Hirdetés

Amikor 18 km/órás sebességgel versenyzünk, az utolsó, amit tenni szeretnénk: a lassítás. Ugyanezt érezhetjük azokon a napokon is, amikor minden figyelmünkkel a feladatainkra összpontosítunk, arra törekszünk, hogy minél több dolgot lehúzzunk a tennivalóink listájáról, és minél jobban akarunk teljesíteni. Folytatni akarjuk, amibe belekezdtünk. Aggódunk, hogy ha szünetet tartunk, elveszítjük a lendületünket, és utána nem fogjuk tudni visszanyerni a csúcstempónkat. A kutatások azonban éppen ennek az ellenkezőjét bizonyították. Nézzük meg, milyen előnyökkel járnak a 10-15 perces szünetek a munkában!

Hirdetés

A tanulmányok azt mutatják, hogy huzamosabb ideig csak korlátozott kapacitással tudunk koncentrálni. Talán nem is vesszük észre magunkon a fáradtság jeleit – vagy nem vagyunk elég gyakorlottak a felismerésében –, ennek ellenére óhatatlanul kisiklathatják a munkánkat. Nem számít, mennyire vagyunk elszántak, az agyunk kifáradása elkerülhetetlen. A fáradtság tünetei azonban nem feltétlenül egyértelműek. Sokszor ezért sem vesszük észre rögtön a túlhajszoltságot. Nem ásítunk mindig okvetlenül, nem csukódik le azonnal a szemünk. Ehelyett kifáradásunk abban nyilvánul meg, hogy sokkal könnyebben elterelődik a figyelmünk, sokkal sebezhetőbbé válunk a zavaró tényezőkkel szemben.

Gondoljuk át, mi történik egy tipikus napon az irodában! Az emberek többsége a reggeli órákban a legélénkebb, és ahogy halad előre a nap, szükségszerűen veszítenek a lendületükből. Körülbelül az első kisebb megfáradásnál érkezik el az a pont, amikor könnyebben elcsábítja őket a közösségi média, a hírportálok vagy a kismacskás vírusvideók. Egy nemrégiben készült tanulmány azt vizsgálta, hogy a Facebook-felhasználók melyik napszakban tesznek közzé frissítéseket a legnagyobb valószínűséggel. A következő eredményre jutottak: a Facebook-használat egy lassan építkező tendenciát mutat kilenctől délig, majd ebédidőben erőteljesen felpezsdül, és délután három órakor tetőzik, amikor a legtöbbünk a leginkább fáradt.

Milyen előnyei vannak a rövid szüneteknek?

Noha a kifáradást nem lehet megakadályozni, enyhíteni azért tudjuk. Kutatások azt mutatják, hogy a meghatározott időközönként beiktatott rövid szünetek újra feltöltenek minket energiával, javítják az önkontrollt, a döntéshozatali képességünket, és fokozzák a produktivitást. Attól függően pedig, hogy mivel töltjük a szünetet, a figyelmünket is felélénkülhet vagy akár kreatívabbakká is válhatunk.

Egy 2011-ben publikált tanulmány rávilágít a szünetek egy másik, ritkán figyelembe vett előnyére: a cél újraaktiválására. Amikor folyamatosan egy feladaton dolgozunk, könnyedén elveszíthetjük a fókuszt, elmerülhetünk a részletekben. Ezzel szemben egy rövid szünet beiktatása után arra kényszerülünk, hogy pár másodpercig globálisan átgondoljuk, mit is akarunk elérni, mi a munkánk célja. A szünetek ezáltal ösztönöznek minket, hogy ne tévesszük szem elől a célkitűzéseinket, és a tanulmány szerzői szerint hozzájárulnak a jobb teljesítményhez is.

Mikor és mivel töltsük a szüneteket?

Természetesen nehézséget okozhat megtalálni a megfelelő időt, amikor 15 perce felállhatunk az asztalunktól, elszakadhatunk a számítógépünktől. Az egyik trükk, amely segíthet, ha a naptárunkba előre beütemezünk 15 perces szünetek. Egyet délelőttre, egyet délutánra. Ezután találjunk ki valamilyen aktív tevékenységet erre az időszakra, amit szintén rögzítsük a naptárunkba. Sétáljunk egyet, nyújtsunk, miközben zenét hallgatunk, vagy egy munkatársunkkal falatozzunk egy kicsit a közeli büfében. Ha ezeket túl haszontalannak vagy passzívnak tartjuk, akkor használjuk a szünetet arra, hogy elintézzük néhány egyéb dolgunkat. A lényeg: álljunk fel az asztaltól, hagyjuk ott a számítógépet, relaxáljunk kicsit és engedjük, hogy a gondolataink elterelődjenek. (És nem, a Facebook pörgetése nem számít!) Végül figyeljük meg az energiaszintünket, amikor visszatérünk a munkához. Garantáltan új erőre kapunk, egyrészt azért, mert hagytuk pihenni az elménket, másrészt a fizikai mozgás megemelte a pulzusunkat.

Ne legyen bűntudatunk miatta!

Ha úgy érezzük, azzal hogy szünetet tartottunk, kevésbé dolgoztunk keményen, esetleg megszegtük a kötelességünket, akkor jusson eszünkbe: az emberi agy nem a hosszú koncentrálásra hivatott. Az evolúciós történetünk legalábbis ezt igazolja. Könnyedén beláthatjuk, a fokozott koncentrációra rövid távon volt szükség, nem pedig egész napos maratonon. A tudatunk úgy fejlődött, hogy egy ragadozóval való találkozás azonnal megragadja a figyelmünket, és éberek maradjunk addig, amíg biztosítjuk a túlélésünket. Ma mégis mást várunk magunktól, mint amit évszázadokon át tartó fejlődésünk során alkalmaztunk.

Végső soron tehát a kérdés nem az: érdemes-e rövid szüneteket tartanunk a munkánk közben. Tudjuk, hogy igen. Arra kell választ keresnünk, miként biztosíthatjuk leginkább mi magunk vagy egy felelős munkaadó, hogy ténylegesen sort is kerítsünk rájuk!

***

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ