Hirdetés

A legtöbb szülő számára varázslatos érzés először magához ölelni várva várt gyermekét. Ám előfordulhat olyan élethelyzet, hogy valaki egy kisgyermek születését nem tudja örömmel fogadni. Egy nem várt gyermek érkezése rendkívül sok lelki nehézséget jelenthet. Mit jelent a paranormatív krízis jelensége? Milyen hatással lehet a szülőkre és a születendő gyermekre a nem kívánt terhesség? Mit tehet a szakember a várandósgondozás során, hogy segítse a jövendőbeli szülőket az elfogadásban? Cikkünkből kiderül.

Hirdetés

A fejlődés egy egész életen át tartó folyamat. Életünk során különböző fontos időszakokon, ciklusokon és időnként nagyobb átmeneteken megyünk keresztül. A pszichológiában a nagyobb váltásokat életciklusváltásoknak nevezzük. Ezek olyan átmenetek a fejlődés során, amelyek feladataiknál és problémáiknál fogva stresszt okoznak az egyénnek vagy az egész családnak. A legtöbb esetben a stresszes életesemények teljesen természetesek és fejlődéslélektanilag előre láthatóak. A normatív krízisidőszakok továbbá építőjellegűek is a következő életszakaszba lépéshez.

Nem várt gyermek születése mint paranormatív krízis

A nem kívánt gyermek fogantatása és megszületése paranormatív krízisnek tekinthető egy család életében. A nem normatív krízisek hirtelen fellépő változások, amelyek nem vártak és az életút bármely szakaszában jelentkezhetnek. Megjelenésük nem tekinthető természetesnek és nem minden család életében jelentkeznek. Paranormatív krízis például a válás, egy fiatal szülő hirtelen halála, a serdülőkori várandósság, a különböző krónikus betegségek előfordulása, a munkanélkülivé válás, a migráció vagy súlyos természeti katasztrófák pusztítása.

Nem várt gyermek érkezett

Előfordulhatnak olyan élethelyzetek, amikor egy pár nem képes örömmel várni egy utód érkezését. Ennek okai lehetnek például a partnerkapcsolati nehézségek, az állandó partner hiánya, a súlyos szociális, egészségügyi vagy gazdasági problémák. Sokszor

szégyennel és bűntudattal

terhelt témaként élik meg a szülők, hogy nem kívánták gyermekük világra jövetelét. A helyzetet még tovább nehezítheti, ha titok is terheli a fogantatás körülményeit, például, ha a baba erőszak során fogant vagy nem a férj a gyermek nemzője. Halmozottan hátrányos helyzetben élők, egyedülállók, serdülők és 40 év felettiek körében különösen nagy a nem kívánt terhességek aránya.

Többféleképpen reagálhatnak arra a szülők, ha a gyermekük hívatlanul érkezik. Egyes családok örömmel és nyitottan fogadják a hírt, míg másoknál krízishelyzet alakulhat ki, sőt az abortusz gondolata is felmerülhet bennük. A pár ilyenkor az esetek nagy részében egy gyászfolyamaton megy keresztül: kezdetben a sokk, a ledermedés állapota uralja a mindennapjaikat, majd a kétségbeesés, tehetetlenség, fájdalom, harag, szomorúság érzései kavarognak bennük. Ideális esetben, sokszor szakértő segítséggel pedig eljuthatnak a végső megnyugvásig és elfogadásig.

Pszichoanalízisben a „nem kívánt felnövekedett gyermekek”

Ferenczi Sándor, a világhírű magyar pszichoanalitikus terápiás gyakorlata során felismerte, hogy az anya születendő gyermekével szembeni ellenérzései, magzata létezése elleni tudatos és/vagy tudattalan beállítódásai jelentősen

befolyásolják a testi-lelki fejlődését, az élethez való viszonyulását.

Vagyis ha az édesanya nem kívánja gyermeke létezését, az traumatizálóan hathat a gyermek egész életére. Továbbá kiemelten fontos megállapítása volt Ferenczinek az is, hogy megfelelő segítség nélkül a negatív anyai attitűd a születés után sem múlik el.

Ferenczi Sándor, világhírű magyar pszichoanalitikus

Ludwig Janus és Helga Hasing különböző nézőpontokból világítják meg a nem kívánt terhesség következményeit. Szerintük nem várt fogantatás esetében a magzat intrauterin helyzete nem egy „boldog ősállapot”. Az anya szorongásai, stresszállapota, érzelmi konfliktusai erőteljesen befolyásolják az utód testi és lelki fejlődését. A destruktív szülői viselkedés hatására

archaikus bűnösségérzés

alakulhat ki a gyermekben. Ennek következtében pedig sokszor tudattalanul is azt élik meg, hogy valami rosszat tesznek a saját életükkel és a létezésükkel a világ ellen. Viselkedéses szinten ez az őskonfliktus pedig többé-kevésbé konkrét önfeláldozásban, meghalni vágyásban jelenhet meg. A születés előtti tudattalan élmények a nélkülözésekről és szenvedésekről pedig kisebbségi és értéktelenségi érzést, ürességérzést, depresszív lehangoltságot, pszichoszomatikus tüneteket, alkohol- és drogfüggőséget, életvezetési problémákkal való megküzdési nehézséget és antiszociális viselkedést eredményezhetnek. Felnövekedett nem kívánt gyermekek esetében különféle önromboló tendenciák is megfigyelhetőek, mint például légzészavar (asztma, krupp), étvágytalanság vagy öngyilkossági gondolatok.  

Empirikus vizsgálatok a nem kívánt terhességek kapcsán

Egy prágai empirikus vizsgálat során 220 nem tervezett terhességből született személyt vizsgáltak. A kapott eredmények arról számoltak be, hogy a prenatálisan elutasított gyermekek fejlődési, pszichológiai és szociális lemaradásokat, hátrányokat mutattak. Továbbá antiszociális és erőszakos cselekedetek előfordulása háromszor annyi volt az ő esetükben, mint a tervezett várandósságból született kontrollcsoport tagjainál. Későbbiekben finn és svéd kutatók is megismételték ezt a vizsgálatot, és ők is hasonló eredményekre jutottak.

A nem kívánt és nem elfogadott gyermekek sokkal sérülékenyebbek. Könnyebben megbetegszenek, gyakrabban küzdenek beilleszkedési nehézségekkel, társas és tanulási problémákkal. Preventív szempontból fontos kutatási eredmény, hogy nem kívánt gyermekekkel szemben gyakoribb a szülői erőszak, továbbá az elhanyagolás is nagyobb számban fordul elő.

A szakember és a nem kívánt várandósság

Szakemberként kiemelten fontos szerep, hogy legideálisabb esetben még a várandósság idején eljuttassuk a szülőket a gyermekük elfogadásáig. Bátorítani kell a szülőket

az ambivalens érzéseik felvállalásában,

hiszen ha a nehéz érzések megfogalmazódnak, könnyebben fel is tudnak oldódni. Ez pedig hozzásegítheti a családot az elfogadáshoz. Elengedhetetlenül fontos, hogy a várandósnak legyen módja problémái feltárására és megbeszélésére, továbbá hogy számára megfelelő információkat és ellátást kapjon. Ha az anya úgy érzi, semmiképpen sem képes megbirkózni a kialakult helyzettel, akkor támogatnunk kell őt abban, hogy egy számára is elfogadható döntést tudjon meghozni. Ez a segítség lehet egy támogató családi vagy szakmai kapcsolat megerősítése, az örökbeadás lehetőségének átgondolása vagy adott esetben a terhesség megszakítása.

Régebben a fiatal lányok felkészítése az asszonyi, anyai életre a saját édesanyjuk vagy más nőrokon feladata volt. Egyértelmű mintát adott át a jövendőbeli édesanya számára. Ma azonban a szülők nagy része nem tud, vagy nem akar felnövekedő gyermekével a párkapcsolatokról, a szexualitásról vagy a fogamzásszabályozásról beszélni.

A megfelelő információk és bizalom híján azonban a rengeteg félreértés és ismerethiány nehezíti a serdülő lányok és fiúk életét. Ez pedig növekvő számú tizenéves-terhességhez, esemény utáni tabletta használathoz vagy abortuszhoz, önismerethiányhoz, továbbá a lehetőségeket és a következményeket illető bizonytalansághoz vezet. Nem utolsó sorban pedig nem várt gyermekek megszületéséhez, akik kellő segítség hiányában súlyos pszichés terhekkel indulnak el az életben. Pontosan ezért a szakemberek (védőnők, orvosok, szociális munkások, pszichológusok) számára kiemelten fontos feladat a családtervezés segítése, a várandósgondozás, illetve a szülésre, a gyerek érkezésére való testi és lelki felkészítés, majd az azt követő gondozás.

Felhasznált irodalom:

Biztos Kezdet Kötetek I. A génektől a társadalomig: a koragyermekkori fejlődés színterei. Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet. Budapest, 2011.

Ferenczi Sándor, a nem kívánt terhesség. In: Hidas Gy. (szerk): A megtermékenyítéstől a társadalomig. Dinasztia. Budapest, 1997, 43-49.

ŐRZŐK. Egészségügyi alapellátók gyakorlatközpontú kézikönyve. Országos Tisztifőorvosi Hivatal. Budapest, 2014.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző pszichológus, gyógypedagógus és a Család & Gyermekpszichológia rovat szakújságírója. A koragyermekkori intervenció területén dolgozik. Jelenleg a Magyar Családterápiás Egyesületnél képződik családterapeutának. Továbbá integrált szülő-csecsemő konzultációs továbbképzésben is részt vesz.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ