Magyarország élen jár az Európai országok között az alkoholhoz köthető halálesetek tekintetében. Ezzel együtt a házi pálinka főzése évente 86 liter, 42 fokos alkoholig, bár már nem adómentes, de legális. A kannabisz használata még gyógyászati célokra is illegális, a legalizálásával kapcsolatos törvényjavaslatok nem jutnak el a parlamenti vita szintjére. Mi lehet az oka ennek az ellentmondásnak?

A függőség szóról a legtöbb embernek a kábítószer jut az eszébe, de a jelenséget vizsgálva azt láthatjuk, hogy a kábítószerfüggők száma elenyésző az alkoholfüggőkéhez viszonyítva. Az igazi különbségek leginkább kulturálisak, amelyek meghatározzák az addikciók társadalmi és jogi megítélését. A hagyományok, kulturális örökségek nehezen változtathatóak, különösképp akkor, ha a jog is támogatja őket eszközeivel. Magyarország minden tekintetben az intoleránsabb országok közé tartozik a droghasználatot illetően, de ezzel egy időben pálinka-nagyhatalom szeretne lenni. A miniszterelnök egyenesen szabadságharcnak nevezte azt a törekvést, hogy minden nagykorú magyar állampolgár adómentesen főzhessen pálinkát otthon.

Ezzel szemben a Liberálisok elnöke a kannabisz legalizálásáról szóló törvénymódosító javaslatát nemzetközi tapasztalatokkal igyekszik igazolni, miszerint a kannabisz fogyasztásának kriminalizálása veszélyeket rejt és a büntetőjogi elrettentésen alapuló drogpolitika nagyobb ártalmat okoz, mint a drogfogyasztás maga. Ennek ellenére nemhogy a törvényjavaslat elfogadása nem valószínű a nagyon közeli jövőben, de az érdembeli parlamenti vita is kérdéses a témáról.

Magyarországon a férfiak körében

minden ötödik haláleset kapcsolható a túlzott alkoholfogyasztáshoz.

Ezzel szemben a kannabisz egészségkárosító hatásához köthető halálozások száma jelenleg világszinten 0%. Az alkohol azért is különösen veszélyes szer, mert nincs olyan szer, mint például a heroin esetében a naloxon, ami blokkolni tudná a hatását. Az alkoholt, ha egyszer bekerült a szervezetbe, nem tudjuk blokkolni. Épp ezért túladagolás esetén is kevesebb az eszköz a toxikológus kezében.

Természetesen evolúciós háttere is van, hogy egyes dolgokkal kapcsolatban miért alakul ki preferencia. Az alkohol esetében ez valószínűleg arra vezethető vissza, hogy az alkohol a természetben leginkább erjedt gyümölcsökben jelenik meg. Azokban az időkben, amikor ínséges körülmények között kellett táplálékot keresni, a túlérett gyümölcs preferenciája a magas cukor, energia és kalóriatartalma miatt könnyen kialakulhatott. Az evolúció nagyon lassú folyamat, az agyunk még mindig pozitívan reagál az érett gyümölcsre, amelynek magas cukortartalma mellett az alkoholtartalma is magas, ezért preferálhatjuk ma is az alkoholt.

Pszichológiai, klinikai szempontból nincs különbség aközött, hogy egy szer legális vagy illegális-e. Viszont ennek meghatározása pusztán jogi döntésnek bizonyul, amelyet úgy tűnik egy olyan racionális szempont, mint a veszélyesség, nem befolyásol, a tradicionális, kulturális szempontok viszont annál inkább. Már az ókorban megjelent az alkoholhasználat szabályozásának kérdése, leginkább a jogi szabályozás terén. Bár a 20. század előtt az alkoholfogyasztás elsősorban morális és nem egészségügyi problémaként definiálódott.

Az alkohol legalitását nagyban befolyásolja, hogy a zsidó-keresztény kultúrkörben,

a társadalom évezredek óta együtt él az alkohollal.

Az alkohol gátlásoldó hatású drog, amelyet hagyományosan kulturális ünnepnapokon használtak. Mára persze már egyáltalán nem csak ünnepekkor iszunk. Mindezt annak ellenére, hogy veszélyesség szempontjából az alkohol tulajdonképpen minden tekintetben az egyik legártalmasabb szer. A szerek rangsorolásánál a három fő szempont a fizikai ártalom, a függőség és a szociális ártalom. Egy ilyen listán az alkohol az 5. helyre került. Előtte csak olyan szerek végeztek, mint a heroin és a kokain, de a kannabisz csak a 11. helyet foglalta el.

A jelenleg illegális drogok elsősorban azért nem legálisak, mert a kultúránktól idegenek, csak 40-50 éve vannak jelen a kontinensen. Mivel még idegen szerek, ezért sokkal inkább veszélyesként és kiszámíthatatlanként tekintünk rájuk. Bár néhány száz évvel ezelőtt a kávé és a dohány is ebben a helyzetben volt.

Ha gazdasági szempontból vizsgálódunk, az alkohol jelenti az egyik legnagyobb gazdasági terhet, mind Magyarországon, mind az EU-ban. Viszont mivel költségei különböző területeken jelennek meg, ezért ez a teher kevésbé tűnik számottevőnek.

Morális, kulturális szempontok miatt tehát a droghasználók egy társadalmilag kifejezetten elutasított populációt alkotnak, az alkoholfogyasztás ennek ellenére sok esetben egy üdvözölt tevékenység. Mindezt a jogi szabályozás is támogatja, ezért kérdéses, hogy a közeljövőben várható-e változás a témában.

Betekintést nyerhettünk a droggal és alkohollal kapcsolatos vélekedések, attitűdök és félelmek hátterébe. Vajon véletlen-e, hogy egy liberális politikus épp a marihuána legalizálása mellett áll ki? Kapcsolódnak-e ezek az attitűdök valamilyen típusú gondolkodáshoz vagy esetleg pártpreferenciához? Következő cikkünkből kiderül.

Felhasznált irodalom:

Révai, G. (2016) Beszélgetések a függőségről, Libri Kiadó

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ