„Nálunk a falmászás sosem cél, hanem egy eszköz a személyiség fejlesztéséhez” – mondja Boda Lídia pszichológus, a Terápiás Élménymászás egyik megalkotója. Lídiát és szintén pszichológus kolléganőjét, Szabó Zsuzsannát az önismereti, terápiás falmászás jellegzetességeiről kérdeztük, majd saját bőrünkön teszteltük módszerüket a Big Wall mászóteremben. Élményanalízisünk.  

A sport időről időre remek lehetőséget teremt, hogy megtapasztaljuk határainkat, kilépjünk komfortzónánkból és korlátainkon túllépve erősödjünk. Pláne igaz ez egy olyan mozgásforma esetén, ahol az izommunkán túl közel százszázalékos koncentrációra, a félelem és kudarc elviselésére, valamint az egymás iránti bizalomra is folyamatosan szükség van. Beszélgetőpartnereink, Lídia és Zsuzsa, mindketten pszichológusok, emellett pedig évek óta másznak falat, így módszerükben tapasztalataikat és elméleti ismereteiket is kamatoztatni tudják.

A falmászás szinte bárkit könnyen kimozdíthat a komfortzónájából – állítja a sportpszichológus, Szabó Zsuzsa. A mászás során jellemzően magasabb a megélt veszélyérzeted, mint a valós veszély, ezáltal megtapasztalhatsz egy olyan állapotot, ahol

már nem vagy a komfortzónádban, de még nem is pánikolsz.

Mi ebben a zónában szeretünk dolgozni, mert leginkább itt tudnak tanulni és fejlődni az emberek – teszi hozzá.  

A komfortzóna elhagyása akkor lehetséges, amikor az egyén olyan feladathelyzetbe kerül, ami képességeihez mérten optimális kihívást biztosít, valamint ezzel egyidejűleg lehetőséget nyújt a fizikai, kognitív és érzelmi bevonódásra is. „Egy komfortzónán kívüli élmény akkor hatékony, ha a tanulságok személyesek és megalapozzák a jövőbeni tapasztalati tanulást” – összegzi Zsuzsa.

A mászás során az ember könnyen kikerülhet komfortzónájából.

A két pszichológus közel két éve vezet önismereti falmászó csoportokat 6 és 13 év közötti gyerekeknek. A jellemzően 5-7 fős csoportok mindig zártak, vagyis egy-egy folyamatba nem lehet az indulást követően csatlakozni. Erre azért van szükség, hogy kialakíthassuk azt a megtartó közeget, ami elengedhetetlen a hatékony terápiás munkánkhoz – mesélik a lányok, majd hozzáteszik: fontos azt tudatosítani mindenkiben, hogy ez nem egy edzés, itt valóban terápiás munka folyik. Ezt mi sem példázza jobban, mint hogy külföldön számtalan helyen alkalmazzák a falmászást pszichiátriai keretek között: a rehabilitációban és az intervencióban egyaránt hatékonynak bizonyult. A fiatal pszichológusok akkor szembesültek ennek elterjedtségével, mikor a külföldi irodalmakat böngészték. Németországban egyes pszichiátriákon például mászófalak vannak – mesélik. Mégis módszereikben a lányok főként az élményterápiás szemléletet alkalmazzák.

A falmászás során kétségtelenül minden alkalommal megél az ember valami nagyon élőt, így egy intenzív élménnyel kell tovább dolgozzon. Lehet ez egy erős frusztráció vagy egy agresszív késztetés, de a feszültséget kezelni kell – állítja Lídia, aki gyermek- és fejlődés szakirányon végezte el a pszichológia szakot, jelenleg pedig családterapeutának tanul. Szépen lehet látni ahogyan egy-egy gyereknek növekszik a kitartása,

fejlődnek figyelmi képességei és összerendezettebbé válik a mozgása

– mesél az apró sikerekről Lídia.

Mint kiderül, sokféle gyermekkel volt már dolguk. Minden csoportban voltak viselkedés- vagy figyelemzavaros (ADHD-s) gyerekek, szorongók, esetleg autizmus-spektrumzavaros tagok. A szociális kapcsolatok zavarával, illetve beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekek esetén a megtartó csoport kialakításának különösen nagy szerepe van – osztják meg tapasztalataikat a lányok. Éppen ezért a terápiás csoportokban a hangsúly először a közösség fejlődésén van, és csak a későbbiekben terelődik az egyéni fejlődési utakra – mondják.   

A terápiákat jelenleg a Big Wall falmászóteremben tartják, és jellemzően kétórás egy alkalom. Minden alkalommal tartanak egy testi-lelki bemelegítést, hogy mindenki valóban megérkezhessen a falhoz, mielőtt mászni kezd. A mászások során különféle élmények kerülhetnek felszínre (pl. a bizalom vagy kudarc érzése, a feszültségtűrés kérdésköre stb.), amiket aztán a közösségben megbeszélhetnek és feldolgozhatnak a fiatalok. Csoportja válogatja, hogy mennyi verbális feldolgozásra van szükség – pontosít Zsuzsa. Terápiás módszerükkel jelenleg gyerekeknek segítenek, de tervezik kamasz és felnőtt csoportok indítását is a későbbiekben. (A Terápiás Élménymászásról itt olvashattok bővebben.)

Élményanalízisünk

Flow – 5/5

A falmászás önmagában tökéletes mindfullnest, odafigyelést, egész testes megélést igényel. Az aktív sportélményen túl az érzelmi feldolgozás és az önismereti munka tovább repít, így a teljes bevonódás elkerülhetetlen.

Intenzitás – 5/5

Az élmény maga igen intenzív, hiszen a mászás során kifáradunk, így érzékeink kiéleződnek. A folyamat a szükséges izommunkán túl pedig az érzelmeinket is megérinti, hiszen akárhogyan is, de le kell jönnünk 10-15 méter magasról. Akár sikereket, akár kudarcokat élünk, az érzés intenzitása garantált.

Különlegesség – 5/3

Azok számára, akik többször másztak már falat, vagy sportmúlttal rendelkeznek, talán a különlegesség lesz a legkevésbé hangsúlyos. Ennek oka, hogy – véleményünk szerint – a komolyabb sporttevékenységek során az önismeret mélyülése elkerülhetetlen. Aki aktívan dolgozott magával ilyen téren, felismerhet egy-egy korábbi, máshol megélt érzést. Mindezek mellett kezdő falmászóknál vagy sportmúlttal nem rendelkezőknél ez az érték magasabb is lehet. 

Inspiráció – 5/5

Ha jobb önismeretre vágyunk, sok új kaput nyithat meg egy Terápiás Élménymászás. Az új ingerek, tapasztalatok hatására elindulhatunk egy úton, amit máskülönben nem feltétlenül fedeznénk fel.

Megoszthatóság – 5/4

Az élmény szinte tökéletesen megosztható azokkal, akiknek társaságában elvégezzük a feladatot. Mindamellett mivel a belső munka igen hangsúlyos, feltételezhetően lesz olyan rész, amit ideig-óráig magunkban tartunk, hogy a személyiségünket valóban formálni tudja.

Összegezve, azoknak ajánljuk, akik:

  • nem félnek kipróbálni magukat, szembenézni határaikkal,
  • testüket és lelküket egyaránt megedzenék,
  • nyitottak elindulni egy úton, amin még kevesen jártak.

***

Nézz a világra Pszichológus Szemmel! A Mindset Pszichológia formabontó rovatában az általunk megalkotott, tudományos alapokon álló módszer, az élményanalízis segítségével egy új látásmódot kívánunk átadni az olvasóknak. Szeretnénk, hogy cikkeink által mindenki könnyedén megtalálhassa a hozzá illő tevékenységet, amit így tudatosabban és mélyebben átélhet. A Pszichológus Szemmel rovatnak köszönhetően kitágítható a világról alkotott képünk horizontja. Az általunk kidolgozott élményanalízis módszertanának elméleti összefoglalója itt, dimenzióinak ismertetője pedig itt olvasható.

MEGOSZTÁS
A szerző diplomás viselkedéselemző, a Károli Gáspár Református Egyetem klinikai-és egészségpszichológiai specializációján mesterszakos hallgató. A Mandiner újságírója, a Psychologica Hungarica Caroliensis munkatársa, a Mindset állandó szerzője, valamint a budapesti Pszicho-Kávéház rendezvényszervező csapatának tagja.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ