyermek elsírta magát ettől a gesztustól. Dávidnak azóta ez a legkedvesebb érme.

Major Endre a beszélgetés után lapunk kérésére mesélt arról, hogy miként kezeli egy parasportoló a Paralimpián az óriási közönséget, ugyanis egy parasport világkupán is elég szellős a lelátó. Az ő módszere, hogy lekicsinyíti, szinte elbagatellizálja a Paralimpia jelentőségét. Erre egy saját relaxációs módszert is kifejlesztett.

A közönség is megkapta ezután a kérdezés jogát, lapunk arra volt kíváncsi, hogy az edzőknek kell-e pszichológiai ismeret? Edzőre, pszichológusra, mindkettőre külön vagy mindkettőre egyben van-e szükség?

Imre Géza Csernus Imre pszichiátertől hallotta, hogy az edzők csak várják a csodát egy vereség után, azonban a játékosok nélkülük is láthatják, megtanulhatják, hogy mi volt a rossz, és mi az, amit ne csináljanak a következőkben. Géza szerint pedagógusok kellenek, akik magukban foglalják mindkét oldalt. Szerinte

egy jó teljesítményhez sok szakember segítsége szükséges.

Csató István szerint fontos, hogy pszichológus is legyen az edző, mert sok versenyző úgy megy oda a megmérettetésre, hogy fejben már feladta. Szántai Levente Mocsai Lajost idézte, amely szerint az empirikus edzők kora lejárt. Tapasztalatai azt mutatják, hogy

sok játékos titokban jár pszichológushoz,

mivel személy szerint szükségük van rá, azonban a klub vagy a csapattársak ezt nem kezelik helyénvalóan. Major Endre szerint szükség van a sportpszichológusokra, azonban az asztaliteniszben nincs lehetőség arra, hogy egynél több ember ott legyen a versenyző mögött, így rendkívül fontos, hogy az edző rendelkezzen pszichológiai ismeretekkel. Imre Géza Szilágyi Áron esetéről számolt be. Áron pszichológusa betegség miatt nem tudott kiutazni Rióba, azonban minden asszó előtt küldött egy hosszú SMS-t Áronnak. Géza szerint ennek is szerepe volt abban, hogy meg tudta védeni címét.

A közönségtől az a kérdés érkezett, hogyan lehet újra odaállni egy vereség után.

Csató István szerint, ha az első számban a szakítás nem sikerül jól, akkor az rossz formát vetít előre a másfél órával később sorra kerülő lökés számban. Major Endrének szüksége van egy napra ahhoz, hogy újra teljesen koncentráltan oda tudjon állni, ha a vereség napján újra játszania kell, az nagyon nehéz. Szántai Levente egy kutatásban arról olvasott, hogy a vereség után a tesztoszteron szint lesüllyed, de focistaként ezt könnyebb korrigálni, a rendelkezésre álló idő miatt. Ő személy szerint relaxációs technikákat és vizualizációt használ a visszazökkenés érdekében.

Imre Géza felszabadultan és őszintén beszélt tapasztalatairól a kerekasztal során és utána is. Forrás: Forum Humanum, készítette: Orbán Kata.
Imre Géza felszabadultan és őszintén beszélt tapasztalatairól a kerekasztal során és utána is. Forrás: Forum Humanum, készítette: Orbán Kata.

A kerekasztal-beszélgetés után lapunk megkérdezte Imre Gézát arról, hogy neki mi segített az egyéni döntőben való drámai vereség után helyretennie magát a csapatversenyre. Elmondta, hogy a rendelkezésre álló néhány napban találkozott az egyéni verseny negyedik helyezettjével, és olyan letargiát még senkin nem látott. Ekkor elgondolkozott, hogy azért mégiscsak egy ezüstöt szerzett. Továbbá elmondta, hogy a korábbi szokásaival ellentétben megnézte a különböző oldalakon, hogy a magyar közönség miként reagált a szituációra. Arra számított, hogy lesajnálják, ezzel szemben rengeteg biztatást, szeretet és sok pozitív, buzdító üzenet kapott. Szerinte ennek és csapattársak törődésének is nagy szerepe volt abban, hogy csapatszinten összejött a bronzérem, ami pedig segített abban, hogy az ezüstöt is megfelelő kontextusba helyezze. Az Olimpia után kérdezték tőle melyik éremnek örült jobban, erre csak annyit felelt, hogy nézzék meg a két képet, ami a dobogón készült. Pár hónappal később mi úgy látjuk, hogy most már mindkét éremnek ugyanúgy örül és tisztán látja eredményeinek értékét.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak:

Csató István: súlyemelő, serdülő-ifi-junior országos bajnokság első helyezettje, felnőtt országos bajnokságon harmadik, felnőtt Európa bajnokságon huszonhatodik helyezett. Emellett jogot hallgat Szegeden.

Imre Géza: vívó, világbajnok, kétszeres olimpiai ezüst- és bronzérmes. Szülei, nagyszülei szegedi születésűek. A profi sport mellett edzőként is tevékenykedik.

Kárász Anna: kétszeres világbajnok, VB ezüstérmes kajakozó. Gazdaság és menedzsment szakon szerzett diplomát SZTE-n.

Major Endre: kerekesszékes asztaliteniszező, Paralimpia negyedik helyezettje. Szegedi lakos, magánemberként lézerharc és paintball szervezéssel foglalkozik. Húsz éves korában történt balesete óta kerekesszékes.

Szántai Levente: hivatásos labdarúgó, jelenleg Szeged 2011 GA kapusa, de korábban védett többek között az Újpest, az MTK és a Mezőkövesd csapatában is. Pszichológus hallgató. Célja, hogy a sportpszichológiát központilag szervezetté tegye a labdarúgásban.

Varga Dávid: kenus, Európa bajnoki második, világbajnoki harmadik helyezett. Pszichológus hallgató.

Moderátor: Dr. Harsányi Szabolcs Gergő sportpszichológus, egyetemi adjunktus, csapatban magyar bajnok párbajtőröző.

A cikk megírásában közreműködött: Kiss András

NINCS MÉG HOZZÁSZÓLÁS

VÁLASZ