Hirdetés

Gondolkodtál már azon, mit ad nekünk a sport? Erőnlétet, fizikai és mentális egészséget, jó alakot, erőt, kitartást és még sok minden mást. De vajon belegondoltál már abba, milyen társadalmi szintű hozadékai lehetnek? Mit tud tenni a környezetünkért? Hogy tudja jobbá és élhetőbbé tenni a Földet? Cikkünkben szót ejtünk a hajléktalanságról, fenntarthatóságról és a sport béketeremtő szerepéről.

Hirdetés

Sporttal akár a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséért is tehetünk. Bár tény, hogy egyes sportok státuszszimbólumként jelennek meg (ilyen például a golf), és egyének társadalmi és gazdasági feltételei befolyásolják, hogy milyen körülmények között, milyen felszereltséggel tud edzeni az adott személy, mégis a pályán nagyobb az egyenlőség, hiszen itt kevésbé az számít, mennyi pénze van a sportolónak, sokkal inkább egyéni tehetsége, akaratereje, motivációja és a befektetett idő és energia.

A csapatsportok kifejezetten fontos szerepet tölthetnek be az egyenlőtlenségek minimalizálása érdekében. Több országban működnek sportközösségek, melyek erre a célra hivatottak. Magyarországon például a 2005-ben alapított Oltalom Sportegyesület focicsapatának tagjai között megtaláljuk a tehetős vállalkozókat ugyanúgy, mint a szegényebb társadalmi rétegből származókat, munkanélkülieket, hajléktalanokat is. Világszintű rendezvényeken is meg tudják magukat méretni, a legnagyobb esemény a Homeless World Cup, mely egy 2003 óta folyamatosan megszervezett hajléktalan labdarúgó-világbajnokság.

De mégis melyek azok az ismérvei a sportnak, amelyek ilyen hatékonyan képesek a társadalmi különbözőségeket csökkenteni? A válasz abban rejlik, hogy

a sport képes megteremteni egy közös nyelvet,

közös értéket, normarendszert, mely azonos alapra helyezi a személyeket, így olyan egyenlő közeget tud biztosítani, ahol könnyebb személyközi kapcsolatokat kialakítani. Ezen felül csapatsportoknál a közös célok kitűzése ösztönzi őket arra, hogy egy egyénen túlmutató, közös cselekvés valósuljon meg. Így megjelenhet az összefogás, a kollektív éntudat, a kooperáció. Egy ilyen közösségben a tagok közös értékek által vezérelve döntenek és cselekednek, egymástól pedig kívánatos magatartásmódot, viselkedésformákat tudnak elsajátítani.

A sport képes megteremteni egy közös nyelvet, közös értékeket, normarendszert.

Sporttal a békéért

Annak ellenére, hogy a sport inkább a versenyzéssel, a másik legyőzésével asszociálható, mégis a bennünk lévő versenyzési ösztön egy békésebb, kontrolláltabb keretek között valósulhat meg. Bardocz-Bencsik Mariann, a Testnevelési Egyetem hallgatója a sport nemzetközi fejlesztésben és béketeremtésben játszott szerepéről tartott előadát. Ezt a tudományterületet SDP-nek, azaz „Sport for Development and Peace”-nek nevezzük. Egy kitűnő példa erre, amikor

a világháború ideje alatt német és brit katonák fociztak a lövészárkok között.

Plogging – a legújabb svéd futó őrület

Futás és szemétszedés, mindez egyszerre. Ez nem más, mint a plogging. Svédországban új mozgástrend hódít. Úgy látszik, ez az ország nem csak a boldogságkutatások ranglistáján áll elöl, de edzésformákban is folyamatosan újítanak. Életstílusuk sporttevékenységeikben is megmutatkozik: a svédek által kitalált reformfutás, vagyis a plogging jelentése a svéd felszed szóból és a kocogásból származik. A plogging célja, hogy futás közben a személyek az útjukba került műanyag palackokat és szemetet összeszedjék.

Egy-egy futás alatt akár több kilogramm szemét is összegyűlhet.

Környezetünk tisztaságának fenntartása igen központi témává vált. Ha csak a lakossági szemétfelhalmozódásról beszélünk, fejenként is rengeteg szemetet generálunk naponta, az óceánokban landoló szemétszigetekről nem is beszélve. A mennyiség már önmagában nagy probléma, ezt pedig tetézi, hogy a szemét nagy százaléka nem természetes úton lebomló anyag, hanem le nem bomló vagy káros anyagból keletkezik, mint például műanyag.

A plogging ezzel szemben lép fel, és arra ösztönzi az embereket, hogy tegyék meg a legtöbbet, amit egyéni szinten meg tudnak tenni környezetükért. Ez a kezdeményezés rohamosan terjed több országban is, melyben a közösségi médiának óriási szerepe van. Több csoport is alakult már, ahol egymással videókat, képeket osztanak meg plogging-edzésükről – tehát nem csak környezetvédő, de közösségformáló szerepe is erős.

Green Gym, a fenntarthatóság jegyében

Végezetül pedig egy szintén új és izgalmas kezdeményezést mutatunk be, melynek célja egy környezettudatosabb, egészségesebb és aktívabb közösség létrehozása. Ez nem más, mint a Green Gym, ami egy alternatív mozgáslehetőséget kínál azok számára, akik szeretnék a sportolásra szánt idejüket úgy eltölteni, hogy közben nemcsak a testük edzésével foglalkoznak, de társas kapcsolataikat is ápolják, mentális fittségükre is figyelnek és a környezetért is tesznek. Külön-külön foglalkozni ezekkel a területekkel is már fél siker, nemhogy egyszerre! A koncepció 1990-ben született meg, Dr. William Bird háziorvos és önkéntesek által. Az első órát hét évre rá, 1997-ben szervezték meg, 2006-ra pedig már az Egyesült Királyságban 55 helyen is elérhető volt a projekt, sőt 2005-ben a Jótékonysági Díjat is bezsebelte ez a kezdeményezés. A Green Gym szabadban űzhető mozgáslehetőség:

A tradicionális edzőtermi gépeket lecserélik kapára, fűnyíróra és egyéb kerti szerszámra,

és tíz guggolás helyett kint a természetben közösen fát ültetnek, gyümölcsöt termesztenek, kerítést festenek vagy épp térkövek letételével teszik élhetőbbé környezetüket.

A sportra tehát érdemes picit más szemszögből is rátekinteni. Nemcsak egy fizikai aktivitásról beszélhetünk, de a fizikum fejlesztése és mentális egészségünk megóvása mellett az egyénen túlmutató, társadalmi és környezetvédelmi hatásai is vannak. A sport képes csökkenteni a társadalmi egyenlőtlenségeket, béketeremtő funkciója van, összehoz minket. Ezen felül pedig a mozgást olyan tevékenységekkel lehet kombinálni, ami egy fenntarthatóbb bolygó megteremtését szorgalmazza.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző munka- és szervezetpszichológus, a Mindset Pszichológia Sportpszichológia rovatának szakújságírója. Tanulmányait a Budapesti Műszaki - és Gazdaságtudományi Egyetem Munka- és Szervezetpszichológia szakán végezte. Jelenleg egy nemzetközi pozitív pszichológiai kutatásban vesz részt.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ