Hirdetés

A rövid távú vagy alkalmi partnerválasztás okait számos kutató igyekezett már feltárni. Az emberek nagy része hosszú távú, monogám párkapcsolatra törekszik, ám ez nem zárja ki az esetleges egyéjszakás kalandokat sem. Miért „megyünk bele” az ilyen helyzetekbe – már aki belemegy egyáltalán? 

Hirdetés

A nem tervezett szexuális együttlétek közös jellemzője, hogy a romantikus folytatás bárminemű igénye és ígérete nélkül jelennek meg. Hatfield és munkatársainak definíciója szerint szex a hagyományos kapcsolaton túl. Az alkalmi párkapcsolatok közé tartozik az egyéjszakás kalandok mellett a „barátság extrákkal” kapcsolat, valamint az úgynevezett „hookup”. Az egyéjszakás kaland némiképp más kategóriába tartozik, mint a fönt említett másik kettő, ugyanis ebben az esetben a partner nagy valószínűséggel már nem jelenik meg többször az adott egyén életében, míg a másik két helyzetben az alkalmi szexre kapható másik lehet ismétlődően ugyanaz a személy is.

Őseink és a párválasztás

Garcia és munkatársai (2012) összefoglaló munkájukban kitérnek arra, hogy az alkalmi szexuális partnerkapcsolatok főképp a fiatal felnőttkorban jellemzőek. Emellett a média erős nyomást gyakorol nemcsak a fiatalokra – a szexuális szabadság és alkalmi szex óriási erővel van megjelenítve a populáris kultúrában. Ennek ellenére az egyéjszakás kalandok korántsem a mai társadalmunk jellegzetességei! Az evolúciós pszichológusok egyetértenek abban, hogy a partnerválasztásunkat ősidők óta befolyásoló tényezők az alkalmi együttléteket is meghatározzák.

Buss és Schmitt (1993) munkájában az emberi szexuális viselkedés fő motívuma a szaporodás költségének mérlegelése. Ez röviden azt jelenti, hogy attól függően részesítjük előnyben a rövid vagy hosszú távú kapcsolatokat, hogy mennyit nyerhetünk vele. Ha úgy véljük, az alkalmi kapcsolat

megéri a kockázatot,

vállaljuk azt. Azonban mind a két stratégia (vállalni a kalandot vagy ragaszkodni) más és más problémákat vet föl, amihez a két nem eltérő módon próbál meg alkalmazkodni. A cél ugyanaz: minél kevesebbet invesztálni és minél többet nyerni.

Miért előnyös egy férfinak az alkalmi együttlét? Nem kell sokat tennie a dologért, és mégis elnyeri a nő kegyeit, tehát megvan az esélye arra, hogy génjeit továbbadja. A férfiak számára az alkalmi kapcsolatok sokkal előnyösebbek ebből a szempontból. Nagy valószínűséggel ez is közrejátszhat abban, hogy könnyebben bonyolódnak bele az ilyen jellegű kalandokba – ezt számos kutatás bizonyította már.

Miért lépünk rá az alkalmi kapcsolat ösvényére?

Nők esetében más a helyzet. A nő a befektetés terén hátránnyal indul: a gyermekvárás kockázata és a gyermek kihordása csak az ő feladata. Ezért igyekszik olyan férfit találni, aki minél többet invesztál a kapcsolatba, így próbálván kiegyenlíteni ezt az egyenlőtlenséget. Ebből kifolyólag, sokkal kevésbé bocsátkoznak alkalmi szexuális kapcsolatba. Ha mégis megteszik, azért mert úgy érzik, a férfi megéri a kockázatot: olyan genetikai állománnyal rendelkezik, amit kár lenne elszalasztani.  A nők számára az egyéjszakás kalandok terén kiemelten fontos a különösen jó fizikai megjelenés. A férfiaknál szintén a legfontosabb érv a partner külseje, ám esetükben a hosszú távú partnerválasztásnál a jó külső hasonlóan fontos, míg a nők külsőre vonatkozó elvárásai az egyéjszakás kalandokat illetően nagyon megugranak. Ez sugallja ugyanis számukra a legjobb génállományt.

Mit keres a nő, mit keres a férfi?

Li és Kenrick (2006) megpróbálta feltérképezni, miért megyünk bele az egyéjszakás kalandokba. Kutatásuk sokban igazolta a Buss és Scmitt által vizsgált nyereség stratégiát. Többek között, heteroszexuális, egyetemista fiatalok részvételével, önbevallás alapú kérdések során ők is kimutatták, hogy a férfiak hajlandóbbak az alkalmi szexre. Rövid távú és alkalmi kapcsolat esetén mind a két nem számára

a külső megjelenés a legfontosabb tényező.

A nők a férfiakhoz képest a többet adnak a partner szociális vonásaira is, ám a fizikai vonzalom mindenek felett áll. Hosszú távú kapcsolatokban a nők és férfiak igényei jobban idomulnak egymáshoz, a belső tulajdonságok kerülnek előtérbe, ám a férfiak ebben az esetben is jobban monitorozzák a fizikai jellemzőket.

Az egyéjszakás kalandok tehát a vonzalom függvényei. De mit tartunk ilyenkor vonzónak? Li és Kenrick (2006) szintén megvizsgálták ezt a kérdést is. Kutatásuk alapján a potenciálisan vonzó férfi magas és izmos, míg a férfiak a női fenék és mell arányosságait tartják szem előtt, továbbá előnyben részesítik az alacsonyabb nőket. A kutatók azonban egy olyan csoportra is bukkantak, aki egyértelműen a hosszú távú partnerkapcsolatokat preferálták és elzárkóztak az alkalmi együttlétektől. Ez a férfiakból és nőkből álló vegyes csoport minden esetben azokat a vonásokat részesítette előnyben, amiket a hosszú távú partnerválasztásnál keresünk: ezek többek között az intelligencia, a kedvesség, az együttműködő képesség. Az ide sorolható nők kevéssé értékelték magasra a vonzó külső megjelenést az alkalmi kapcsolatok esetén sem.

Ez alapján is érdemes megfontolnunk, hogy bár az evolúciós tényezők általánosan jellemzőek lehetnek, számtalan szubjektív indok és személyiségjegy állhat amögött, ki mennyire hajlandó alkalmi kalandokba bocsátkozni – és ki mennyire zárkózik el azoktól. Keressünk bár alkalmi partnert vagy társat hosszútávra, az önmagunk számára felállított határok a mérvadóak. Határaink ismerete segíthet megértenünk, miért vágyunk ilyen vagy akár olyan kapcsolatra, valamint hogy feltérképezhessük, kit és mit keresünk igazán.

Hirdetés

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ