Hirdetés

Egy átlagos néző 15-20 tévécsatornát követ rendszeresen, ezzel szemben az előfizetési csomagjában gyakran 200-nál is több található. Érthető módon egyre erősödik az igény az egyéni ízlés szerinti, vagyis á la carte csatornaválasztásra, és ezáltal a feltételezett alacsonyabb havi díjra. Hiszen minek fizessek a Muzsika tévéért, amit sose fogok nézni, hogy megkaphassam a Comedy Centralt?! A következőkben arról olvashattok, mi történne, ha megvalósulna az á la carte csatornaválasztás – a válasz lehet többeket meglepetésként fog érni.

Hirdetés

Stranger Things, House of Cards, Orange Is the New Black – újvonalas kedvencek

A 2010-et követő évektől kezdődően a tv nézők médiafogyasztási szokásaiban fokozatosan, de jelentős változások álltak be. A fiatalabb korosztály lakásában egyre kevésbé találkozunk tv készülékkel, ezzel párhuzamosan csökken a regisztrált tv előfizetések száma is. De azért még ne kezdjük el temetni az egyre karcsúsodó fekete képdobozt! Az alapvető funkciója, vagyis a műsorszórás iránti igény nem csökkent, csak éppen azt mondhatjuk: a tv fogta magát, kimerészkedett a nappaliból és összeköltözött a laptopunkkal. Legalábbis ez a trend mutatkozik meg a fiatal generáció körében, akik a műsorokat jellemzően ingyenes, vagy alacsony előfizetési díjjal rendelkező online szolgáltatókon keresztül érik el. A fogyasztók az internetnek hála élni akarnak és egyre inkább élnek is azzal a felszabadító életvitellel, hogy

akkor, ott és olyan adást nézzenek, amilyet ők akarnak.

Ehhez remek partnerre találtak az OTT, vagyis „over the top” tartalmakban. Ezt az egyre szélesebb körben ismert kifejezést olyan műsorszórási eljárásra használják, amikor online közvetítenek tartalmat, például filmeket, tv műsorokat. A módszer népszerűségéhez nagyban hozzájárul az, hogy nem követeli meg a felhasználótól, hogy rendelkezzen bármilyen hagyományos kábeles vagy műholdas tv előfizetéssel. Ugyanakkor a széles sávú internetkapcsolat elengedhetetlen feltétel, amit továbbra is jellemzően a kábeles szolgáltatók biztosítanak. OTT szolgáltatóra példának hozható a külföldön nagy népszerűségnek örvendő és már itthon is bevezetésre került Netflix, de ide sorolható még a Hulu, az Amazon online tv vagy a Skype is. Hogyan tudnak ezek a műsor szolgáltatók sikeresen működni? A Netflix üzleti modellje nem a reklámbevételekre épít, hanem a hosszú távú előfizetésekre és a méretgazdaságosság előnyeit igyekszik kihasználni. A cég már nagyon korán rájött arra, hogy nemcsak a tartalom, hanem sokkal inkább a választék, az egyediség és a személyre szabás fontos fogyasztóinak. Többek között ezért is fut óriási sikerrel a fentebb említett három saját gyártású sorozata — a tavalyi közönség kedvenc Stranger Things, a Kevin Spacey mocskos politikai csatározásait bemutató House of Cards és a női börtönben játszódó Orange Is the New Black.

Mi lenne, ha megvalósulna az á la carte csatornaválasztás?

Játszunk el a gondolattal, hogy megvalósul, amit kívánnak a  tv nézők: maguk válogathatnák meg, milyen csatornákat szeretnének, és valóban csak azt kapnák, amit kértek. Azonban az elsőre logikusnak tűnő gondolatmenet – kevesebb műsorért kevesebbet kell majd fizetni – sajnos nem állja meg a helyét, sőt drasztikus következményei lennének. A nézőket illetően nemhogy csökkenne, hanem jelentősen emelkedne a fizetendő havidíj, hiszen az egyes csatornák működését sokkal kevesebb számú előfizetésből kellene fedezni, aminek költségét a szolgáltatók a fogyasztókra hárítanának át. Csökkenne a műsorpaletta sokszínűsége, mivel az népszerű csatornák tovább erősödnének, a kisebbek ellenben kapásból megszűnnének.

Körülbelül 30-50 csatorna élné túl ezt az átállást, ami sokkal szegényebbé tenné a médiapiacot,

és nem biztos, hogy mindenki igényeit maradéktalanul kielégítené. A megvalósulás a fogyasztók aktív közreműködését igényelné, hiszen nekik kellene kiválogatniuk a preferált csatornákat, amivel azonban nem biztos, hogy mindenkinek lenne kedve, ideje, energiája foglalkozni. Továbbá a szolgáltatókra és az iparágra is óriási terheket róna. Megkövetelné a reklámpiac átalakítását, ami jelentős veszteséggel járna. Teljesen máshogyan alakulna a reklámbevételek eloszlása, lényegesen kevesebb pénz maradna tartalomgyártásra, hiszen a bevételek jelentős része a szolgáltatónál marad, nem a csatornánál, ami magával vonhatja a műsorok színvonalának és minőségének romlását. Továbbá a bevezetésnek műszaki akadályai is vannak, bizonyos hálózatok ma még nem alkalmasak á la carte szolgáltatásra, átalakításuk pedig szintén nagy költséggel járna.

Netflix and …?

Felvetődik a kérdés, hogy akkor hogyan tovább? A fentiek ismeretében kijelenthető, hogy a közeljövőben nagy valószínűséggel a klasszikus szolgáltatók és tv társaságok

nem fognak átállni az á la carte tartalomterjesztésre.

Egyszerűen nem lenne előnyös egyik érintett fél számára sem. Emellett a szolgáltatók még mindig sokkal erősebb pozícióban vannak az online stream szolgáltatókhoz képest, összehasonlíthatatlanul nagyobb összeg áll rendelkezésükre. Azonban a statisztikai adatok arra engednek következtetni, hogy a Netflix és a többi OTT szolgáltató népszerűsége továbbra is növekedni fog. És hacsak a felhasználók médiafogyasztási szokásaiban nem áll be valamilyen drasztikus változás, kénytelenek lesznek előállni alternatív megoldásokkal. Működőképes lehet a már bevett kisebb tematikus csomagok ajánlása, vagy az egyes csatornákra történő előfizetési lehetőség kábelcsomag hiányában is. Jó ötlet lehet még saját OTT platformok létrehozása, mint az HBO esetében az HBO Now, ami teljes hozzáférést ad a csatorna könyvtárához és műsoraihoz.

Ezek a megoldások azonban csak időlegesen szolgálhatnak alternatívaként a fogyasztóknak. A Netflix és társai vitathatatlan előnyeivel szemben, úgy, mint az alacsony ár, a reklámmentesség, a műsoridő függetlensége, és a több eszközön való felhasználás lehetősége, nem fogják tudni állni a versenyt hosszú távon, ha nem találnak ki olyan pluszszolgáltatásokat, ami értéket jelent a fogyasztónak. Márpedig

a ma emberének kevés érték fontosabb a szabad választásnál és a függetlenségnél,

na meg a pénztárcabarát megoldásoknál, és ezen igényüket egyre dominánsabban akarják majd érvényesíteni. Nem is beszélve arról, hogy online a legtöbb tartalom legálisan vagy félig legálisan elérhető, ennek is tetten érthető már egy kultúrája a fogyasztók körében. Kérdés az, vajon ki lesz az első, aki belátja a megvalósítás szükségességét és meg is meri tenni az ehhez szükséges lépéseket? A választ egyelőre nem tudjuk megadni, de kíváncsian várjuk a fejleményeket.

***

Mindset Pszichológia több, mint érdekes cikkek halmaza. Nem egyszerűen egy szaklap. Ebből a rövid animációs videóból megtudhatod, miről is szól valójában ez a páratlan platform!

Hirdetés
FORRÁSSahil Patel
MEGOSZTÁS
A szerző az ELTE pszichológia szakán szerzett viselkedéselemző diplomát, jelenleg a BME munka- és szervezetpszichológia mesterszakának hallgatója. A Budapesti Corvinus Egyetemen 2017-ben szerzett közgazdász diplomát kereskedelem és marketing szakon. A Mindset Pszichológiai Szaklap Karrier&Gazdaság rovatának szakújságírója.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ