A 1990-es években virágzásnak indult Észak-Kaliforniában a technológiai ipar. Ma már a legnagyobb vállalatok többségének San Francisco a bázisa. Azonban – ahogy korábbi cikkünkben is említettük – az informatikusok Mekkájában is számos nehézséggel küzdenek az ott élők. Nemrégiben pedig megjelent egy újabb probléma: a Szilíciumvölgy-szindróma. Ez azonban már minket is érinthet! Bárhol is élünk, ha irodai munkát végzünk, akkor már láttuk vagy tapasztaltuk ennek tüneteit. De mi az a Szilíciumvölgy-szindróma és hogyan előzhető meg? Cikkünkből kiderül!

A kutatási adatok szerint egy irodai dolgozó átlagosan 6,2 órát tölt ülve minden munkanapján. Legtöbben a munkaidőnk 75 százalékában ülünk, ülünk a kocsiban vagy a buszon ingázás közben, majd kikapcsolódásképpen ülünk otthon is a tévé vagy a számítógép előtt. Az egyre nagyobb számban rendelkezésre álló kutatási eredmények alapján sokan úgy vélik,

ma már ugyanolyan káros lehet órákon vagy akár napokon át a számítógép előtt ülni, mint dohányozni.

A tartósan ülő életmód ugyanis növeli az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri megbetegedések, többek között a szívroham kockázatát, és korai halálhoz is vezethet. Ehhez hozzáadódik még, hogy sokszor annyira kétségbeesetten függünk az életünket több szempontból megkönnyítő technológiától, hogy észre sem vesszük: ezek az eszközök irányítanak bennünket, újra és újra használatra csábítanak minket. És ez nem kíméli a szervezetünket sem. A technológiai ígéret teljes megtapasztalására irányuló törekvésünkben, vagy a technológiai eszközök helytelen használatával az egészségünket kockáztathatjuk.

A kaliforniai LUMO BodyTech egészségügyi szolgáltató cég egyik kutatásában 2000 dolgozó amerikai felnőttet vizsgált, akiknek a 60 százaléka számolt be olyan kóros egészségügyi tapasztalatokról, amelyek szerintük a technológia túlzott használatához vagy az ülő munkavégzéshez kapcsolódnak. Ilyen volt a hátfájás, a nyakfájás, a szem megerőltetése, a fejfájás, az alvászavarok, a csuklófájdalom, a kéztőalagút szindróma. A megkérdezettek 44 százaléka állította, hogy vényköteles gyógyszereket vett igénybe annak érdekében, hogy megszüntesse a Szilíciumvölgy-szindróma tüneteit, és csak 36 százalékuk próbálta a technológiai vonatkozású egészségügyi problémáit úgy megoldani, hogy csökkentette a számítógép előtt töltött időt. A kutatást végző társaság a fent említett tünetek együttesét Szilíciumvölgy-szindrómának nevezte el, mivel a válaszadók közül a tech ipar fellegvárában élők sokkal nagyobb valószínűséggel szenvedtek az ülő munkavégzés okozta egészségügyi problémáktól. A Szilíciumvölgy-szindróma fogalmát Charles Wang pszichiáter, a LUMO BodyTech társalapítója így definiálta:

„Olyan fizikai vagy mentális tünetek, amelyek a technológia túlzott vagy helytelen használatából adódnak.”

A Szilíciumvölgy-szindróma azonban amennyire egészségügyi probléma, ugyanannyira gazdasági is. A LUMO szerint a vállalatok ugyanis megközelítőleg 20 milliárd dollárt veszítenek évente az alkalmazottaknak adott háti-, nyaki-, és szembetegségekkel kapcsolatos kompenzációs kiadások miatt. Emellett további 100 milliárdtól esnek el a stressz okozta ismétlődő betegségekből adódó hiányzások és a produktivitás csökkenésének következtében.

A gyógymód

Ha úgy gondoljuk, hogy a Szilíciumvölgy-szindróma tünetei nálunk is fennállnak, akkor nagy valószínűséggel az lesz az első dolgunk, hogy a böngészőbe a „hátfájás″ vagy „fáj a szemem a számítógépezéstől″ kifejezéseket ütjük be, és keressük a kezelési javaslatokat. A legtöbb találat azt fogja sugallni, hogy a legjobb megoldás, ha abbahagyjuk a számítógép használatát, legalább egy időre. De lássuk be, a szabadságon túl szinte lehetetlen anélkül élni (és hosszú távon teljesíteni a kötelezettségeinket), hogy olyan technikai eszközöket használnánk, amelyek a tüneteinket is okozták. Az időszakos digitális detoxikálás vonzónak tűnhet, de nem reális megoldás, ha munkakörünk vagy a vele járó felelősségi körünk nem engedi, hogy offline legyünk.

Akkor hogyan kezelhetjük eredményesen és tartósan a Szilíciumvölgy-szindrómát? Tudatossággal.

Ideális esetben pillanatról-pillanatra tudnunk kellene arról, hogy a technológia éppen hogyan befolyásolja az életünket, az egészségünket. A legtöbben azonban észre sem vesszük, hogy milyen erőteljes szokásokat építünk a technológia köré. Például a telefonunkat használjuk ébresztőóraként, ezzel beengedve egy újabb digitális eszközt az ágyunkba. És ha már ott van, akkor még elalvás előtt átfutjuk az e-mailjeinket, a Facebookot, potenciálisan növelve ezzel a szorongásunk szintjét, és kockáztatva a pihentető alvást. Fontos a határok kijelölése! Ha például ébredés után általában az első dolgunk a közösségi média megnyitása, akkor ez könnyedén káros szokássá válhat. Határozzunk meg saját magunk számára olyan helyszíneket vagy időintervallumokat, ahol és amikor nem nyúlunk a telefonunk vagy a számítógép után! A tudatossághoz elengedhetetlen, hogy kidolgozzunk és be is tartsunk egy önfegyelmezési gyakorlatot, amely megakadályozza, hogy a technológia uralja az életünket.

Sokan úgy tartják, hogy a technológia által okozott káros tünetekkel éppen a technológia segíthet megküzdeni. Ha már úgyis használjuk, akkor használjuk arra, hogy tudatosabbak legyünk! Állítsunk be például a telefonunkon értesítést 30-40 percenként, ami figyelmeztet minket, hogy itt az ideje egy kis sétának. Vagy töltsünk le olyan programot, ami gátolja az „időrabló” weboldalak megnyitását. A Microsoft „Focus View” oldalai, mint például a KeepMeOut.com és különböző hangulatkövető szoftverek már léteznek, hogy fenntartsák a fókuszt és a mindfulnesst, akkor is, ha nincs lehetőségünk távol maradni a technológiától. A LUMOback okoseszköz célja pedig, hogy a testnek hangot adjon. Felszólítsa a felhasználókat, hogy álljanak fel, mozogjanak többet, és korrigáljanak a helytelen testtartásukon, ha munkájukat asztalhoz kötötten végzik.

Mindannyiunknak el kell gondolkodnunk azon, hogy az egyszerű személyes gyakorlatok és a technológiai innovációk hogyan képesek segíteni a technológiai vonatkozású egészségügyi problémák kezelésében. Ekkor bízhatunk egy olyan jövőben, ahol az innovációk intelligens alkalmazása nemcsak ellensúlyozza a már meglévő egészségügyi problémákat, hanem meg is előzi azok kialakulását.

 

•••

A Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ