Hirdetés

Párkapcsolatunkat könnyen beárnyékolhatják a mindennapi konfliktusok. Ezek néha apróságoknak tűnnek, van, hogy inkább említést sem teszünk problémánkról a párunknak, néha viszont komoly nézetkülönbségek rajzolódnak ki a háttérben. Roy Eidelson és Norman Epstein párterapeuták kollégáik bevonásával arra vállalkoztak, hogy feltérképezzék a társkapcsolati konfliktusok hátterében álló mintázatokat. Munkájuk eredményeként öt jellemző torzító hiedelmet határoztak meg, amelyek a legtöbb nézeteltérés alapját képezhetik.

Hirdetés

Érzelmeinket és viselkedésünket nagyban meghatározza az, ahogyan a világot észleljük és strukturáljuk. Annak érdekében, hogy hatékonyabban és gyorsabban tudjunk tájékozódni a hétköznapokban, előzetes tapasztalatainkra támaszkodunk. Korábbi élményeinket alapul véve tehát akaratlanul is sémákat, hiedelmeket alakítunk ki. Ezek sokszor adaptívak, mert megkönnyítik számunkra az információfeldolgozást és a megfelelő reakció kiválasztását, néha viszont túlságosan merevvé, rigiddé és diszfunkcionálissá válhatnak. Ilyenkor egy torz szemüvegen keresztül észleljük a velünk történteket, emiatt érzelmi és viselkedéses válaszaink sem mindig adekvátak. Diszfunkcionális hiedelmeink szinte bármivel kapcsolatban kialakulhatnak: a világ működéséről, önmagunkról, másokról és kapcsolatainkról is.

Párkapcsolati hiedelmek

A párkapcsolati hiedelmek az intim kapcsolataink különböző aspektusaira irányuló kognícióinkat jelentik. Ezek közé tartoznak általánosságban a párkapcsolatra, illetve a partnerünk viselkedésére, gondolkodására, érzéseire vonatkozó feltételezéseink és elvárásaink, amelyek meghatározzák a kapcsolati viselkedésünket és érzéseinket is. Ha ezen hiedelmeink túlságosan szélsőségessé válnak, az kedvezőtlenül hathat a párkapcsolatunkra. Kapcsolati hiedelmeink közvetett és közvetlen élményeinkből erednek. Részüket képezik a családi közegben tapasztalt párkapcsolati minták, a szüleinktől és más családtagoktól hallott férfi és női szerepekről szóló anekdoták, majd a korai közvetett tapasztalatok kiegészülnek saját személyes élményeinkkel. Ezekhez hozzáadódnak még más forrásból származó ismeretek és hatások is. Lehetnek például olyan meghatározó könyv- vagy filmélményeink, amelyek tartósan alakítják a szerelemmel és a párkapcsolatokkal összefüggő vágyainkat és elvárásainkat. Tehát

a médiának is nagy szerepe lehet az ideális párkapcsolatról kialakított képünk formálódásában.

Akkor beszélhetünk diszfunkcionális hiedelmekről, amikor az ideális társkapcsolatról alkotott nézeteink túlságosan szélsőségessé és rugalmatlanná válnak, így ha annak ellentmondó információval találkozunk, meg sem kíséreljük újraértékelésüket, hanem ragaszkodunk meglévő sémáinkhoz. Diszfunkcionális attitűdjeink befolyásolják a párkapcsolatban átélt érzelmeinket, illetve párunkkal szemben mutatott viselkedésünket, és ha ezek nem egyeznek társunk elképzeléseivel, akkor konfliktusokat eredményezhetnek.

A gondolatolvasó és a marslakó esete

Roy Eidelson és Norman Epstein volt az a két szakember, aki vállalkozott rá, hogy összegyűjti a legjellemzőbb párkapcsolati hiedelmeket. Ehhez aktívan praktizáló párterapeuták szakmai tapasztalatait hívták segítségül. Számos visszatérő hiedelmet gyűjtöttek össze ezzel a módszerrel, s végül öt nagyobb témakört, dimenziót határoztak meg, amelyek a következők voltak.

  1. Gondolatolvasás – Ez a hiedelem arra vonatkozik, hogy egy jól működő párkapcsolatban a partnereknek szavak nélkül is tisztában kellene lenniük azzal, hogy mit gondol, mit érez a másik. Ez a hozzáállás könnyen konfliktusok alapjául szolgálhat. Erre lehet példa az a szituáció, amikor nyíltan nem mondjuk meg a másiknak, hogy mi a problémánk, ehelyett igyekszünk éreztetni vele, hogy valami bánt minket, és azt várjuk, hogy magától rájöjjön, mi lehet az. Például a következő gondolatok fogalmazódhatnak meg ilyenkor a diszfunkcionális hiedelmekkel rendelkező félben: „Feldühít, ha a partnerem nem veszi észre, mit érzek, és nekem kell elmagyaráznom neki.”
  2. A véleménykülönbség kapcsolatromboló – Ez a hiedelem leginkább arról szól, hogy ha valamiben nem ért egyet a pár két tagja, akkor az mindenképpen káros a kapcsolatra nézve. Akik ezzel az attitűddel rendelkeznek, hajlamosak minden apró konfliktust elkerülni, és inkább magukban tartani a véleményüket, ha az eltérő a partnerükétől, mert attól tartanak, hogy ezek megvitatása a kapcsolat rovására menne. Ez azonban nem mindig vezet jóra. Könnyen lehet, hogy a sok apró visszafojtott gondolat és érzelem egyszer majd a legváratlanabb pillanatban tör ki belőlük. Akár egy kanapén hagyott zokni is lehet az utolsó csepp a pohárban, ami végül olyan mértékű indulatkitörést hozhat magával, hogy a partner mit sem ért belőle. Ide köthető hiedelem például az a gondolat, hogy: „Ha a partnerem és én nem értünk egyet egymással, úgy érzem, hogy szétesőben van a kapcsolatunk.”

    Eidelson és Epstein egy kérdőívet is kidolgoztak, amelynek kitöltése hozzásegíthet minket párkapcsolati hiedelmeink feltérképezéséhez.
  3. A partnerünk képtelen a változásra – Ha nem hisszük el, hogy a párunk képes lenne változtatni szokásain, gondolkodásmódján vagy véleményén, akkor előfordulhat, hogy ha valamivel problémánk adódik, vagy csak éppen valami miatt nem vagyunk elégedettek a kapcsolattal, akkor meg sem próbálunk nyitni a társunk felé, és közösen megoldást keresni, hanem anélkül, hogy beavatnánk, inkább a különválás mellett döntünk. Ilyenkor például a következő gondolatok jelenhetnek meg: „Nem hiszem, hogy a partnerem bármiben is képes lenne változtatni a viselkedésén.”
  4. Szexuális perfekcionizmus – Ez a hiedelem arra vonatkozik, hogy a pár szexuális életében mindig, mindennek tökéletesen kell működnie, különben veszélybe kerül a kapcsolat. Akik ilyen diszfunkcionális gondolatokkal rendelkeznek, úgy vélik, hogy csak a tökéletes szeretőket nem hagyja el a párja. Akik így gondolkoznak, hajlamosak szorongani az együttlétektől tökéletességre törekvésük miatt. Attól félnek, hogy nem fognak megfelelni párjuknak, és következetesen saját magukban keresik a hibát, ha partnerük éppen nem kívánja az együttlétet. Ide kapcsolható vélekedés például az, hogy: „Feszült leszek, ha úgy érzem, hogy nem elégítettem ki teljesen a partneremet szexuálisan.”
  5. Nemek közti különbségek – Ezt a hiedelmet röviden úgy is megfogalmazhatnánk, hogy a férfiak a Marsról, a nők a Vénuszról jöttek. Vagyis a két nem eredendően különböző, másképpen működnek, gondolkodnak, éreznek. Ennek a hiedelemnek a veszélye abban áll, hogy ha így viszonyulunk a párunkhoz, akkor alapvetően megoldható problémákat is megoldatlanul hagyhatunk azzal a címszóval, hogy „ő úgysem értené meg ezt, hiszen ez női/férfi dolog”. Tehát az így gondolkodó személyek alapvető téves hiedelme, hogy: „A férfiak és a nők valószínűleg soha nem érthetik meg egymást igazán.”

Hiedelmeink hatása a párkapcsolatra

A diszfunkcionális sémáink alapvető veszélye abból fakad, hogy miattuk megváltozik a párkapcsolatunkkal összefüggő gondolkodásunk és viselkedésünk, amely előtt párunk értetlenül állhat, így számos konfliktus kiváltóivá válhatnak. A konfliktusok gyakoribbá válása miatt megnőhet a párkapcsolatban átélt distressz szintje, emiatt pedig rohamosan

csökkenhet a párkapcsolatunkkal való elégedettségünk,

amely akár ahhoz is vezethet, hogy a pár két tagja végül külön utakon folytatja életét. Ez az állapot nemcsak a másik félnek lehet szorongáskeltő, hanem ugyanúgy a diszfunkcionális attitűdökkel rendelkező személynek is. Mindketten meg nem értettséget élhetnek át, ami könnyen a két fél eltávolodásához, kommunikációjuk beszűküléséhez vezethet. Ezek a sémák nemcsak a párkapcsolatban élőkre lehetnek hatással, hanem az egyedülállókra is, megnehezíthetik, akár meg is akadályozhatják a pártalálást. Például ha valaki diszfunkcionális hiedelme miatt fél a másikkal való túlzott összeolvadástól, akkor amint igazán közel kezdi érezni magát valakihez, elkezdhet kihátrálni a kapcsolatból. A maladaptív kapcsolati sémák feltérképezése tehát egyedülálló személyek esetében is indokolt lehet, nem csak konfliktusos párkapcsolatban élőknél.

Éppen ezen következmények miatt fontos foglalkoznunk saját párkapcsolati hiedelmeinkkel, különösen akkor, ha valamely állításban önmagunkra ismertünk. Ha tudatosítjuk magunkban ezek jelenlétét, és elkezdünk dolgozni lebontásukon – akár párunkat is beavatva –, ezek fokozatosan oldódni kezdenek, így párkapcsolatunk is egyre kiegyensúlyozottabbá válhat.

Egyes kutatások azt mutatták, hogy a kapcsolati hiedelmek gyakran interferálnak a hatékony problémamegoldással. Ezek alapján az látszott, hogy azok a párok, akik szélsőséges párkapcsolati hiedelmekkel rendelkeznek, nem kerülik el a problémák megbeszélését, viselkedésükre mégis túlzott kritikusság és ellenségesség volt jellemző, és többnyire belecsúsztak abba a csapdába, hogy kizárólag partnerüket kezdték okolni a fennálló nehézségek miatt. A hasonló helyzetek elkerülése céljából érdemes lehet egy szakember, legjobb esetben egy párterapeuta segítségét kérni, és közösen elindulni egy mindkét fél számára kieléígtő és harmonikus párkapcsolat felé vezető úton.

 

Felhasznált szakirodalom:

Eidelson R. J., & Epstein N. (1982). Cognition and relationship maladjustment: Development of a measure of dysfunctional relationship beliefs. Journal of Consulting and Clinical Psychology, 50, 715-720.

Epstein, N., & Baucom, D. H. (1989). Cognitive-behavioral marital therapy. In Comprehensive handbook of cognitive therapy (pp. 491-513). Springer, Boston, MA.

Szabó-Bartha A., Szondy M. (2014) A párkapcsolati hiedelmek kérdőív hazai adaptálásának eredményei. Psychologia Hungarica 2(1) 50-64.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző pszichológus, diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte, specializációja a klinikai- és az egészségpszichológia. A Mindset Élet & Pszichológia rovatának szakújságírója, a Pszichológus Szemmel rovat társalapítója. 2013 óta az ELTE Kortárs Segítő Csoport keretein belül foglalkozik kortárs tanácsadással.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ