Hirdetés

Számos terápiás lehetőség rejlik az úgynevezett tDCS és rTMS eszközökben. A neurológia és neuropszichológia területén alkalmazva nemcsak az agy egyes funkcióinak a serkentésére vagy gátlására alkalmas kísérleti céllal, de ugyanolyan hatásosan bevethető stroke utáni rehabilitáció során vagy depresszió kezelésekor is.

Hirdetés

Az agy legelemibb építőkövei közé tartoznak az idegsejtek, vagyis a neuronok. Egymással kapcsolatba a közöttük található résbe áramló ingerület átvivő anyagok, neurotranszmitterek útján kerülnek. A neurotranszmitterek egyaránt lehetnek serkentő vagy gátló hatásúak, sőt egyre hangsúlyosabb szerepüket fedezik fel a memórianyomok kialakulásakor is. Abban az esetben, ha egy idegsejtet ingerlünk, akciós potenciál alakul ki, amely végig haladva a neuronon újra neurotranszmittereket szabadít fel.

A szinapszisok helye két neuron között – Forrás: http://www.khanacademy.org/science/biology/human-biology/neuron-nervous-system/a/the-synapse

Ezt a fajta ingerelhetőséget és az agy plaszticitását kihasználva számtalan új lehetőséghez jutnak a kutatók, valamint az egészségügy szakemberei. Az rTMS és tDCS olyan eszközök, melyek segítségével az agy koponyán keresztül gyenge árammal (1-2 mA) ingerelhető. Ez megváltoztatja a neuronok ingerlékenységét, ezáltal az adott agyterület funkcióit gátolni vagy serkenteni is lehet. A két eszköz hasonlóképpen ingerel, a különbség a működési elvükben van. Az rTMS (repetitív transzkraniális mágnes stimuláció) elektromágneses teret gerjeszt, a tDCS (transcranial direct current stimulation) esetében két elektróda között egyenáram keletkezik.

A: rTMS és B: tDCS – Forrás: https://www.ninds.nih.gov/News-Events/Directors-Message/Directors-Messages/Noninvasive-Brain-Stimulation-Applications-and-Implications

Mivel az agykéreg bizonyos területeihez (javarészt) eltérő funkciók társulnak, a megfelelő kiválasztásával problémaspecifikusan lehet foglalkozni a neuropszichológiai jelenségekkel. Például a mozgásért felelős terület ingerlésével, a kisebb rángásokat, a látásért felelős területek ingerlésével pedig apró fényjelenségek, foszfének hozhatóak létre.

Az agy ilyen típusú ingerlése a viselkedésre és képességekre is hatással lehet.

Allen Snyder, az ausztráliai Centre for the Mind igazgatója mondhatni szuperképességekkel tudja felvértezni a vizsgálati alanyait, ugyanis az rTMS segítségével képes blokkolni a homloklebeny szűrésért felelős területeinek aktivitását.

Allan Snyder és egy tDCS készülék

Ezáltal a vizsgálati személyek sokkal több információt képesek befogadni: jobb becslést adnak számolási vagy memória feladatokon. A módszert a depresszió kezelésére is használják, miközben a szociális kapcsolatokért felelős területek ingerlése pedig érzékenyebbé tehet a társas szituációkban. A beavatkozásnak ismert mellékhatása nincs, de ettől függetlenül fontos a vizsgálati személy vagy páciens előzetes kórisméjének a felderítése.

Az rTMS kezelés előtti gyakorlás (1), közvetlenül a kezelés előtti (2), a kezelés alatti (3) és a kezelés utáni (4) rajzteljesítmény – Forrás: http://www.felixmay.com/ESB/nonmedical.htm

Elgondolkodtató, hogy a jövőben akár speciális munkakörökhöz vagy szabadidős tevékenységekhez mérten lehet majd ingerelni az emberek agyát, ezáltal juttatva őket átlagon felüli képességekhez. A tanulás is megkönnyíthető lesz, a stroke betegek rehabilitációja pedig nem várt ütemben és minőségben fejlődhet.

Videó az rTMS működéséről:

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző pszichológus, a Szegedi Tudományegyetem Klinikai Orvostudományi Doktori Iskola doktorandusza. A Mindset Szeged alapító tagja.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ