Hirdetés

Napjainkban rengetegszer mondjuk és érezzük magunkat stresszesnek. Sokszor halljuk, hogy a stresszmentes életmódra kell törekedni, így óhatatlanul negatív következményeket párosítunk a stressz fogalmához. De vajon mit is jelent pontosan ez a szó, kiket érint, és hogyan lehet ezzel megküzdeni? Cikkünk a témát sportpszichológiai szemszögből járja körül.

Hirdetés

Ha a stresszre gondolunk, kellemetlen érzések, rohanás és idegesség jut eszünkbe. Érdemes azonban megismerkednünk Selye János elméletével, melyet 1964-ben dolgozott ki. Ő kétféle stresszt különít el. Az egyik a distressz, amely az általunk jól ismert, káros fajta. Ez hosszú távon lelki, illetve testi egészségkárosodáshoz vezet. Ezt az Általános Alkalmazkodási Tünetcsoport (General Adaptation Syndrome – GAS) koncepciójában foglalta össze.

Ennek három fő szakasza van:

  1. Az alarm/vészreakció során a szervezet felkészül a stresszre. Ilyenkor fokozódik az adrenalintermelés és ACTH szabadul fel.
  2. Az adaptáció (alkalmazkodás) vagy rezisztencia (ellenállás) szakaszában a kortizol termelése fokozott. A stresszor hosszantartó jelenlétekor a szervezet vagy hozzászokik, vagy pedig ellenállást tanúsít.
  3. A végső fázis a kimerülés. Amennyiben a stresszor nem szűnik meg, a szervezet energiaraktárai akár véglegesen is kimerülhetnek.
A GAS szemléletesebb megjelenítése.

Ezzel szemben

az eustressz nem okoz kárt, sőt a fejlődést is képes elősegíteni.

Gondoljunk csak egy versenyzőre, aki a rajt előtt ugyan ideges, fellépnek nála a stressz által kiváltott tünetek, de közben tudatában van annak, hogy ezen a versenyen sikereket érhet el. Így az eustressz következtében teljesítménye maximális lehet.

Nem Selye János volt az egyetlen, aki a stresszel foglalkozott. Lazarus a stresszorokat a veszélyeztető környezeti hatások, azaz a stresszhelyzetek összességeként definiálja. Ő háromféle stressztípust különített el, méghozzá a kihívást, a kárt és a fenyegetést. Eszerint a stresszor segíthet kibontakoztatni a képességeinket, de ugyanakkor lehet végleges és visszafordíthatatlan, illetve a károk elővételezését is előidézheti. Ő is úgy találta, hogy amennyiben egy stresszort kihívásként értelmezünk, akkor a pozitív érzelmeink elnyomják a negatívakat és így kedvezőbb, egészségesebb következményekkel járhat.

 

Sportolói szemszög

A versenyfelkészülés nem csak fizikailag, pszichésen is megterhelő. Sajnos, előfordulhat, hogy egy versenyen a sportoló nem azért teljesít a vártnál rosszabbul, mert nem volt megfelelő az edzésmunkája, hanem azért, mert lelkileg nem volt felkészülve a megmérettetésre. Nagyakáldi Csaba három tényezőt ismertet, amitől függ a versenyhelyzet hatására kialakuló stressz szintje. Az első az esemény fontossága. Minél fontosabb, annál megterhelőbb a versenyző számára. Ezen kívül a bizonytalanság is stresszor lehet. Minél több ilyen tényező van jelen, annál erőteljesebb hatást gyakorol a sportolóra. Mindezek mellett figyelembe kell venni az egyén személyiségét is. Aki alapvetően is szorongó – még nem versenyhelyzetben is – az sokkal erősebben fog szorongani, mint a társai. A sportolóknak lelki segítség lehet, ha már jól ismerik a pályát, érthető taktikai utasításokat kapnak az edzőjüktől, illetve előzetes sportpszichológiai felkészítésben részesülnek.

Létezik egy elmélet, amely azt mondja ki, hogy egy bizonyos arousal szint mellett tudja a sportoló a maximumot nyújtani. Ez az optimum arousal elmélet, melyet Hebb dolgozott ki, és egy fordított U alakú görbén ábrázolható.

Amennyiben egyáltalán nem éri stressz a versenyzőt, úgy rajtapátia, ha pedig túl sok éri, akkor rajtláz jelentkezik a sportolónál.

Mindkét esetben az elvártnál rosszabbul fog teljesíteni.

 

Hebb fordított U alakú görbéje. Láthatjuk, hogy egy bizonyos arousal szint mellett a legjobb a sportoló teljesítménye.

Edzői szemszög

Nyilvánvaló, hogy az edző is ideges lehet, amikor az általa felkészített sportoló a pályára lép, hiszen az ő teljesítménye az edzői munkáról ad visszajelzést. A stresszorokat az edzők szempontjából többfelé oszthatjuk. Az egyik csoportba kerülnek azok a tényezők, amik az ő munkáját, annak hatékonyságát mutatják, illetve a versenyzője teljesítményével kapcsolatosak. Egy másik kategóriába sorolhatjuk az esemény által létrehozott stresszorokat, úgy mint a verseny szervezésében felmerülő problémákat, a nem megfelelő vezetést, illetve az általános környezeti feltételeket.

Az edző is aktív szereplője minden sporteseménynek.

Ezek alapján láthatjuk, hogy az edzők nagyon is aktív szereplői egy versenynek, tehát ők is megérdemlik, hogy így tekintsünk rájuk.

Szülői szemszög

Bár gyakran bele sem gondolunk, a szülőknek nélkülözhetetlen szerepük van gyermekük sportteljesítményében. Azon túl, hogy a versenyek végeztével büszkék a jól szereplő sportolópalántára, az edzésidőszakban is bizonyítaniuk kell. Számukra az okozza a legnagyobb stresszt, hogy hogyan egyeztessék össze az edzéseket a többi gyermekük elfoglaltságaival, hogy milyen anyagi vonzatai vannak egy klubtagságnak, vagy akár az is, hogy hogyan nyújthatnak megfelelő támogatást.

Fontos, hogy a szülők sportoló gyermeküket megfelelően tudják támogatni.

Éppen ezek miatt lenne fontos, hogy ők is kapjanak segítséget ahhoz:

hogyan tudnak a legjobban megküzdeni a „sportszülőség” nehézségeivel,

illetve miként tudnak a leginkább támogatóak lenni. Ez utóbbi azért is lényeges szempont, mert fontos, hogy egy szülő a felnőtt sportoló mögött is ott legyen, és kellőképpen tudja őt bíztatni.

Nehézségek

A sportolónak meg kell tanulnia, hogyan lehet úrrá saját szorongásán, illetve hogyan érhet el egy megfelelő arousal szintet a versenyeken. A pszichológiai felkészítést nehezíti, hogy ez az optimális szint nehezen meghatározható. A stressz nem mérhető kérdőíves formában, hiszen a verseny után már nem kapnánk valós válaszokat. Ezen felül a fiziológiai változások sem rögzíthetőek, miközben a versenyző téthelyzetben van.

Mindezek ellenére természetesen vannak módszerek, melyekkel a sportoló mentálisan felkészíthető egy téthelyzetre, de ezek általában nem csak egy problémára fókuszálnak, hanem komplex szituációkra nyújtanak megoldást.

Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy egy verseny minden résztvevő – legyen az sportoló, edző vagy szülő – stresszhelyzetet él meg, de ezek megfelelő kezelésében egy jó sportpszichológus segítséget nyújthat. Ez a fajta közös munka a legjobb teljesítmény eléréséhez segíti hozzá a verenyzőt.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ