Tranziens hipofrontalitás – egy kifejezés, amely nagy valószínűséggel nem fordul elő egy koktélpartin. Pedig a mindennapok során is könnyedén találkozhatunk a jelenséggel. Mit is jelent? Hogyan segíthet a futás, esetleg gyaloglás a hétköznapi döntési helyzetek megoldásában? Cikkünkből kiderül!

Felvezetésként nézzünk meg egy példát: Sára egy nehéz élethelyzetben döntött úgy, hogy rendszeresen futni fog. Rengeteg felelősség terhelte: házassága szétesőben volt, kisgyermeke mellett egy kutyáról és a nagy házukról is gondolkodott. Mindemellett munkája is megerőltető volt. Amikor futni ment, kicsit el tudott szabadulni a problémáitól. Egy idő után mind mentálisan, mind fizikailag jobban érezte magát. Sára számára azonban a legmeglepőbb eredmény az volt, hogy

rádöbbent, máshogy gondolkozik futás közben.

Olyan döntéseket tudott meghozni, amelyeken akár napok óta rágódott, kreatív ötletekkel állt elő, és sokkal összeszedettebben tudta megtervezni az elkövetkezendő időszakot. Emögött pedig a tranziens hipofrontalitás jelensége áll.

Ha boncolgatjuk egy kicsit a kifejezést, három részre tudjuk osztani. A „tranziens” szó jelentése átmeneti, csak egy bizonyos időszakon keresztül fennálló. A „hipo” előtag ismerős lehet akár olyan orvosi kifejezésekből is, mint a hipotermia (kihűlés) vagy a hipotenzió (alacsony vérnyomás) – minden esetben valamilyen alulműködést jelent. A „frontalitás” pedig a frontális, illetve prefrontális lebenyre utal: ez az agyterület felelős a tervezésért, a szisztematikus gondolkozásért, valamint a döntéshozatalért. Tulajdonképpen arról van tehát szó, hogy

futás közben frontális agyi funkcióink átmeneti pihenőre mehetnek,

teret adva a többi agyterületnek, amely egy másfajta gondolkodást, problémamegoldást eredményezhet.

Futás helyett akár egy kiadós séta is hasonló változásokat tud hozni gondolkodásmódunkban.
Futás helyett akár egy kiadós séta is hasonló változásokat tud hozni gondolkodásmódunkban.

Dr. Arne Dietrich, a bejrúti Amerikai Egyetem professzora szerint ez annak köszönhető, hogy

a fizikai aktivitás átszervezi az agyműködést

az erőforrások felülvizsgálata miatt. Fontos azonban kiemelni, hogy a versenyszintű sportolásnál a (pre)frontális kéreg „pihenése” nem jöhet létre – hiszen egy versenyszituációban a döntéshozatal, a problémamegoldás kiemelten fontos. Egy mindennapos, pár kilométeres séta vagy futás azonban megfelelő körülményeket adhat ehhez.

Ha gyakran tapasztaljuk magunkon a jelenséget, megeshet, hogy képesek leszünk más típusú szituációkban is megélni. Lehet szó akár olyan helyzetekről, ahol nem olyan fontos a csökkentett frontális agyi aktivitás. Így például akár a tranziens hipofrontalitás állhat a zuhanyzóban előtörő gondolatfolyamok mögött is.

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ