Hirdetés

„Tanuld meg a szívedet olvasni”. Így szól ezerarcú költőnk, Weöres Sándor egyik egysorosa. Rongyszőnyeg című versciklusát olvasva talán pont ebben az élményben lehet részünk: valaki más szavaiban újra és újra önmagunkra ismerhetünk. A kötetet fellapozva egyszerre csak elragadnak a rímek és a ritmusok, amelyek játékosan, már-már dallamként csendülnek fel bennünk. Néha a teljessége, máskor a töredékessége mesél a lelkünk mélységeiről. Mondanivalója egyetemes, mégis mintha szavainak tükrében saját életünk vívódásai elevenednének meg. Élményanalízisünk.

Hirdetés

A három egységből álló Rongyszőnyeg ciklus versei eredetileg több kötetben jelentek meg, de az Egybegyűjtött írások című kiadás bővített változatában mind megtalálhatóak. Ahogyan az első rész alcíme is jelzi: „Dalok, epigrammák, ütem-próbák, vázlatok, töredékek” gyűjteményeként kell elképzelnünk. A versek nagyon különbözőek, mégis van egy közös alapmotívumuk: a játékosság. Időnként felidézik a felszabadító gyermeki gondtalanság világát, máskor egy tapasztalt, sokat látott bölcs szavaira ismerhetünk. A versek szemléletmódját áthatják a keleti filozófiák, a jungiánus mélylélektani irányzat és az egzisztencializmus hagyományai is. Weöres Sándor az embert szüntelenül megújuló létezőnek tekinti. Ezt az állandó változásélményt a Rongyszőnyeg verseit olvasva is megérezhetjük, kifejezései sorról sorra új jelentést nyernek („…Valaha én is úr akartam lenni;/ ó bár jó szolga lehetnék!/ De jaj, szolga csak egy van: az isten/ s uraktól nyüzsög a végtelenség…”).

„Ki minek gondol, az vagyok annak…”

A ciklus versei az emberi lét mindannyiunkat érintő kérdéseit feszegetik. Bármi is foglalkoztat minket, valószínűleg találunk olyan gondolatot a sorai között, amely megszólít és rímel az aktuális érzéseinkre. Legyen szó a múlandóságról („Az esemény jön és elsuhan/ s az emléknek száz ideje van.”), a férfi és a nő viszonyáról („A nő: tetőtöl talpig élet./ A férfi: nagyképű kisértet…”), az egyedüllétről („A magány: nagy társaság;/ az elhagyottsághoz legalább kettő kell.”) vagy önmeghatározásunk kérdéseiről („Szemem csak néha ér a világban,/ de szívem ezer tájban egyszerre él). Weöres Sándor

az érzelmek teljes palettáját beleszőtte Rongyszőnyegébe.

A lét és nemlét dilemmáját firtatja („A Van mindig bizonytalan,/ csak egy biztos: a Nincsen…”) és közben mégis másokhoz való viszonyunkra („Csak te magad gondoltál ki engem,/ kép vagyok csak és tiéd örökre,/ magad varrtál fehér függönyödre…”), valamint önmagunkra irányítja figyelmünket („Elmentem messzire és itt vagyok,/ magamból nem térhetek vissza soha.”). Ha ügyesen használjuk, akkor a versciklus akár személyes önismereti kalauzunkká is válhat.

“Ha lónak gondolsz, hátamra ülhetsz; ha oroszlánnak, nem menekülhetsz.”

Gyógyító szavak

A terápiás irányzatok között hazánkban is egyre terjedő gyakorlati megközelítés az irodalomterápia vagy biblioterápia. A biblioterápia válogatott olvasmányok felhasználását takarja a pszichiátriai, pszichológiai vagy más mentálhigiénés kezelés kiegészítő elemeként. A terápiás célú olvasás eszköze sokféle olvasmány lehet, mégis a szépirodalmi művek alkalmazása a legelterjedtebb. Az emberek ősidők óta mesélnek egymásnak, megosztják élményeiket, tapasztalataikat és gondolataikat, ennek következtében pedig

a történetek hatással vannak a személyiségünk alakulására.

Befolyásolják a világról, másokról és önmagunkról alkotott képünket, ezáltal változhatnak attitűdjeink és akár viselkedésünk is. A megfelelően megalkotott mondatok szuggesztív erővel bírhatnak, ennek előnyeit pedig akár a mentális problémák kezelésében is hasznosítani lehet. A módszer alkalmazható a verbális készségek fejlesztésére, a szociális kompetenciák építésére, az önismereti munka szerves részét képezheti, illetve depressziós páciensek kezelésében is kifejezetten hatékony lehet. Mindannyiunknak megvannak azok, a valami miatt fontossá vált történetei, regényei, versei, amelyeket időről időre újra előveszünk. Néha észre sem vesszük, hogy ezek milyen nagy hatással vannak ránk, hogyan formálták és formálják személyiségünket.

Élményanalízis

Flow – 5/4

A versciklus műfajából adódóan is hívja a flow-élményt, Weöres Sándor ritmikus és dallamos stílusában pedig különösen. Ha átadjuk magunkat az indákként egymásba fonódó rímeknek, akkor akár az áramlat-élményt is megtapasztalhatjuk a versek olvasása közben.

Intenzitás – 5/4

A művek nagy része erőteljesen hat az érzelemvilágunkra. Amelyek témájukban kapcsolódnak az aktuális szubjektív valóságunkhoz, azok biztosan elgondolkodtatnak, megmozgatnak minket olvasás közben.

Különlegesség – 5/3

Ahogyan Weöres Sándor képes táncra bírni a szavakat, az mindenképpen egyedülálló. Akik viszont ismerik a költészetét, azok számára ez nem fog újdonsággal szolgálni, mégis változatossága nekik is élményt nyújthat.

Inspiráció – 5/4

Ha szembetalálkozunk a minket megszólító sorokkal, akkor biztosan inspiráló hatást gyakorol ránk a versciklus. Ha pedig éppen nem akadunk ilyenekre, akkor is kiváló rekreációs tevékenységként szolgálhat.

Megoszthatóság – 5/2

A versolvasás egy kevésbé megosztható, inkább személyes, intim élmény. Különböző emberek számára eltérő jelentéssel bírhatnak ugyanazok a szavak. Ezt van, amikor kellemes élmény közösen megvitatni, míg máskor sokkal többet ad egyedül átélni.

Összegezve, azoknak ajánljuk, akik:

  • kedvelik a vers műfaját,
  • emlékezetes és elgondolkodtató mondatokra vágynak,
  • szeretnének elmélyülni, időt szánni önmagukra.

Felhasznált irodalom:

Jeney, É. (2016). Biblioterápia, irodalomterápia. Helikon Irodalomtudományi Szemle62(2), 151-155.

•••

Nézz a világra Pszichológus Szemmel! A Mindset Pszichológia formabontó rovatában az általunk megalkotott, tudományos alapokon álló módszer, az élményanalízis segítségével egy új látásmódot kívánunk átadni az olvasóknak. Szeretnénk, hogy cikkeink által mindenki könnyedén megtalálhassa a hozzá illő tevékenységet, amit így tudatosabban és mélyebben átélhet. A Pszichológus Szemmel rovatnak köszönhetően kitágítható a világról alkotott képünk horizontja. Az általunk kidolgozott élményanalízis módszertanának elméleti összefoglalója itt, dimenzióinak ismertetője pedig itt olvasható.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző pszichológus, diplomáját az Eötvös Loránd Tudományegyetemen szerezte, specializációja a klinikai- és az egészségpszichológia. Az Élet & Pszichológia rovat szakújságírója, a Pszichológus Szemmel rovat társalapítója. 2013 óta az ELTE Kortárs Segítő Csoport keretein belül foglalkozik kortárs tanácsadással, 2016 óta a BME HSZI Hallgatói Tanácsadási Osztályának is kortárs segítő munkatársa.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ