Hirdetés

„Elfogadhatok-e egy csekély ajándékot?” „Köszönhetek-e a kliensemnek az utcán?” „Felvegyem-e a telefont, ha éjszaka hív?” Számos olyan jogos kérdés, amely a pszichológusokat foglalkoztatja. A megfelelő munka érdekében minden pszichológusnak tisztában kell lennie a Szakmai Etikai Kódex pontjaival. Nem árt viszont, ha a kliensek is ismerik. Cikkünkben ezzel a témával foglalkozunk.

Hirdetés

Egy pszichológusnak elengedhetetlen, hogy szakmailag és etikailag megfelelő munkát végezzen. Ezért van az is, ha mondjuk nem kompetens valaki az adott szituációban, köteles továbbirányítani a klienst más segítségnyújtó szervhez. Ez persze nem azt jelenti, hogy ő nem jó szakember. Hanem pont annak az elengedhetetlen bölcsességnek a használata, hogy azt veszi figyelembe, mi a legjobb a kliens számára. A pszichológusnak egyértelmű kötelezettségei vannak, amelyet soha semmilyen körülmények között nem szeghet meg, ezek a következőek:

Az emberi méltóság tisztelete: „A pszichológus tiszteletben tartja a személy emberi méltóságát, valamint jogát arra, hogy képességeit és személyiségét kibontakoztathassa. A méltóság az alkotmányos alapelveknek megfelelően az emberi élettel eleve együtt járó minősége, amely oszthatatlan és korlátozhatatlan, és ezért minden emberre nézve egyenlő. (SzEK, 2004)” A pszichológus nem tesz különbséget az emberek között, legyen szó etnikai, politikai, társadalmi, vagyoni vagy egyéb különbségeket tekintve.

Elkötelezettség és felelősség: nagyon fontos, hogy a kliens és a terapeuta között kölcsönös bizalom épüljön ki. Emellett a pszichológus együttműködik más intézményekkel vagy szakemberekkel. A közjó érdekében önzetlenül is tevékenykedik. Emellett másokat is int a Szakmai Etikai Kódex pontjainak betartására.

Feddhetetlenség: a pszichológus mindig őszinte, nem manipulál másokat, becsületes és pontos. Ígéreteit mindig betartja, nem vállal olyan kötelezettséget, amelynek nem tud eleget tenni. Nem hamisítja meg kutatási eredményeit.

Szakszerűség: ahogy említettük, fontos, hogy ismerjük határainkat. Nem vállalunk el olyan feladatot, amelyben nem vagyunk kompetensek. Például olyan szakember nem tarthat családterápiás ülést, akinek nincs meg ez a képzettsége. Emellett a pszichológus mentes minden politikai, anyagi és egyéb természetű befolyásolástól.

Segíteni akarás: a legfontosabb elv, hogy ne ártsunk másoknak, vagyis a „primum nil nocere”. Emellett a pszichológus legfőbb törekvése a másokon való segíteni akarás. Ahhoz, hogy ezt jól végezzük, elengedhetetlen a saját mentális egészségünk fejlesztése, fenntartása.

A klienssel való kapcsolat

Az első és legfontosabb szabály talán a kettős kapcsolat tilalma. Ez azt jelenti, hogy a kliens és a terapeuta között nem alakulhat ki semmilyen, a terápiás helyzeten kívüli kapcsolat – legyen szó szexuális vagy baráti kapcsolatról. Hiszen elengedhetetlen az úgynevezett munkakapcsolat a felek között, amely felborulna bármilyen más jellegű kapcsolat során. Munkakapcsolat alatt azt értjük, hogy a felek mindent megtesznek a maguk módján annak érdekében, hogy a kliens megfelelőbb élethelyzetbe, lelkiállapotba kerüljön. A humanisztikus pszichológia elvei szerint minden egyénben megvan annak a lehetősége, hogy jobban legyen, a terapeuta „csak” ezeknek az erőknek a felszínre hozatalában segít. Viszont mégis fontos mindig szem előtt tartani azt az elvet, hogy a terapeuta a professzionális segítség, a kliens pedig fizet neki, ezáltal létrejön egyfajta egyenlőtlenség a felek között, amire a biztonságos keretek megtartása miatt is szükség van. Meg kell különböztetnünk azonban az áttétel és viszontáttétel fogalmát a kettős kapcsolattól. Az előbbi fogalmak fontosak és nem gond, ha megjelennek a terápiás kapcsolat során. Természetesen fontos, hogy megfelelően legyenek kezelve.

Egy baráti beszélgetés teljesen más funkciót tölt be az életünkben, mint egy terápiás ülés.

Ha már ennél a témánál járunk, fontos beszélni az anyagi dolgokról is. Manapság számos áron és formában el lehet érni a terapeutákat. A terapeuta saját felelőssége, hogy milyen áron dolgozik. Az említett biztonság miatt elengedhetetlen, hogy egyfajta minimális összeg fejében dolgozzunk. Hiszen a terapeuta és a kliens szerződést kötnek egymással. Számos terapeuta – persze nem mindegyik – annak fényében határozza meg díját, hogy a kliens milyen anyagi helyzetben van. Például diákoknak kedvezményt biztosít.

Ami nagyon fontos, hogy a kliens nem fizethet más formában a terapeutának. Tehát valamilyen ajándékkal vagy ellenszolgáltatással. Mondjuk, hogy kifesti a lakását, hiszen akkor felborulna az említett terápiás kapcsolat. Pszichológusként nagyon fontos annak a tudása, hogy semmilyen formában nem fogadhatunk el ajándékot a klienstől. Persze vannak kivételek, de ezeket nagyon fontos megvizsgálni terápiás szempontból. Vajon miért hoz nekünk ajándékot a kliens, mit szeretne vele elérni? Mi van, ha elfogadom, mi történik, ha nem? Ha egy több éves közös munka végeztével valamilyen plusz kisebb ajándékkal kedveskedik a kliens, akkor azt elfogadni nem biztos, hogy akkora baj. De terápia közben, vagy nagyobb értékű ajándékot elfogadni szigorúan tilos.

Amit nem biztos, hogy sokan tudnak

Ha a terapeuta nyilvános helyzetben találkozik össze kliensével, nem köszönhet neki, csak ha a kliens először teszi azt meg. Ahogy említettük, a terapeutának minden körülmények között védenie kell a klienst, ebbe beletartozik még az is, hogy nem árulja el azt, hogy köztük terápiás kapcsolat van. Számos pszichológushoz forduló ember talán nem is árulja el családjának, hogy külső segítséget kér problémáinak megoldásához. A terapeutának a titoktartás végett ezt mindig szem előtt kell tartania.

A terapeuta semmilyen helyzetben nem árulhat el olyan részleteket a kliens életével kapcsolatban, amelyről felismerhető lenne. A titoktartási kötelezettséget csak nagyon kevés helyzetben szegheti meg. Akkor, ha erre jogi felszólítást kap, vagy ha a klienst vagy annak közeli hozzátartozóit fizikai veszély fenyegeti. Ha a terapeuta könyvet ír vagy nyilvános konferenciát tart, minden klienstől beleegyezést kell kérnie arra vonatkozóan, hogy élettörténetének, javulásának bizonyos elemeit esetlegesen felhasználná.

Ami mindkét félnek védelmet biztosít

A terápiás szerződés. Fontos, hogy kliensként is tisztában legyünk ennek fontosságával. A felek a terápia megkezdése előtt szerződnek egymással, amelyre a terápia alatt mindig lehet hivatkozni. A terápia hosszától függően ez történhet szóban vagy írásban is. Megfelelőbb írásban rögzíteni a szerződést. Mit is kell tartalmaznia?

  • A terápia típusát, ezeknek előnyeit, hátrányait. Az esetleges más terápiák számbavételét, azok előnyeit, hátrányait.
  • A terápia körülbelüli hosszát. Tehát, hogy hány alkalomról, esetleg hónapról lesz szó.
  • Egy terápiás ülés hosszát.
  • A terápia árát, a fizetés módját. Havonta/alkalmanként, készpénzben vagy utalással.
  • Annak rögzítése, hogy mi történik akkor, ha a kliens nem tud eljönni egy ülésre, vagy ha a terapeutának kell lemondania azt valamilyen okból.
  • A terapeuta kötelezettségeit, munkamódját, tennivalóit.
  • A kliens kötelezettségeit, munkamódját, tennivalóit.
  • A terápia célját is meg lehet fogalmazni.

Természetesen nem minden Etikai Kódexben szereplő szabályt tudtunk megemlíteni jelen cikkünkben, akit érdekel, bővebben itt tájékozódhat.

Felhasznált szakirodalom:

Magyar Pszichológiai Társaság – Magyar Pszichológusok Érdekvédelmi Egyesülete (2004). Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexe.

Szőnyi, G. (2015). A pszichoterápia tankönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

Varga, K. (2009). Pszichológus etika – 99 dilemma tükrében. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ