Hirdetés

Kovács Ákos, a Kossuth-díjas énekes-dalszerző igen megosztó egyénisége a kortárs magyar zenei világnak. Sokan szeretik számait – vannak, akik őt magát, Ákost is –, jó páran viszont nem tartoznak rajongótáborába. Megosztó személye és zenéje ellenére nemrég ünnepelte 30. évét a pályán, mely egyben 50. születésnapja is volt. Az évfordulóra különleges koncertsorozattal készült, a MÜPA-ban a 38. Budapesti Tavaszi Fesztivál keretein belül megrendezett állomásán pedig mi is részt vettünk. Hogyan lehet elmerülni a magyar élőzene egyik ikonikus személyének hangjában – egy alapvetően „ülős” koncerten? Milyen flow-élményt tartogat egy 3 órás koncert? Élményanalízisünk.

Hirdetés

Napjainkra nemcsak fizikai vagy idői síkon igaz a rohanás: zenehallgatási szokásainkon is nyomot hagy pörgő, nyüzsgő világunk. Egyre ritkábban megyünk el kedvenceinket élvezni egy óriási hangversenyterembe, vagy akár kocsmákba, bárokba élő jazz-zenét hallgatni csak úgy, az öröm kedvéért. Legtöbbünk nem egy koncertteremben vagy akár otthon, a kanapén ülve, figyelmesen hallgatva találkozik zenével, dallammal, ritmussal, hanem útközben, az internetről letöltve, mobileszközön, háttérzajként egy beszélgetéshez, a tanuláshoz, munkához vagy akár vásárláshoz. Habár a fiatal generáció tagjai kifejezetten rajonganak a koncertekért és az élőzenéért, mindennapjainkban kultúránk és életünk háttérzajt csinál a zenéből. Éppen ezért érdekes, amikor az élőzene közelébe kerülhetünk – kiváltképp, ha ezt egy óriási hangversenyteremben, ülve tesszük, és nem feltétlenül komolyzenét hallgatva. Milyen pszichológiai folyamatok zajlanak ilyenkor?

A zene pszichológiája az agyban

Élettani szempontból a zenét feldolgozó agyi hálózat hasonló problémákat old meg,
mint bármely más észlelési rendszer: akusztikai bemenetből kiindulva különböző belső reprezentációkat hoz létre, amik lehetővé teszik, hogy a hallott ingert elválasszuk a háttérben történő hanghatásoktól (például köhögéstől, szék nyikorgástól), többféle dimenzió mentén elemezzük és felismerjük azt. Szakirodalom alapján a feldolgozási folyamatok végeredménye egy olyan absztrakt reprezentáció, amely már nem érzékeny a felszíni variációkra. A zene világában két ilyen absztrakt reprezentációt ismerünk: az egyik a dallam, amely független az azt alkotó hangok fizikai jellemzőitől, mint például a hangosságától vagy a hangmagasságától; a másik a ritmus, amely nem a hangok közötti konkrét idői távolságokon, hanem azok arányain és kiemelkedésén alapul. A zenehallgatók egy-egy zenei anyagot több szinten, egy vagy több érzékibb, illetve egy vagy több tudatosabb szinten is képesek befogadni.

Érzés nélkül nincsen zene

A zeneterápia és a zene kutatói szerint a zene folyamatának puszta reprodukálása egy okostelefon által, vagy amikor egy énekes madár visszafütyül egy hallott dallamot, nem tükröz valódi megértést, értő hallgatást.

A zene lényege az érzés és az érzelmek,

melyek ebben a formában hiányoznak a képletből. Ha érzésekről, érzelmekről beszélünk a zenével kapcsolatosan, nagyon színes a palettánk: az eltérő zenei stílusok, nyelvezetek, tradíciók a gondolkodás, illetve az észlelés végtelennek tűnő skáláját is képesek kihasználni. A sokszínűség pedig nemcsak az ingernek, hanem az azt létrehozónak (zenész) és a befogadónak (közönség) is köszönhető: a zene mindig olyan, amilyennek látjuk vagy amilyennek mások láttatják velünk.

Ákos 50

A MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterme remek helyszín arra, hogy élőben találkozhassunk a zenével és átélhessük a dallamok által kiváltott érzelmeinket.

Ákos 50 a Müpában / 2. előadás — © Kotschy Gábor / BTF
Ákos 50 a Müpában / 2. előadás — © Kotschy Gábor / BTF

Az április 7-i Ákos 50 jubileumi koncert minden percében olyan produkció volt, amely a zene élvezetét hivatott nyújtani a hallgatóságnak. Az alapvetően középkorú (vagy még idősebb) korosztályból álló közönség sorai közt el-el vegyült néhány fiatal – köztük mi is –, akik számára elsőre talán érdekes a koncepció: koncert ülve. De pont ezért az érdekes keveredésért, az egy szál gitárból induló és 40-50 főre bővülő zenészgárdáért tud olyan korosztálytól független élményt nyújtani, ami hiánycikk a mai világunk fülhallgatós zenekultúrájában.

Élményanalízis

Flow – 5/5

A koncert alatt teljesen kizárjuk a külvilágot. A számok sorrendje és az egyre dinamikusabban felépülő zenekar magával ragadja a hallgatóságot. Megszűnik az idő és a tér, egyedül a koncert két részét összekötő szünet alkalmával zökkenünk vissza a valóságba.

Intenzitás – 5/5

A dalszövegek és a zene mondanivalója gondolatainkat és érzelmeinket is aktivizálja. A dalok összeállítása és ritmusa pedig izmainkat sem hagyja nyugodni. Ezt bizonyítják az állva tapsoló és táncoló közönségsorok is.

Különlegesség – 5/3

Aki volt már Ákos koncerten, tudja mire számíthat. Megszokott színvonal, megszokott hangulat és zenei élmény várja a közönséget.

Inspiráció – 5/2

Az Ákos-dalok szövegei az értően hallgatóknak értelmet ad és hatást gyakorol rájuk, ugyanakkor a koncert végeztével könnyeden, gondolatmentesen, jó élménnyel a zsebünkben távozhatunk.

Megoszthatóság – 5/3

Egyaránt átélhető az introspekciós bevonódás – hiszen a zene érzelmi és intellektuális hatása mindenkinél egyéni élményeket okoz –, illetve a közösségi élmény is. A hallgatóság a koncert végére a hangulat által összekovácsolódik, akár egyedül, akár párban vagy csapatban érkeztek az eseményre.

Összegezve, azoknak ajánljuk, akik:

  • szeretik Ákos zenéjét,
  • nyitottak az élő zene kínálta intenzívebb élményekre, és hajlandóak zsebre tenni a fülhallgatóikat,
  • igazi koncertélményben szeretnének részesülni.

Felhasznált szakirodalom:

Vas B. (szerk.) (2015). Zenepszichológia tankönyv. PTE Művészeti Kar Zeneművészeti Intézet.

•••

Nézz a világra Pszichológus Szemmel! A Mindset Pszichológia formabontó rovatában az általunk megalkotott, tudományos alapokon álló módszer, az élményanalízis segítségével egy új látásmódot kívánunk átadni az olvasóknak. Szeretnénk, hogy cikkeink által mindenki könnyedén megtalálhassa a hozzá illő tevékenységet, amit így tudatosabban és mélyebben átélhet. A Pszichológus Szemmel rovatnak köszönhetően kitágítható a világról alkotott képünk horizontja. Az általunk kidolgozott élményanalízis módszertanának elméleti összefoglalója itt, dimenzióinak ismertetője pedig itt olvasható.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző diplomás viselkedéselemző, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi egyetem munka- és szervezetpszichológia mesterszakának hallgatója. 2016 ősze óta a Mindset Pszichológiai Szaklap szakújságírója, a Karrier&Gazdaság rovat vezetője. Jelenleg a CX-Ray adatvezérelt HR-rel foglalkozó szoftverfejlesztő cégnél végzi szakmai gyakorlatát.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ