Steve Jobs, az Apple alapítója rendkívül kettős megítélés alatt állt saját kollégái szemében. Egyesek az igazán elviselhetetlen stílusú, állandóan kötözködő és sokszor agresszív vezért látták benne, míg másoknak ő maga jelentette a tökéletes mentort, aki úgy tudta motiválni munkatársait, hogy azok életük legjobb teljesítményét produkálták irányítása alatt. Vajon mi állhat ezen anomáliák mögött? Erre a kérdésre keresett választ egy új kutatás.

Hosszú évtizedek alatt rengeteget változtak a különböző vezetői stílusok. Több tanulmány is foglalkozott már a közelmúlt karakteres vezetőinek elemzésével. Az egyik ilyen vezető megkérdőjelezhetetlenül Steve Jobs volt, akinek munkásságáról írt elemzést többek között Robert J. Bies, a Georgetown University professzora. „A valóság ugyanis kizárólag attól függ, hogyan érzékeljük azt” – állítja a kutató, aki által végzett kutatás arra az eredményre jutott, hogy

a szociális kontextus tényezői határozzák meg leginkább, hogy egy agresszív vezetői viselkedés sértőnek vagy motiválónak hat-e valaki számára.

Mindezt az alábbi négy pontban foglalhatjuk össze:

  • A vezető sikeressége beosztottai fejlesztésében: Amikor egy vezető képes a környezetében tevékenykedőkből is sikeres munkavállalót faragni, alkalmazottai ezt az élményt rendkívül pozitívan élik meg még akkor is, ha nem nélkülözi a durva és sértő eszközöket sem. Egészen addig alkalmazhatók a nem éppen inspiráló módszerek, amíg az érintettek teljesítménye a megfelelő szinten marad. Amint a szervezet teljesítménye – akár külső tényezők hatására – hanyatlani kezd, gyakrabban jelennek meg a negatív vélemények is. Nem volt ez másképp Steve Jobs esetében sem. 1985-ben, amikor az Apple részvényei történelmi mélypont közelében voltak, a cég vezetősége nem találta megfelelőnek Jobs módszereit majd kirúgták a saját maga által alapított vállalkozásból. Bő két évtized elteltével ugyanazon személy ugyanazon vezetői stílusát mindennél többre értékelte a szervezet és a piac is, az Apple részvényei ugyanis történelmi csúcsra értek.
  • A vezetőbe vetett bizalom: Amikor a beosztottak megbíznak felettesükben, hajlamosak annak minden döntését „rózsaszín szemüvegen keresztül” szemlélni. Pozitívan ítélik meg például a teljesítményt kritizáló megjegyzéseket is. Ugyancsak igaz, hogy megelőlegezett bizalommal fogadják vezetőik döntését akkor is, amikor annak célja és kimenetele bizonytalan.
  • A vezetői tevékenységek és döntések megindoklása : A munkatársak sokkal pozitívabban értékelik azokat a tevékenységeket illetve döntéseket, amelyek mögött látják a racionális okot vagy az azt kiváltó tényezőket. Legyen szó hirtelen szervezeti változásról vagy éppen kemény, teljesítményt illető kritikáról, minden esetben azokat fogadják el könnyebben a beosztottak, amelyek esetében nyíltan és őszintén elmagyarázták nekik feletteseik azok szükségességét.
  • A szociális beágyazottság, vagyis a csoportszellem: Az érzékelt tényezők nagyban függnek attól, mit gondolnak róluk a környezetünkben lévők. Munkatársaink véleménye például nagyban befolyásolja egy bizonyos személyről alkotott képünket, legyen szó akár arról, mennyire tisztességes a velünk való bánásmód, vagy mennyire nyomasztó egy adott vezető személyisége.

Az egyetlen dolog, ami állandó: az ambivalencia

Ahogyan Steve Jobs példája is mutatja, lehetséges, hogy egy személyt ugyanazon viselkedése alapján rendkívül kettős módon ítéljenek meg.

Egyszerre lehet valaki inspiráló és romboló is, sőt ez az ambivalencia az, ami hosszútávon dinamikát kölcsönözhet egy szervezet számára.

Mindenképpen fontos szem előtt tartani, hogy egy vezető sem eshet át a túlzottan destruktív stílusba. Habár a negatív kritika is érhet el eredményeket: tökéletességre sarkallhat például olyan személyt, aki a motiváló stílus következtében nem venné észre saját hibáit.

Összefoglalva, az összkép kialakulásában rendkívüli jelentőséggel bír a munkahelyi kontextus. A munkatársak számára a megfelelő háttér, az okok és indokok megértése létfontosságú, ezek nélkül a zseniális vezetőkben ők sem látnak mást, mint eggyel több problémát.

FELHASZNÁLT IRODALOMPsycholgytoday
MEGOSZTÁS
A szerző közgazdász, a Mindset Karrier&Gazdaság rovatának szakújságírója. Alapszakos tanulmányait a Budapesti Corvinus Egyetem emberi erőforrások szakán végezte. Emellett a Mathias Corvinus Collegium média/kommunikáció szakirányán tanult. Jelenleg toborzás -kiválasztással foglalkozik, érdeklődési körébe leginkább a munkáltatói márkaépítés és a szervezetfejlesztés tartozik.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ