Több mint 100 évvel ezelőtt íródott, mégis mindig aktuális, fontos és közkedvelt. Számos feldolgozás készült belőle, és még mindig van miről beszélni. Karakterei jelképpé váltak és azok is maradtak. Ti is magatokra ismertetek benne? A Vígszínház A Pál utcai fiúk című előadásán jártunk. Élményanalízisünk.

Molnár Ferenc méltán híres és népszerű ifjúsági regénye 1906-ban íródott, mégis máig örök érvényű jelenségeket, viselkedésmintákat és karaktervonásokat vonultat fel. Az egyes szereplők jelleme jól elkülöníthető tulajdonságokat jelenít meg, melyekkel olvasóként, és ez esetben nézőként is könnyen azonosulhatunk. A színházi előadás szövegkönyvét Grecsó Krisztián, zenéjét Dés László és Geszti Péter írták és szerezték. A főbb szerepekben olyan fiatal művészek láthatók és hallhatók, mint Vecsei H. Miklós (Nemecsek Ernő), Wunderlich József (Boka János), Csapó Attila (Geréb Dezső), valamint Józan László (Áts Feri).

Az alaptörténet egyik lényegi eleme egy közösségi tér: a grund. Középpontjában pedig a két középiskolás fiúkból álló tábor: a Pál utcaiak és a vörösingesek grundért vívott küzdelme áll. Az érdemi fordulatot a történetben leginkább az a momentum jelenti, amikor Geréb Dezső személyes sértettségtől vezérelve – miszerint nem őt választották a Pál utcai fiúk vezetőjének – árulóvá válik, és titokban átáll a vörösingesek csapatához, bennfentes információkkal segítve őket a grund megszerzésében. Ennek következtében részletesen megmutatkoznak az egyes jellemvonások az áruló Geréb Dezsőn keresztül, az együttműködő csapaton és Boka Jánoson, valamint az ellenszenvesnek tűnő Áts Ferin át a bátor, nemes és tetőtől talpig becsületes Nemecsek Ernőig.

A budapesti Vígszínház előadásában a diákok között elvegyülő jelképeket láthatunk, melyekhez kiváló zenét és szöveget társítottak a szerzők. Átélhetjük többek között, hogy milyen, amikor van egy

közös cél és érdek, melyet tűzön-vízen át képviselünk, amiért kiállhatunk (akár egyedül is),

ahogy a Pál utcai fiúk a grundért. Megjeleníti a valahová tartozás és közösség érzését, ahogy látjuk, hogyan tartoznak össze a Pál utcaiak, vagy a vörösingesek. Átélhető, milyen, amikor árulóvá válunk személyes sérelmeink miatt, ahogyan Geréb Dezső tette, vagy épp minket árulnak el, ahogy ő a Pál utcaiakat. Átélhető a nemesség és a becsület Nemecsek Ernő jellemén keresztül, valamint a kitartás, a kiállás és a tisztelet is. Abban, hogy az egyes karakterek jelképekké válhassanak a mostani fiatalok, illetve a nézők számára, a zene jelentős szereppel bír. A dalok mély tartalommal és karakterjegyekkel bírnak mind szöveg, mind pedig zene tekintetében. Kiemelkedő munka, kifejezetten inspiráló, nagy mértékben megtámogatja az adott szituációval kapcsolatos érzések megjelenését, átélését.

A színdarab további erőssége, hogy a könyvbeli történések sorrendjét megfelelően tartja, érdemben a történet menetén és eseményein nem változtat, hűen adja vissza annak mondanivalóját és tanulságát. Gyengesége azonban, hogy a minimális díszlettel túlzottan a képzeletre és az esetleges korábbi kapcsolódó élményekre bízza az űr kitöltését, ami elterelheti figyelmünket a zene és az egyes karakterek kiváltotta érzéseinkről.

Élményanalízis

Flow – 5/5

A Pál utcai fiúk ilyen típusú megjelenítése teljes mértékben lehetőséget teremt a bevonódásra, a szereplők érzéseinek átélésére. Erre a jelenségre mutat rá az is, hogy több mint egy éve töretlen sikerrel, folyamatos telt házzal játsszák a darabot. Sokan már nem először, de nem is másodjára nézik meg, jegyet szerezni rá azonban továbbra is kihívást jelent.

Intenzitás – 5/5

Érzelmileg kifejezetten intenzív volt az előadás, legtöbbünket mélyen megérintett, ahogy annak idején a könyv is. Az előadás végén potyogtak a könnyek, fogytak a papír zsebkendők, és az egész színházterem állva tapsolt a színészeknek. Ráadásul rekordszámú visszatapsolással büszkélkedhet a színdarab.

Különlegesség – 5/3

Az élmény és a forma különlegessége abban rejlik, hogy – bár ma számtalan műből zenés darabot, musicalt készítenek – egyrészt kortalan, szinte minden korosztálynak szól, és mindegyiket képes megérinteni és elgondolkodtatni. Másrészt fiatal, ma népszerű, sokak által ismert színészek szerepelnek a darabban, ami nem csak Molnár Ferenc művét vagy a musical műfaját, hanem magát a színházat is közelebb hozza a fiatalokhoz, ráadásul egy igen tanulságos színdarabbal teszi mindezt.

Inspiráció – 5/5

A színdarab könnyen arra indíthat bennünket, hogy valamelyik szereplő karakterével azonosuljunk, tisztábban lássuk, milyenek vagyunk most és milyenek szeretnénk, vagy tudnánk lenni, és elgondolkozzunk őszintén azon, mi vajon hogyan cselekedtünk volna hasonló helyzetben.

Megoszhatóság – 5/3

Mivel több korosztály számára is kifejezetten nagy élményt jelenthet a színdarab, többféle megosztásra van lehetőségünk. Lélektani mélységeiben akkor válik igazán átélhetővé, ha egyedül, vagy néhány számunkra fontos személlyel együtt éljük át. Nagyobb társaságban inkább a felszíni elemek és a korábbi kapcsolódó élmények kerülhetnek középpontba. Mindkettő hasznos lehet.

Összességében azoknak ajánljuk, akik:

  • szeretnék rendhagyó formában először vagy akár újra átélni a könyvélményt,
  • a zenén mint közvetítőn keresztül könnyebben átélik a mély érzéseket,
  • egy időtlen klasszikuson keresztül szeretnék tisztábban látni az emberi természet számos oldalát.

•••

Nézz a világra Pszichológus Szemmel! A Mindset Pszichológia formabontó rovatában az általunk megalkotott, tudományos alapokon álló módszer, az élményanalízis segítségével egy új látásmódot kívánunk átadni az olvasóknak. Szeretnénk, hogy cikkeink által mindenki könnyedén megtalálhassa a hozzá illő tevékenységet, amit így tudatosabban és mélyebben átélhet. A Pszichológus Szemmel rovatnak köszönhetően kitágítható a világról alkotott képünk horizontja. Az általunk kidolgozott élményanalízis módszertanának elméleti összefoglalója itt, dimenzióinak ismertetője pedig itt olvasható.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ