„A sport olyat tud adni, amit semmi más” – hangzott el a gondolat a Budapesti Corvinus Egyetem által szervezett előadáson. Hajdú B. István, Knézy Jenő, Horti Gábor sportriporterek és Kiss Gergely háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó beszélgetett munkáról, a magyar sportról, sikerekről és megható pillanatokról. Mit ad a sport a magyar nemzetnek? Vajon miért van ennyi külföldi sportoló a magyar csapatokban? Mennyire tükrözik vissza a valóságot a közvetítések? Mennyire kell objektíven közvetíteni egy sporteseményt? Melyik volt életük legmeghatóbb sportpillanata? Többek között ezekre a kérdésekre kaphattunk választ a kerekasztal-beszélgetés során. Tudósításunk.

Már a kerekasztal-beszélgetés címe (Jó estét, jó szurkolást! – Sport egy kicsit másképp) is hűen tükrözte, hogy az este során a sport egy másik aspektusába nyerhetünk betekintést Magyarország leghíresebb sportkommentátorai által.

Partos Bence, a Mindset főszerkesztője és egyben az est moderátora, Vincze Ottó magyar válogatott labdarúgó gondolatával indította a beszélgetést. Mit gondolnak a résztvevők, miért másolunk külföldi mintákat a magyar sportban? Hogyan változik ez az egyes sportágakban?

A vízilabda száz éves, igen erős tradíciókkal rendelkező sportág – mesélte Kiss Gergely olimpiai bajnok vízilabdázó –, mégis egyre több külföldi játékost láthatunk a magyar bajnokságokban is. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a korábban mindössze tizenkét-tizennégy csapat játszott az országos bajnokságban, ezt azonban tizenhat csapatra bővítették, mely negyven-ötven új játékost jelent. Ennyi minőségi vízilabdázónk nem feltétlenül van, így külföldről kell feltölteni a csapatokat, leginkább szerbekkel, montenegróiakkal, horvátokkal. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy csupán akkor kell külföldi sportoló vagy szakember, ha arra a posztra a magyarok közül nincsen megfelelő. Ami pedig a labdarúgást illeti, a nagyobb eredmények elmaradása miatt érdemes lenne az alapoktól kezdeni az újraépítkezést. Gondoltak itt a külföldi utánpótlást nevelő edzők, játékosok szakmai segítségére, mely által a jövő egy felkészültebb nemzedéke léphetne pályára.

A kerekasztal tagjai balról jobbra: Partos Bence, Kiss Gergely, Hajdú B. István, Knézy Jenő.

Magyarország mint sportnagyhatalom

2017-ben Magyarország adott otthont a vizes- és cselgáncs világbajnokságnak, Győrben pedig Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivált (EYOF) rendeztünk. Nyáron túraautó világbajnokságra és a Forma-1 itthoni állomására látogathattunk el. Asztaliteniszben, vívásban, birkózásban, öttusában és tornában World Tour-, világkupa- vagy Grand Prix-viadalt szerveztünk, és idén ismét Budapest adott otthont a női kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntőjének. Mindemellett pedig számos tömegsport rendezvényt is megemlíthetnénk.

„Sportnagyhatalom esetén mi, magyarok az élsportról beszélünk. A sportnak azonban számos más területe is van, gondoljuk csak a szabadidős sportra vagy a tömegsportra. A különböző országok mást és mást tarthatnak fontosnak a sport kapcsán” – mondta Hajdú B. István Prima Primissima díjas magyar sportújságíró, sportriporter, televíziós kommentátor.

Magyarország versenyzői 1896 óta majdnem az összes nyári és téli olimpián elindultak, és kivétel nélkül minden nyári játékokon felcsendült a himnuszunk. Knézy Jenő szerint az egyéni sportokban kiemelkedő eredményeket érünk el, a csapatsportokról viszont nem tudja ugyanezt elmondani. Látni kell, hogy vannak kultúrákhoz kötődő sportágak, így az egyes országok más és más sportág területén lehetnek eredményesek. Az a tény azonban nem vitatható, hogy

a kis nemzetek között mindenképpen egyedülállóak vagyunk,

és a magyar sport az életünk azon területe, amelyre méltán lehetünk büszkék.

A közvetítések és a valóság

A beszélgetés második felében a mérkőzések közvetítésére, azok valóságtartalmára és élményére helyeződött a hangsúly. Kiss Gergely személyes emlékével indított, mikor élete első televíziós közvetítéséről mesélt, melyet idősebb Knézy Jenő közvetített, kinek emlékezetes mondata így hangzott: „…csúnya mellét lőtt a fiatal Kiss”.  Emellett azonban elhangzott Hajdú B. István ikonikus athéni közvetítése is, és a labdarúgó Európa- bajnokságról is hallgathattunk történeteket.

„A legjobb érzés, ha magyar sikert közvetíthet az ember”

– mondta Knézy Jenő, akinek volt szerencséje kilenc olimpiai bajnoki címet a kommentátori székből végigkísérnie. Ugyan a mikrofon valamiféle kontrollt ad, mégis hatalmas felelősség hárul rájuk egy ilyen érzelmileg felfokozott helyzetben. A nézők és szurkolók oldalát tekintve is hatalmas erőt tud adni, ha a kommentátor úgymond együtt él a meccs alatt a sportolókkal. A magyar nemzetnek is egyfajta motivációs tréning, ha megnéz egy olyan színvonalas közvetítést, ahol magyarok nyernek.

A valóságtartalmat boncolgatva a beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy nem mondhatják azt, ami ellentétes azzal, amit mindenki lát. Azt azonban minden alkalommal próbálják figyelembe venni, hogy minden játékosnak lelke van, akit személyességükben semmi esetre sem akarnak megbántani. A játékosok így vagy úgy, de közel állnak hozzájuk, ezért megjegyzéseik a szakmai oldalról származnak. Hiszik, hogy akkor járnának el tévesen, ha nem fogalmaznának meg kritikákat egy-egy helyzettel vagy mérkőzéssel kapcsolatban.

A legmeghatóbb sportpillanat

A kerekasztal-beszélgetés során lehetőség nyílt arra, hogy a résztvevők által feltett kérdésekre is válaszoljanak a meghívottak, így mivel igen nagy volt az érdeklődés a legmeghatóbb sportpillanatok iránt, személyes élményekbe is betekintést nyerhettünk.

Többen említették az athéni vízilabda döntő pillanatait, mely Kiss Gergely számára egyénileg és csapatban is nagy jelentőséggel bír, de felejthetetlen az első „himnuszra sírás” pillanata is.

A labdarúgás területén kitüntetett szerepet kapott az osztrákok elleni győztes meccsünk, és az a pillanat is, amikor a lyoni stadion kivetítőjén megjelent Magyarország csoportelsősége. A vizes világbajnokságon pedig Knézy Jenőt hatotta meg a magyar 4×100-as váltó célba érkezése, mely számára bármelyik olimpiai aranyat felülmúlja.

Zárásképp moderátorunk azt kérte, írják le egy szóval számukra mit jelent a sport:

a szívüket, élményforrást, az életüket és ennél jóval többet.

A közel másfél órás beszélgetés során személyes véleményeket, élményeket hallhattunk, az előadóktól megszokott humorral fűszerezve. Az előadás érdekességét mutatja, hogy rendkívül sok kérdés érkezett már korábban a regisztrálóktól és utána a jelenlevőktől is.

Szakújságírónk a rendezvény után Dobránszki Gergővel, a rendezvény főszervezőjével, a Budapesti Corvinus Egyetem sportreferensével beszélgetett. Lapunk kérdésére elmondta, hogy munkacsoportjuk határozott szándéka, hogy a sportot a szervezett egyetemi sportnapok és bajnokságok mellett elméleti síkon is népszerűsítsék a hallgatók és érdeklődők körében. Szeretnék bemutatni a sport minden aspektusát, sportkommentátorokat, klubvezetőket, szponzorokat, sportszergyártókat segítségül hívva, de mindig egy élsportoló nézőpontjával, véleményével színesítve.

•••

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ