Teherbíró képességünk feszegetése, a munkahelyi stressz és önnön korlátaink rendszeres átlépése könnyen burn-outhoz, azaz kiégéshez vezethet. A burn-out állapotába kerülni depresszióval, szorongással és sok szenvedéssel járhat. Különösen nagy veszélyben vannak azok, akik az önmegvalósítást a munkahelyükön és a karrierükön keresztül képzelik el. A burn-outig azonban nem egyik napról a másikra jut el az ember. Ez egy hosszú folyamat eredménye, éppen ezért különösen fontos figyelnünk a kezdeti, figyelmeztető jelekre.

A burn-out jelensége során a többség észre sem veszi, hogy átlépi saját teherbíró képességének határát. Az emberek általában ugyanis azt sem tudják, hogy ilyen létezik. Azonban mind testünk, mind lelkünk rendkívüli szenvedésnek tehetjük ki, ha ignoráljuk ezeket az apró jeleket. Így kezdődött ez Andreas Schwarzernél is. A német férfi már harminc éve dolgozott egy amerikai cég felsővezetésében, és mellette esti továbbképzésekre is járt. Hat évvel ezelőtt aztán szinte egyik napról a másikra összeomlott az akkor 51 éves, életerős férfi.  „Négy hétig csak az ágyban feküdtem, semmilyen fényt vagy zajt nem tudtam elviselni” – meséli tragikus élményeiről Schwarzer.

A burn-out depresszióhoz és szorongáshoz vezet

Számára mindez egyik pillanatról a másikra történt, a valóságban azonban ez egy hosszú folyamat eredménye volt, tele fel nem ismert figyelmeztető jelekkel. A burn-out önmagában azonban nem betegség, sokkal inkább egy olyan veszélyeztetett állapot, ami depresszióhoz és szorongáshoz vezet. „Akinek nagy elvárásai vannak önmagával szemben és az önmegvalósítást is a munkáján és a karrierén keresztül definiálja, különösen nagy veszélyben van” – mondja Irish Haut, a Német Pszichoterapeuták Szövetségének elnöke.

Rendkívül emberfüggő, kit mikor és milyen mértékben ér el a burn-out. Jelentősen befolyásolják mindezt a pszichikai- és társadalmi környezet tényezői is. „Fontos, hogy az illető felismerje a folyamatot és segítség után nézzen” – mondja Haut.

A munkahelyi stressz leküzdésére éppen az ellenkezőjét kellene csinálni annak, amit a munkánk során végzünk, tanácsolja Norbert Hüge, a Német Burn-out Megelőző Társaság vezető trénere. „Egy építőmunkás nyugodtan ülhet otthon a fotelben. Aki egész nap az íróasztalnál ül, annak viszont mozgásra van szüksége” – mondja.

Fontos, hogy megtaláljuk az ellentétét annak, ami a munkahelyünkön leterheltséget okoz.

Ha ezt nem tesszük meg, könnyen szem elől veszítjük magunkat aminek előbb vagy utóbb burn-out, azaz kiégés lehet a vége. Pontosan így tanulta meg Schwarzer is, hogy mi az, ami neki örömet jelent. Saját elmondása szerint a legfontosabb tényezők az egyensúly visszanyerésében a nyugalom, a csend, az emberi közelség, a napfény és a természet. A férfi azóta maga is egy öntevékeny burn-out megelőző csoportot vezet és saját tapasztalatai alapján írt egy könyvet is erről.

Vegyük komolyan a figyelmeztető jeleket!

Érdemes minél hamarabb komolyan venni a figyelmeztető jeleket. Amikor a hétvége már nem elég hosszú a pihenésre, amikor valaki csak a munkára gondol és elhanyagolja családját, barátait vagy éppen saját magát. Ha ezek a tényezők két hétnél hosszabb ideig fennállnak, nyugodtan kiindulhatunk abból, hogy nem csak átmeneti, „rossz időszakról” van szó. Hosszabb ideig tartott ez például Schwarzer Úr esetében is: másfél évvel az összeroppanása előtt masszív görcsöktől szenvedett, illetve az állkapcsát sem tudta rendesen mozgatni: csak levest tudott enni szívószállal. „Sok időbe telt, mire megtanultam, hogy vannak olyan tényezők, amelyeket nem tudok irányítani. Mindehhez kellett egy hosszú pihenés a rehabilitációs klinikán valamint terápiák és beszélgetések hosszú sorozata”– állítja az azóta újra egészséges férfi. Éppen ezért lényeges, hogy megvizsgáljuk saját magunkat és rájöjjünk, min kell változtatni.

Minden ember képes 3-4 héten belül újra strukturálni az életét” 

Lehet ez egy reggeli pihentető séta, néhány perc relaxálás munka közben, vagy pár kilométer futás esténként. Aki sportol, inkább lesz fáradt, de egészséges, mint elcsigázott és kizsigerelt” – erősíti meg Hüge.

Aki esetleg nem tudja az új struktúra szerint élni életét, esetleg továbbra is alvászavarai vannak, annak feltétlenül professzionális segítség után kell néznie. Nem elhanyagolandó persze az sem, hogy csökkentsük a munkával töltött órák számát. Ez nem féltétlenül jelenti azt rögtön, hogy munkahelyet kell váltanunk, de érdemes megnézni, valóban ez-e a számunkra tökéletes hely. Felismerte ezt Schwarzer is, aki egy évet dolgozott ugyan a régi cégénél, utána azonban rájött, hogy ez még sem a számára megfelelő hely. Azután félállásban tevékenykedett egy kerékpárszaküzletben most pedig egy társadalmi célú szervezetnél dolgozik Berlinben. Úgy gondolja: „mindegy, hogy valaki marad-e a régi munkahelyén vagy sem, hiszen sosem lesz már a régi. Hiszen mindez csak a régi énemmel történhetett meg”.

FELHASZNÁLT IRODALOMSpiegel
MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ