Hirdetés

Házasság. A harmadik. Fájdalom. Önzés. Nők. Férfiak. Új. Finy Petra: Akkor is című regényének fő hívószavai ezek. Korunkbeli történet egy sorsról, amit három hónapig kísérhetünk a szakítástól kezdve. Könyvajánlónk.

Hirdetés

Mit tesz az élete közepén álló kétgyermekes tanárnő, amikor a férje egyik reggel előhúzza az előre bepakolt bőröndöt és bejelenti: Elhagylak”? Hogyan megy tovább az élete? A hátlap a könyv fő kérdését így fogalmazza meg: „Kire számíthat ebben a helyzetben Sára?”. Viszont ez a regény ennél sokkal többről szól.

Finy Petra: Akkor is. (2017) Atheneum Kiadó, Budapest.

A regény a férfi és nő szakítása utáni három hónapot festi le a nő szemszögéből. Hogy alakul a szakítás utáni reggeltől az elhagyott, kétgyermekes Salamon Sára élete? A könyv eleje hozza a hátlapon találhatókat: már a kezdő jelenetben a férj szakít a feleségével, és új barátnőjéhez költözik. Sára, a feleség először teljesen ledöbben, majd kétségbeesetten hisztériázik, és nem vesz tudomást környezetéről és kötelességeiről. Sajnálja magát, belesüpped a fájdalomba. Ez aztán a szép belépő! Sok olvasónak eszébe is juthat: Hát ez aztán egy borzasztó nő, önsajnáltatás helyett inkább talpra kéne állnia, hiszen ott a két gyereke”. A regény további részében arra kapunk választ, hogy milyen nehézségekkel néz szembe Sára és mik/kik azok, akik erőt adhatnak neki. Hogyan hat rá a traumatikus esemény és próbál meg túljutni ezen? Ezt a küzdelmet és a nő fejlődését kísérheti végig az olvasó. Ettől lesz több ez a regény, mint amit a hátlap ígér.

A regény pszichológiai olvasata

A könyv elején képet kapunk az általunk sztereotipikusnak tartott megcsalástörténet szerepeiről. A nárcisztikus férj, aki otthagyja középkorú feleségét egy fiatal „rüfke” miatt. Az elhagyott feleség, aki egyedül marad a gyerekekkel. A feleség anyja, aki együttérzés helyett számonkérésével tovább nehezíti a feleség helyzetét. A barátok, akik a nővel együtt sírnak vagy dühöngenek – ezzel igazolva a nő viselkedését. Ezekkel a feketének és fehérnek tűnő karakterekkel indul a regény, amelyek a végére inkább szürkéssé válnak.

Egyszerre fut két cselekményszál: az egyikben az elmúlt húsz év, a másikban pedig a most történő események tárulnak elénk. Fokozatosan leesik a lepel az évekről, amelyek a kialakult helyzethez vezettek. Sárához hasonlóan elkezdjük megérteni a szereplők viselkedését. A tudattalan mintákat, amiket Sára hoz magával. A főiskolai éveket. És a házasság éveit, amikor már látszódnak a kapcsolat romlására és elhidegülésre utaló jelek, csak senki nem foglalkozik velük. A jelenben pedig hosszú évek óta

eltitkolt történetek és érzelmek törnek fel,

amelyek teljesen átformálják főhősünk életét. Sára régi viszonyai egyre kuszábbá válnak. A múlt fájdalmai egyszerre bontakoznak ki a jelen lehetőségeivel.

Úgy tűnik, hogy a nő elveszít a férjén kívül más viszonyokat is. Viszont nemcsak veszít, hanem nyer is. Egyrészt új vagy megújult kötődéseket. Úgy tűnik, őszintébb lesz az élete azzal, hogy a titkok megszűnnek a felszín alatt lappangani. Ahogy ezek feltörnek, a nő egyre inkább megtudja, hányadán áll a kapcsolataival. Elkezdi feldolgozni a múltat és megérteni a jelen helyzetet, saját helyét. Olyan kérdések kerülnek elő, mint például jó-e titokban tartani az igazat azért, hogy a gyereket megóvjuk, vagy „mit nehezebb megbocsátani: egy elárult házasságot vagy egy elárult barátságot?”

A kapcsolatai tisztán látásán kívül főszereplőnk fejlődése is egy nyereség a számára. Tetten érhető a jellemfejlődés,

a gyász átformálja Sárát.

A hisztirohamos időszak közben olyan érzésünk van, mintha mindenki felnőttebb lenne, mint Sára. Még a két kicsi gyereke, Samu és Miri is. Ők tanácsokkal látják el anyjukat. A mogorva szomszéd pedig csípős, már-már goromba megjegyzéseivel próbálja visszahozni az életbe Sárát, emlékezteti a kötelességeire. Utána viszonylag hamar elérkezik a kétségbeesés: vissza akarja szerezni férjét. Nem érdekli, milyen áron. Az első nap elkészített, és három hónapig bővülő „fájdalomfalon” szépen látszik Sára egyéni fejlődése. Erre az elején azok a tételek kerülnek fel, amelyekkel megbántotta férje. Viszont utána a változás és a tenni akarás megtestesítője lesz a fal. Erre kerül fel a könyv címe: „Akkor is”. Ez egy fordulópont is a regényben.

Sára idővel megtanul elengedni. Emellett sokat javul önreflexív képessége is: elkezd gondolkodni házassága dinamikáján. Mi mozgatta ezt a kapcsolatot? Ki mit tett bele és hány félen is múlott a megcsalás? Vajon mi az önzőség a kapcsolatokban? A könyv utolsó oldalán a főszereplő maga mondja ki: „Tényleg nagyon megváltoztam”. Az olvasó véleménye is változik, a hátlapon feltett Kire számíthat ebben a helyzetben Sára” kérdésre a regény végén sokkal inkább adja a: Magára!” választ, mint az elején.

Kiknek ajánljuk?

Finy Petra regényét azoknak ajánljuk, akik egy olvasmányos és valósághű könyvet keresnek jelen korunk kapcsolatainak fontos kérdéseiről. Akik szeretnek szókimondó és sokszor humoros stílusban olvasni érzelmekről és indulatokról. Az Akkor is gondolkodásra késztet – még az is előfordulhat, hogy magunkkal kapcsolatban. Például érdemes megfigyelni, hogy a megcsalástörténetben mi hogyan reagálunk a karakterekre, és hogy ez változik-e a könyv olvasása közben. Hiszen valószínűleg hasonlóan reagálnánk, ha egy nem fiktív megcsalástörténetet hallanánk. Ellenszenvesnek találjuk a feleséget, aki látszólag másból sem áll, csak önsajnáltat? Vagy a férjet, aki úgy dönt, hogy kilép a kapcsolatból? Összességében tehát egy érdekes és húsba vágó, közvetlen stílusú regényt tarthatunk a kezünkben, amelyből önismereti szinten is profitálhatunk.

•••

Kiváncsiak vagyunk a véleményedre! Ha van pár perced, kérjük segíts a Család és Gyermekpszichológia Rovatnak egy kitöltéssel, hogy a jövőben az igényeidnek is megfelelően tudjunk a problémákra és különböző nevelési kérdésekre válaszolni. Előre is nagyon köszönjük.

A kérdőívet ITT ÉRHETED EL.

Hirdetés
MEGOSZTÁS
A szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanácsadás-és iskolapszichológia mesterszakos hallgatója. Egyetemi tanulmányaiban fél évet a University of Warsaw töltött ösztöndíjas hallgatóként. A humánerőforrás-menedzsmentben szerzett tapasztalatokat, valamint önkéntes szolgálatot végzett az egyik magyarországi, szenvedélybetegek számára fenntartott segélyvonalnál. Fontosnak tartja a pszichológiai kutatások és a gyakorlati felhasználhatóság összekapcsolását. A terápiás irányzatok közül a rendszerszemléletű család-és párterápia és a zeneterápia áll hozzá közel.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ