A szülők nagyon sok okból kérhetik pszichológus segítségét. Az egyik leggyakoribb ok, hogy a gyerek nem hajlandó tanulni. Ilyenkor rendszerint a szülők és a velük együttműködő pedagógusok is értetlenül állnak a helyzet előtt, nehezen találnak magyarázatot, és lassanként kifogynak az eszközökből is, amivel tanulásra bírhatnák a gyereket. A konzultációk során kétféle irányból célszerű megközelíteni a kérdést: a gyerek életkori sajátosságaiból adódó elakadásokat feltárni, illetve az olyan általános okokat, amelyek bármely életkorban előfordulhatnak. A cikk első részében az életkori sajátosságokból adódó problémákat mutatjuk be.

Kisiskoláskor

Az iskola megkezdése hatalmas váltást jelent a gyerekeknek az óvodához képest. Sokkal több szabályhoz kell alkalmazkodniuk, sokkal több elvárásnak kell megfelelniük, emellett megjelenik és rögtön központi kérdéssé is válik az életükben a teljesítmény. A gyerekek rendkívül rugalmasak, de ennyiféle változás hirtelen megterhelheti őket. Ha az első osztály megkezdése után azonnal vagy nem sokkal jelentkeznek a tanulási problémák,

érdemes egy kis időt hagyni a gyereknek, hiszen könnyen lehet, hogy csak nehezebben alkalmazkodik az új helyzethez.

Ilyenkor beszélgetéssel, tudatosan megválasztott mesékkel, alkotótevékenységgel és közös játékkal segíthetik a szülők az átmenetet.

Ha a probléma tartósnak bizonyul, fennáll a lehetőség, hogy a gyerek nem iskolaérett. Ez azt jelenti, hogy életkorát tekintve megkezdhette ugyan az iskolát, ám valamilyen területen még szüksége lenne érésre. Gyakran előfordul ilyen, hiszen a gyerekek érése nagyon különböző ütemű lehet, illetve ugyanannál a gyereknél sem egyenletesen fejlődnek a különböző területek. Ilyen esetben érdemes tanulási képességvizsgálatot kezdeményezni a lakóhely vagy az iskola szerint illetékes pedagógiai szakszolgálatnál. A vizsgálat során egy pszichológus megvizsgálja a gyerek intellektuális képességeit, egy gyógypedagógus pedig a különféle iskolai készségek szintjét. Ha az eredmények igazolják az iskolaéretlenséget, előírhatnak fejlesztőfoglalkozásokat a gyerek számára, aminek az a célja, hogy fejlesztőpedagógus segítse a problémás területek érését. Bizonyos esetekben érdemes megfontolni az első osztály ismétlését is.

Nem ritka az sem, hogy a probléma egy jól meghatározott területen jelentkezik, például az írás, az olvasás vagy a számolás elsajátítása megy nehezen. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy az állandó kudarcok kihatnak a motivációra, és a gyerek negatívan kezd viszonyulni az iskolához és a tanuláshoz. Ebben az esetben felmerülhet a gyanú, hogy valamilyen tanulási zavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb.) állhat a háttérben. Ennek kiderítése érdekében szintén célszerű tanulási képességvizsgálatot kezdeményezni.

Ritkábban ugyan, de az is előfordul, hogy valamelyik – vagy mindkét – szülő tanulással kapcsolatos attitűdje áll a háttérben. Érdemes végiggondolni a szülők iskolai tapasztalatait. Milyen élmény volt az iskola? Érték-e kudarcok őket? Átéltek-e valamilyen traumát ebben az időszakban? Esetleg különösen tehetségesek, kiemelkedő tanulók voltak? A rég elfeledettnek hitt negatív élmények ugyanis aktivizálódhatnak, amikor a gyerekük ugyanabba az életkorba lép, ugyanabba a helyzetbe kerül, és szorongásaikat tudatosan vagy tudattalanul átadhatják a gyereküknek, ami elakadásként manifesztálódhat nála. Ha pedig kiemelkedő tanulók, tehetséges diákok voltak, a gyerek számára teljesíthetetlennek tűnő elvárások formájában jelenhet meg a tapasztalatuk, ami ellen védekezhet úgy a gyerek, hogy kerüli a megmérettetéseket vagy ellenáll a tanulásnak.

Sokszor lassabban alkalmazkodnak az iskola követelményeihez.

Felső tagozat

Az iskolai pályafutás következő jelentős mérföldköve a felső tagozat. Ekkor ugyanis számos új tantárggyal kell megbarátkoznia a tanulónak, illetve a megszokott tanítónénik/bácsik helyett egy sereg tanár elvárásaihoz és személyiségéhez alkalmazkodnia. Fokozza a helyzetet, hogy az alsó tagozathoz képest sokkal komolyabb teljesítményt várnak el tőle. Az iskolakezdéshez hasonlóan ez is hatalmas váltást jelent, amihez a legtöbb gyerek nem tud azonnal alkalmazkodni. A zökkenőmentesebb átállás érdekében hasznos, ha a szülők felkészítik a gyereket a megváltozott helyzetre, beszélgetnek arról, hogy miben lesz más a felső tagozat, milyen új kihívások várnak rá. Ha van nagyobb testvér, nagy segítség, ha ő is megosztja a tapasztalatait. A gondos előkészítés azonban nem mindig elég, ha pedig elmarad, lehet számítani kisebb visszaesésre ötödik osztály elején. Az iskolakezdéshez hasonlóan itt is érdemes egy kis időt hagyni az alkalmazkodásra és segíteni az átállást.

Ha nem szűnik meg a probléma, először érdemes alaposabban megvizsgálni a gyerek tanulási szokásait. Gyakran ugyanis az áll a tanulási problémák hátterében, hogy nincs hozzászokva, hogy készülnie kell az órákra. Jó intellektusú gyerekeknél általános, hogy alsó tagozatban már azzal megtanulják az anyagot, hogy odafigyelnek órán a pedagógusok magyarázatára, és otthon vagy a napköziben már nem kell tanulniuk. Felső tagozatban azonban ez már rendszerint nem elég, így fel kell hívni a figyelmüket a készülés szükségességére.

A tanulási szokások vizsgálatakor az is kiderülhet, hogy készül ugyan a gyerek, ám nem a megfelelő technikával tanul.

Sok iskolában sajnos nem fektetnek hangsúlyt arra, hogy megtanítsák a gyerekeket a hatékony tanulás módszereire, így amikor önállóan kell elsajátítaniuk a tananyagot, a magolásra hagyatkoznak. Ez azonban a legidőigényesebb és a legkevésbé eredményes módszer. Ilyen esetben valamilyen tanulástechnika tréning vagy tanácsadás lehet a megoldás.

Fel nem fedezett tanulási zavar, illetve szövegértési nehézség is állhat a tanulási problémák hátterében. Előfordulhat, hogy alsó tagozatban jól kompenzál a gyerek, nem jelenik meg a probléma, ám felső tagozatban az egyre hosszabb tankönyvi szövegekkel már nem tud megbirkózni. Ilyen esetben is a tanulási képességvizsgálat és az ennek nyomán igénybe vehető fejlesztő foglalkozás lehet a megoldás.

A tanulási problémák másik gyakori oka ebben az időszakban, hogy a gyerek elkezd serdülni. Ekkor egyre inkább a társas kapcsolatok, illetve az intenzív testi és lelki változások kerülnek előtérbe, és a tanulás háttérbe szorul. Elmélyítheti a problémát, hogy megjelenik a lázadás a szülők és a pedagógusok ellen, így minden motivációs törekvés a visszájára fordul.

Középiskola

Ebben az időszakban is elsőként a serdülőkorra kell gondolni tanulási problémák esetén. A nagykamaszok ugyanis egyre önállóbbak, a szülőknek egyre kevesebb kontrolljuk van. A bulizás, alakuló párkapcsolatok és egyre fontosabbá váló baráti kapcsolatok olyannyira leköthetik a középiskolások figyelmét, hogy a tanulásra kevés idő, energia és motiváció marad.

A másik terület, ahol a probléma gyökerezhet, az iskolaválasztás. Tanulási problémák esetén

érdemes feltenni azt a kérdést, hogy jó helyen van-e a gyerek, biztosan a megfelelő intézménybe jár-e.

Ki választotta az iskolát, milyen szempontok mentén? Nem ritka, hogy a továbbtanulás nem a képességek és a jövőbeli célok alapján történik, hanem azért ragaszkodik egy középiskolához a gyerek, mert a barátai is ott tanulnak tovább. Szintén gyakran előfordul, hogy a szülők választják ki az iskolát, és a gyereknek nincs beleszólása. Ilyenkor többnyire olyan gyakorlati szempontok lebegnek a szülők szemei előtt, mint a jövőbeli munkalehetőségek és a biztos egzisztencia, ám ha a gyerek idegenkedik az intézménytől, esetleg nem érzi magáénak jövőbeli szakmáját, könnyen elakadhat a tanulásban. Célszerű hát közösen kiválasztani az intézményt, figyelembe véve a gyerek képességeit, erősségeit, vágyait és az olyan gyakorlati szempontokat is, mint a jövőbeli boldogulás lehetősége. Gyakran találkozni olyan esettel is, hogy a választásnál az intézmény presztízse a döntő, ám hamar bebizonyosodik, hogy a gyerek képességei nem megfelelőek ahhoz, hogy teljesítse a – sokszor rendkívül magas – követelményeket, és a sorozatos kudarcok hatására már tanulni sem hajlandó, vagy olyan szorongást él át, ami akadályozza a tanulásban. Talán ezzel a helyzettel a legnehezebb szembenézni és megküzdeni, ám ilyenkor a legjobb megoldás az iskolaváltás.

Cikkünk következő részében azokat az okokat vesszük sorra, amik bármely életkorban előfordulhatnak.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ